A fiúkat többet dicsérik a tudásukért, a lányokat pedig a jó magaviseletükért (Az iskolaügy feminizálódása I.rész)

  • Domonkos Lívia
  • 1 Views
  • 0 hozzászólás
  • Nincsenek címkék

A fiúkat többet dicsérik a tudásukért, a lányokat pedig a jó magaviseletükért  (Az iskolaügy feminizálódása I.rész)

Chlapcov chvália viac pre vedomosti, ako dievčatá pre správanie (Feminizácia školstva I.časť)

Boys are praised more for skills then girls for behavior (Feminisation of Education I.part)

 

Az iskolaügy helyzetének elemzése során gyakran szóba kerül az a kérdés, hogy vajon miért alkotják a pedagógusok számának túlnyomó részét a nők. Ez a téma a leggyakrabban azzal a vélekedéssel összefüggésben merül fel, amely szerint a férfiak jelenléte társadalmilag „egészségessé”, „normálissá”, professzionálissá teszi az iskolai légkört és hatékonyabbá az iskolai nevelést. Ezt az esszencialista felfogást gyakran a tanárkutatások is kritikátlanul átveszik, ahelyett, hogy a szociológia, a pszichológia és a gendertanulmányok interdiszciplináris elméleteit alkalmazva a probléma valódi okait és megoldási lehetőségeit kutatnák.
A társadalomtudományok nagy részében már a kutatás részét képezi a társadalmi nemről szóló diskurzus, ami sajnos a neveléstudományban még nem nyert létjogosultságot. Ha a társadalmi nemet (gender) mint társadalmi és kulturális konstrukciót vizsgáljuk, nyilvánvalóvá válik, hogy a nők és a férfiak társadalmi szerepei, státuszai és ezek viszonyrendszere az oktatási rendszerben mint társadalmi alrendszerben is tükröződik. „A társadalmi nemeken alapuló különbség az egyén identitásának egyik láncszeme a nemzethez, etnikumhoz, gazdasági-társadalmi osztályhoz stb. tartozással együtt az emberi különbségek hálózatában. Ezeknek a meghatározottságoknak az együttese játszik szerepet a társadalmi kulturális előnyök és hátrányok szituációinak kialakításában” – írja Thun Éva, neveléstudományi szakember. Megállapítja, hogy mivel a nemekről szóló tudás és társadalmi gyakorlat folyamatos változáson megy át történetileg és kulturálisan, ennek a változásnak az oktatásban szintén folyamatosan reflektálódnia a reprezentálódnia kell. Ennek a reflexiónak és reprezentációnak a tartalmát és módszerét a gender-elméletek és pedagógiai elméletek kiegyensúlyozott párbeszéde hozhatja létre.
Járjuk körül tehát a témát ebben az esetben a pedagógiai genderkutatások szempontjaiból. Elsőként nézzük meg, mi a helyzet az iskolában, vagyis hogyan nyilvánul meg a nemek közötti egyenlőtlenség a tanítás, nevelés folyamatában.
A nemek közötti esélyegyenlőség kérdése az oktatásban több évtizede kutatások tárgyát képezi világszerte. A múlt század 60-as éveitől kezdve amerikai és európai kutatások hívtak fel a figyelmet olyan egyenlőtlenségekre, amelyek az iskolarendszerben a mai napig fennállnak.
Az egyik ilyen terület maga a tanítás és a nevelés folyamata az iskolában.
A tanári magatartás hatása a tanulókra a nemi szocializációra is vonatkozik. A tanítók és a tanulók közötti interakció vizsgálata során többek között arra mutattak rá, hogy a pedagógusok a fiúkat többet dicsérik a tudásukért, a lányokat pedig a jó magaviseletükért. A fiúk eredményeit tudásuknak és jó képességeiknek tulajdonítják, a lányokét a szorgalmuknak. Ha a lányok és a fiúk eredményei egyformák is, a tanítók meg vannak győződve róla, hogy a fiúknak jobb a logikai gondolkodásuk, és a lányok számára nehezebb a matematika. Ha a lányok rosszabb eredményt érnek el a dolgozatban, a tanítók szerint ez kisebb képességeiknek köszönhető, ha a fiúk érnek el rosszabb eredményt, az az igyekezetük hiánya.


19. századi történet anyai szerep barátság bolemant lilla Bolgár Kati elvárások előítélet eredményesség erőszak férfi gender studies gombaszög irodalom iskola Janković Nóra kalandregény kapcsolat karierr konferencia kutatás könyv magatartás nevelés nőirodalom OSF Phoenix Equality politika projekt párkapcsolat regény szerelem szerepvállalás sztereotípia szülő gyerek kapcsolat tanácsadás testi változások tudomány tudás történelem viselkedés workshop zaklatás értékelés önbizalom önismeret