A női eredményesség titkai

  • Admin
  • 0 Views
  • 0 hozzászólás
  • eredményesség . tréning .

Linda Adams 1978-ban kidolgozott egy eredményességi tanfolyamot kifejezetten nőknek. Ha megkérdezték, miért kezdett bele, azt válaszolta: „Nekem volt szükségem rá, hogy egy ilyen tréninget elvégezzek.”

Ebben a programban, melyet Női eredményességi tréningnek nevezett el a szerző, saját elmondása szerint élete két fontos eleme ötvöződik: egyrészt azonosulása a nőmozgalommal, másrészt az eredményességi tréninggel való szoros kapcsolata, hiszen férje. Thomas Gordon az Eredményességi Tréning Társaság megalapítója és elnöke.

Linda Adams a nőmozgalom révén megértette, hogyan bánt korábban és bánik kultúránk még ma is a nőkkel, és erős harag élt benne ezzel kapcsolatban. Mivel ezt a dühöt pozitív irányba akarta fordítani, a női eredményességi tréning kidolgozása tűnt erre a legalkalmasabbnak, mert tudta, hogy megtanulhatók azok a készségek, amelyek jobb irányt adhatnak kapcsolatainknak.

Magánéletében is vállalta a felelősséget igényei és céljai megvalósításáért, ugyanakkor arra törekedett, ne veszítse el azt a lehetőséget, hogy szeretetkapcsolatai kölcsönös örömöt hozzanak.

Azóta több mint 35 ezren vettek részt a tanfolyamon a világ minden táján. Sőt az évek során az is kiderült, hogy a személyes igények „erős, de békés” érvényesítése nem csak nőknek okozhat gondot. Egyre több férfi kezdett érdeklődni a tanfolyam iránt, s ebből keletkezett a Személyes hatékonysági tréning, amely szintén világszerte ismert.

A tréning résztvevői gyakran számolnak be arról, hogyan döbbentek rá, hogy eddigi életük mások igényeinek szolgálatában telt, s mekkora bátorság kell ahhoz, hogy ezen változtatni merjenek. Legtöbben azt tapasztalják, hogy új kiállásukra az esetleges kezdeti furcsállás ellenére végül pozitív válasz érkezik.

A szerző férje, Thomas Gordon magyar kiadáshoz írt előszavában a következőket olvashatjuk: „Először voltam kénytelen megtapasztalni, milyen dolog együttélni valakivel, akit mintha a dolgozószoba íróasztalához ragasztottak volna hosszú hónapokra, és hősies küzdelmet vív a kiadó által megszabott határidővel. Abból, hogy kapcsolatainkban így fölcserélődtek a szerepek, sokkal jobban megértettem, mit állt ki ő olyan gyakran azelőtt. Ennél még sokkal fontosabb, hogyan járult hozzá a Lindával való személyes és szakmai kapcsolatom ahhoz, hogy most megnövekedett tudatossággal tekintek azokra a nőkre, és azokra a sajátos problémákra, melyekkel szembe kell nézniük kapcsolataikban. Pályám során én mindig azoknak az embereknek a képzésével foglalkoztam, akik a legnagyobb hatalommal rendelkeznek a kapcsolatokban. Az első ilyen a Szülői eredményességi tréning volt, később tanárok, vezetők részére fejlesztettem ki ilyen tréningeket. Nem jutott eszembe, hogy a nőknek tervezzek programot, akik sok kapcsolatukban a legkisebb hatalmat birtokolják.

Abban az időszakban, amikor Linda a Női eredményességi tréning előkészítésén dolgozott, egyre alaposabban kezdtem megérteni a nők társadalmi státusát. Ráébredtem, miként programozzák a kislányokat otthon és az iskolában arra, hogy ne legyenek önérvényesítők és önfeltárók, hogyan befolyásolják őket ravaszul, hogy olyan szerepeket vállaljanak fel, melyekben a mások iránti önfeláldozást és gondoskodást várják el tőlük, miként erősítik meg a férfiak tudatosan és öntudatlanul (viselkedésükkel és nyelvi megnyilvánulásaikkal) a nemi szerepeknek ezt a sztereotípiáját.

Okulásom persze korántsem volt ilyen intellektuális és tudományos. Feleségem egyenes, nyílt önfeltárásai folytonosan leleplezték férfisovinizmusomat, és hogy milyen méltánytalanul bántam a nőkkel velük való kapcsolataimban. Tudatosult bennem, milyen nevetséges dolog, hogy munkahelyemen felnőtt nőket „lányok”-nak titulálok, micsoda megaláztatást éltek át azok a nők, akik úgy érzeték, szexuális tárgyként kezelem őket, milyen igazságtalan voltam, amikor a közös pénzünkről döntöttem anélkül, hogy a feleségemet megkérdeztem volna, hogy semmivel sem tudom igazolni ellenálllásomat, amikor Linda úgy döntött, hogy házasságkötésünk után is megtartja lánykori nevét.

Azt is sokkal jobban fölfogtam, milyen tragikus következményekkel járt, hogy édesanyám életének irányítását apám kezébe adta, s hogyan vezetett egyre növekvő függősége a depresszió időszakához, és az önbecsülés tehetetlen elvesztéséhez. Az is világosabbá vált, hogy az alkoholizmus első feleségem számára a menekülés volt, mert nem volt hajlandó személyes előrehaladásáért és önbecsüléséért tenni házastársi kapcsolatunk ideje alatt.

Sok nő – legyen háziasszony vagy dolgozó nő – azt tapasztalhatja majd, hogy a N.E.T.-en tanított és a könyvben részletesen leírt készségek révén könnyebben tudatosíthatja, milyen igényei nincsenek kielégítve, hogy ezáltal terveket készíthet vágyai elérésére, hogy olyan egyenrangú kapcsolatokat építhet ki, ahol az igények kölcsönös kielégítése a cél, és hogy összeütközéseiket a hatalom bevetése nélkül, győztesek és vesztesen nélkül oldhatják föl.

Ha ezeket a dolgokat minél több nő valósítja meg életében, bizonyosak lehetünk abban, hogy társadalmunkban és annak intézményeiben alapvető változás következik majd be. Végül is, a nők alkotják ennek a társadalomnak több mint a felét. A hatékony nő sokat tehet azért, hogy társadalmunk is hatékonyabbá váljék.”

S most lássuk, mi az, amit a könyben leírt trénig segítségével elérhetünk.

Manapság a társadalom változásai megtanították már nekünk, mitől akarunk megszabadulni: attól, hogy mások irányítsák életünket, hogy másoktól függjünk, hogy politikailag és társadalmilag másodrangú állampolgárként kezeljenek bennünket. Törekvéseink korlátozásától, a nemi szerepek merev szetreotípiáitól.

Most egy újfajta szabadság nyílik meg előttünk, mely már nem valami elől menekvés, hanem valami felé törekvést jelenti: hogy saját életünket alakítsuk, egyéniségünket a kívánt irányba építsük. Ezúttal csak rajtunk múlik. Mindez éppúgy lelkesítő, mint visszariasztó. Riasztó, mert a választás és a döntésért vállalt felelősség mindig kockázatot rejt magában. De éppen a döntések, az irányítás megragadása teremti meg a kapcsolatot önmagunkkal, és tesz bennünket autonóm személyiséggé. Ily módon vállalhatjuk a felelősséget saját életünkért, és érhetjük el a számunkra fontos célokat.

A könyv olyan életszemléletet és készségtárat mutat be, amely révén könnyebben elérhetjük céljainkat, méghozzá anélkül, hogy ennek kapcsolataink egyensúlya vagy öröme látná kárát.

A trénig egyik résztvevője a következőképpen írja le a saját maga által bejárt utat: „A tanfolyam segített abban, hogy tudatára ébredjek önmagamnak – és annak, hogyan reagálok a mindennapjaimban előforduló sokféle helyzetre. Most már sokkal jobban ismerem igényeimet, és tudom, mennyire fontos, hogy másokkal közöljem is gondolataimat és érzéseimet. Ettől pedig sokkal jobban érzem magam, elégedettebb vagyok. Azt hiszem, azt vártam, hogy a tanfolyam alatt gyökeresen megváltozom, de nem könnyű dolog a kapcsolatok forgatókönyvét meg az egész gondolkodásomat egy csapásra megváltoztatni. Rájöttem, hogy ehhez idő kell. Hogy tényleg megtanuljam a NET-en megismert készségeket, ahhoz sokat kell gyakorolni, használni őket. Hosszú út áll előttem, de a NET nekem olyan volt, mint egy megvilágosodás. Önismeretet adott és fontos készségekkel lettem gazdagabb.”

 

Lépésenként haladva a következőt tanítja meg a tréning:

  • Kézbe veheted saját életed irányítását
  • Kiállhatsz igényeid megvalósításáért anélkül, hogy közben mások igényeit félresöpörnéd.
  • Önfeltárásoddal problémákat és konfliktusokat előzhetsz meg.
  • Hatékonyan és mégis jó érzékenységgel szembesíthetsz másokat, ha viselkedésük ütközik igényeiddel.
  • Oldhatod szorongásodat az őszinte feltárulkozással szemben.
  • Kapcsolataid sérülése nélkül kezelheted konfliktusaidat.
  • Hatékonyan léphetsz föl értékek, vélemények ütközésénél.
  • Mások problémáját segítőleg hallgathatod meg.
  • Célokat tűzhetsz ki, és terveket készíthetsz, hogy elérd őket.

19. századi történet anyai szerep barátság bolemant lilla Bolgár Kati elvárások előítélet eredményesség erőszak férfi gender studies gombaszög irodalom iskola Janković Nóra kalandregény kapcsolat karierr konferencia kutatás könyv magatartás nevelés nőirodalom OSF Phoenix Equality politika projekt párkapcsolat regény szerelem szerepvállalás sztereotípia szülő gyerek kapcsolat tanácsadás testi változások tudomány tudás történelem viselkedés workshop zaklatás értékelés önbizalom önismeret