A tanári pálya “női munka” vagy „férfi munka”? Az iskolaügy feminizálódása III.rész)

  • Domonkos Lívia
  • 0 Views
  • gender senzitive . iskolaügyi feminizáció . projekt . tanár .

A tanári pálya “női munka” vagy  „férfi munka”? Az iskolaügy feminizálódása III.rész

Profesia učiteľa je “ženská práca” alebo “mužská práca”? Feminizácia školstva III.časť

The teachers’ profession is  “women profession” or men’s profession”? The feminisation of School System / Education III.part.

 

A tanári pálya elnőiesedésének egyik oka az eddigiekben felvázolt szocializációs folyamat, amelyben a lányokat olyan pálya felé irányítják, amely a másokkal való törődéssel, a neveléssel, a gondoskodással kapcsolatos, hiszen ezeket tulajdonságként tipikusan a nőkhöz társítják. A nemi sztereotípiákon szocializálódtunk, tehát a női munka-férfi munka pontos elosztását belénk nevelték. A társadalmi hierarchia szerint a nők a magánszféra területére tartoznak, a férfiak a nyilvános szférába. A magánszféra területére sorolódik a gyermeknevelés, a családi élet működésének biztosítása, amely mind a fizetetlen munka kategóriájába tartozik, ezért alacsonyabb rendűnek, értéktelennek tartja a társadalom. A hangzatos szóbeli értékelések, az anyaszerep felmagasztosítása csupán szólamok, amelyek nem növelik az ezzel járó munka értékét. Ennek következménye, hogy a gondoskodást, empátiát, törődést igénylő munkakörök, a szociális munka, az egészségügy, az iskolaügy a legrosszabbul fizetett munkák Szlovákiában is. Történelmileg pedig bizonyítható, hogy a nők tömeges belépése bizonyos ágazatokba, munkakörökbe egyenes arányban maga után vonja azok gazdasági és társadalmi presztízsének csökkenését.

Az iskolaügy ezek közé az ágazatok közé tartozik. A nők az összes alkalmazott több mint 80%-át alkotják az alapfokú oktatásban. A középiskolákban ez az arány kicsit változik, a férfiak aránya a műszaki és mezőgazdasági szakközépiskolákban és szakiskolákban magasabb, tehát a sztereotip módon „férfi szakmáknak” mondott területeken. A felsőoktatásban a nők aránya csupán 40%, és minél magasabb tudományos szintet vizsgálunk, annál kisebb az arányuk. Ennek oka, hogy a nők a gyermekvállalás miatt lemaradnak, mivel nem kapnak segítséget ambícióik megvalósításához, a gyermekgondozási „szabadság” után pedig nehezen tudnak visszatérni, és újra felvenni a tempót.

Az elnőiesedett szakma alacsonyabb bért generál, de még ezen belül is kevesebbet keresnek a nők, mint a férfiak, mintegy 20-25 százalékkal. Ugyanolyan munkakörben tehát az iskolaügyben is fennáll a nők fizetésbeli diszkriminációja.

A funkcióbeli diszkrimináció is fennáll, ugyanis sokkal magasabb arányban kerülnek vezető pozícióba a férfiak, mint amilyen az arányuk a pedagógusok között.

A szterotípiák óriási hatalmának köszönhetően a pedagógusok a felmérések alapján ezeket az eltéréseket nem reflektálják, figyelmen kívül hagyják, vagy természetesnek tartják, sőt elutasítják. Ezzel nem tér el a véleményük a populáció nagy részének véleményétől, viszont mint a jövő generációinak nevelőinek fontos lenne tudniuk, hogy a nemi egyenlőtlenségek a társadalom strukturális egyenlőtlenségei, és felszámolásuk elvezethetne ahhoz is, hogy az iskola ne a politikai érdekek utolsó helyén szerepeljen, hanem az elsők között.

A nemek közötti társadalmi egyenlőség, a jogi, esélybeli és eredménybeli egyenlőség választ adhatnak és megoldást nyújthatna azokra a problémákra, amelyek az iskolákat, és a családokat, sőt tágabb értelemben az egész társadalmat a legjobban sújtják, mint például a szegénység. A nők magasabb részvétele a nagypolitikában elvezethetne egy jobb gazdasági eredményekkel rendelkező és kevésbé korrupt gazdasági rend megvalósításához, mint ahogy ez már megtörtént a skandináv országokban. Ezzel együtt pedig az iskolarendszer problémáinak megoldásához, és azon belül a pedagógusok társadalmi megbecsülésének növeléséhez is hozzájárulna. Első lépésként kezdhetnénk az iskolákban: neveljünk egyenrangú embereket, és kerüljük

Szólj hozzá!

19. századi történet anyai szerep barátság bolemant lilla Bolgár Kati elvárások előítélet eredményesség erőszak férfi gender studies gombaszög irodalom iskola Janković Nóra kalandregény karierr konferencia kutatás könyv magatartás nevelés nőirodalom OSF Phoenix Equality politika projekt párkapcsolat regény szerelem szerepvállalás sztereotípia szülő gyerek kapcsolat tanácsadás testi változások tudomány tudás tévhit történelem viselkedés workshop zaklatás értékelés önbizalom önismeret