• 0 hozzászólás
  • Nincsenek címkék

Egy író-alkotó pár élete a viharos huszadik században   „Dalmát kalózok leszármazottai vagyunk, akinek az Adriai tenger egyik szigetén van a temetőhelyük – mesélte büszkén nagyanyám, amikor a családja szóba került. Fiatal lányként már írásai jelentek meg a pécsi lapokban, Dalmata álnév alatt.” Szucsich Mária unokájával, dr. Barta Erzsébettel budai otthonában beszélgettem. „Szucsich Mária neve alig több mint széljegyzet az irodalomtörténet margóján.” – írja Bárczi Zsófia az írónő Tavasztól télig című regénye kapcsán. A regény egy tízéves kislány naplója, aki…

Tovább
  • 0 hozzászólás
  • Nincsenek címkék

"Miért ír?" - kérdezték egyszer Uršula Kovalyktól, az egyik könyve megjelenése után. "Mert hatéves koromban megtanultam írni" - felelte az írónő. Én ugyanígy vagyok az olvasással. Amióta hétéves koromban megkaptam a Pöttyös Panni az óvodában című könyvet, és nagyapám csak félig olvasta fel nekem az első fejezetet, hiába könyörögtem neki, hogy folytassa, kénytelen voltam rendesen megtanulni olvasni, mert annyira érdekelt a történet. Később is majdnem mindent elolvastam, ami a szüleim könyvtárából a kezembe került, és minden nyilvános könyvtárba beíratkoztam, és…

Tovább
  • 0 hozzászólás
  • Nincsenek címkék

Miért nincs női Michelangelo?   A nők kiszolgáltatottságának, de tehetségének is egyik kiemelkedő példája Camille Claudel esete. Camille Rosalie 1864-ben született. Öccse Paul híres író és költő lett. A kislány tizenhárom éves korában agyagból kezdett formázni. Három évvel később, amikor Párizsba költöztek, Alfred Boucher festőművész, a család barátja bevezette őt a művészetek világába. Kolléganőivel közösen műtermet rendeztek be. Camille életének egyik legfontosabb pillanata az volt, amikor Paul Dubois, a párizsi szépművészeti iskola igazgatója szobrai láttán azt mondta: Maga Rodinnél tanult, de tehetséges, csak…

Tovább
  • 0 hozzászólás
  • Nincsenek címkék

„A nőknek rendelkezniük kell azzal a szabadsággal, hogy témáikat és eszközeiket maguk válasszák meg.” – Herta Nagl-Docekal – A női művészet témáját felvetve azt is gondolhatnánk, hogy ez egy könnyebb, könnyedebb, úgynevezett nőies téma – ami a női finomsággal, gyengédséggel, áldozatkészséggel, gondoskodással van kapcsolatban. Nem hiszem azonban, hogy bármivel is könnyedebb téma lenne, mint bármilyen aktuális politikai helyzet, hiszen a női művészet elismerésével szorosan összefügg a nők hosszú évszázados harca az egyenjogúságért. Általában a 18. századtól számítjuk azt a tudatos…

Tovább
  • 0 hozzászólás
  • anya . anyák napja . bolemant lilla . könyvbarátnő . plath .

Na nem csak a második anyáknak a napja, bár olyan is lehet, ha mondjuk valakinek van egy második anyja, bármilyen minőségben is legyen az! Most például pont lelkiismeret-furdalásom lett hirtelen, mert az unokahúgom viccesen anyának szokott szólítani, és már nagyon régen nem találkoztam vele, pedig nem is vagyunk messze egymástól. Viszont ha most véletlenül olvassa ezt, akkor üzenem neki, hogy nagyon örülök, hogy új életet kezdett, és szorítok, hogy minden sikerüljön, és nagyon boldog legyen, mert megérdemli. De persze az…

Tovább
  • 0 hozzászólás
  • Nincsenek címkék

„A nőknek rendelkezniük kell azzal a szabadsággal, hogy témáikat és eszközeiket maguk válasszák meg.” – Herta Nagl-Docekal – A női művészet témáját felvetve azt is gondolhatnánk, hogy ez egy könnyebb, könnyedebb, úgynevezett nőies téma – ami a női finomsággal, gyengédséggel, áldozatkészséggel, gondoskodással van kapcsolatban. Nem hiszem azonban, hogy bármivel is könnyedebb téma lenne, mint bármilyen aktuális politikai helyzet, hiszen a női művészet elismerésével szorosan összefügg a nők hosszú évszázados harca az egyenjogúságért. Általában a 18. századtól számítjuk azt a tudatos…

Tovább
  • 0 hozzászólás
  • női szerepek . recenzió . színdarab . színház .

Gondolatok a Komáromi Jókai Színház előadása kapcsán   Nasztaszja Filipovna! Ki ő? Fogalmazódik meg bennem a kérdés a Komáromi Jókai Színház előadását nézve. Ki ő? Ő, akinek életéről férfiak döntöttek és szeretnének dönteni. Vagy ő döntött mindig, tudatosan vállalva döntései következményeit? Vagy csak sodródott, játszott? Játszmák sorozatát játszotta végig? Ki ő, aki Tockij kitartottjaként vált ismertté és Tockij (Mokos Attila) számára fölöslegessé, sőt társadalmilag terehessé. Ezt a helyzetet Tockij egyszerűen pénzzel és házassággal szeretné megoldani, de a lány, aki eddig…

Tovább
  • 0 hozzászólás
  • feminista esztétika . feminista irodalomtudomány . könyv . nőirodalom . tudomány .

Műfaj? Írásmód? Témák? – kérdezi Bán Zsófia Nőirodalom, mi az? című írásában. Véleménye szerint, ahogyan nem beszélhetünk férfiirodalomról, hanem egyes, ilyen-olyan írókról, úgy női irodalomról sem, mert a műbe ütközünk. „A nők-írta irodalom kérdése a nyugalomé: hogy izgágaság nélkül, életünk egyensúlyi pontjában állva bírjuk elviselni a nemünket. Alázat és gőg nélkül. Csak lenni. Írni.”[1] Valóban elég lenne ennyi ahhoz, hogy a nőt egyenrangú íróként értékeljék és bekerüljön az irodalmi kánonba? Hogy „elviselje” a nemét, és egyszerűen csak írjon? Miért nem…

Tovább
  • 0 hozzászólás
  • irodalom . nőirodalom . regény . szerelem .

Egy író-alkotó pár élete a viharos huszadik században   „Dalmát kalózok leszármazottai vagyunk, akinek az Adriai tenger egyik szigetén van a temetőhelyük – mesélte büszkén nagyanyám, amikor a családja szóba került. Fiatal lányként már írásai jelentek meg a pécsi lapokban, Dalmata álnév alatt.” Szucsich Mária unokájával, dr. Barta Erzsébettel budai otthonában beszélgettem. „Szucsich Mária neve alig több mint széljegyzet az irodalomtörténet margóján.” – írja Bárczi Zsófia az írónő Tavasztól télig című regénye kapcsán. A regény egy tízéves kislány naplója, aki…

Tovább
  • 0 hozzászólás
  • 19. századi történet . doboz . folytatás . írás öröme . könyvek .

Van olyan, amikor valaki nem tud örülni a munkája gyümölcsének? Saját tapasztalatból tudom, hogy van. Az okokról talán csak annyit, hogy néha a sok, testet-lelket szétaprózó kötelesség közt az ember már nem tudja, mire figyeljen, mi épp a fontos, s mit lehet margóra küldeni. Hetek óta kérdezgették ismerőseim, mikor jelenik meg a regény. Melyik hétvégét tölthetik a kanapé sarkába bújva Emilia történetének folytatásával? És ugye Marco nem hal meg? Remélik, hogy Matildét sem tüntettem el végleg! S ugye lesz még…

Tovább
19. századi történet anyai szerep barátság bolemant lilla Bolgár Kati elvárások előítélet eredményesség erőszak férfi gender studies gombaszög irodalom iskola Janković Nóra kalandregény karierr konferencia kutatás könyv magatartás nevelés nőirodalom OSF Phoenix Equality politika projekt párkapcsolat regény szerelem szerepvállalás sztereotípia szülő gyerek kapcsolat tanácsadás testi változások tudomány tudás tévhit történelem viselkedés workshop zaklatás értékelés önbizalom önismeret