A lányok nem olyan jók a matematikában…? (Az iskolaügy feminizálódása II.rész)

  • Domonkos Lívia
  • 1 Views
  • 0 hozzászólás
  • Nincsenek címkék

A lányok nem olyan jók a matematikában…? (Az iskolaügy feminizálódása II.rész)

Dievčatá nie sú až tak dobré v matematike… (Feminizácia školstva II.časť)

Girls are not so good in mathematics … (Feminisation of education system II.part)

Ez a társadalmi nemi szerepek sztereotip felfogásának továbbadása, ami elősegíti azt, hogy ezek a sztereotípiák és előítéletek beteljesítsék magukat. Ha azt állítjuk, hogy a fiúk jobbak matematikából, egy idő után elhiszik, és ezt fogják gondolni ők is. A lányok pedig veszítenek önbizalmukból, még akkor is, ha ugyanolyan jók a matematikában.
Elterjedt az a vélekedés, hogy a fiúk jobban vonzódnak a természettudományi tárgyakhoz, míg a lányok a humán tárgyakhoz. A szociobiológiai kutatások viszont nem bizonyították ezt, ami azt jelenti, hogy a tantárgyi eredménybeli különbségeket a kulturális tanulás okozza, tehát a tanár, a szülő, a közvélekedés közvetíti a lányok és a fiúk felé ezt a véleményt, ők pedig a társadalmi elismerésre törekedve elfogadják, magukévá teszik azt.
A tanárok a lányok és a fiúk viselkedését is eltérően értékelik. Míg a fiúknak elnézik, ha zavarják az órát, a lányokat gyakrabban intik arra, hogy csendben maradjanak és illedelmesen viselkedjenek.
A pályaválasztás folyamatában mindezek a sztereotípiák szintén megjelennek. A lányok az alapiskola alsó tagozatán még pontosan tudják, milyen pályát szeretnének választani, 10-12 éves koruk körül elbizonytalanodnak, mert gyakran az, amit szeretnének, nem felel meg a tanárok és a szüleik elvárásának. Később, a középiskolában, és a felsőfokú képzés kiválasztásakor gyakran inkább eltitkolják valódi vágyaikat, nehogy nőként elutasításban részesüljenek, ha nem felelnek meg a nekik szánt szerepnek.
Mindezek hozzájárulnak ahhoz is, hogy a nők pályája gyakran vargabetűket alkot, mert ha későbbi életükben végre veszik a bátorságot, és megpróbálják eredeti terveiket megvalósítani, gyakran kell újra az iskolapadba ülniük, vagy másféle munkát keresniük, mint amit addig végeztek.
A fiúkra sincs azonban feltétlenül pozitív hatással az iskolai szocializáció, a rejtett tanterv, amit az iskola közvetít közegével, szellemével, a pedagógus pedig viselkedésével, véleményével. Míg a lányok esetében negatív viselkedésként ítélik meg az asszertivitást, a versenyszellemet, addig a fiúknál ezt egyenesen elvárják, keménynek, határozottnak kell lenniük, érzelmeiket pedig nem mutathatják ki, mert akkor tanáraik és társaik is elítélik őket.
Több kutatás rámutatott arra, hogy a koedukált oktatás nem minden esetben hoz megfelelő eredményt, vagyis nem megfelelő arra, hogy a fiúk és a lányok egyformán érvényesíthessék képességeiket, és egyforma eséllyel dolgozzanak a jó eredményeiken. Javasolt legalább bizonyos órákat külön-külön megtartani, az egyenlő esélyek biztosítása érdekében.
A lányok és a fiúk közötti egyenlőtlenségek felszámolásának módja a genderpedagógia, amely a képességek és készségek sokféleségére alapoz, tudatosítva az egyenlőtlenségeket, és lehetőséget teremtve arra, hogy minden tanuló egyéni képességeinek és elképzeléseinek megfelelő lehetőséget kapjon azok kibontakoztatására.


19. századi történet anyai szerep barátság bolemant lilla Bolgár Kati elvárások előítélet eredményesség erőszak férfi gender studies gombaszög irodalom iskola Janković Nóra kalandregény kapcsolat karierr konferencia kutatás könyv magatartás nevelés nőirodalom OSF Phoenix Equality politika projekt párkapcsolat regény szerelem szerepvállalás sztereotípia szülő gyerek kapcsolat tanácsadás testi változások tudomány tudás történelem viselkedés workshop zaklatás értékelés önbizalom önismeret