„Kezdetben volt a kert” [2. rész]

  • Szűcs Viki
  • 0 Views
  • 0 hozzászólás
  • Nincsenek címkék

Tű és toll

Regényében, költészetében, hímzésein, textiltervein, képein – irodalmi és képzőművészeti alkotásaiban jelenik meg a „kert”, az őt körülvevő természet, a körtvélyesi táj.

A kert ugyanakkor az elveszett Édenkertet, a gyermekkor utáni vágyódást, annak újrateremtését is jelenti. A szerelem, a női szexualitás, a termékenység metaforája, amely egész életművét áthatja.

Művészetének kutatói, a már fentebb említett Menyhért Anna és Zsadányi Edit feminista angolszász elméletek alapján a női írás és a kézimunka, a női hímzés, textilművészet összefüggéseit vizsgálták.

A nők írásmódjára jellemző fragmentáltságot, töredezettséget az irodalomkritika laza, nem megfelelő szerkezetként, a megszerkesztettség hiányaként értelmezi, és ezt a női szerzőknek hiányosságként rója fel. Ez a kritika felmerül Lesznai nagyregényével szemben is. Ha azonban a női kézimunka technikáit nézzük, Menyhért Anna szerint éppen hogy a szerző „…újításai közé tartozik az a hímzési technikát idéző szerkesztési mód, amelynek köszönhetően a sorsok és életutak egymást érintkezési pontokon keresztül befolyásolva rajzolnak ki egy történelmi vetületben is értelmezhető nagyobb narratívát, mintha a már létező szálak mellé mindig odakerülne egy újabb színű öltés is, amely az elsőt kissé eltéríti, vagy egy ideig együtt haladnak. A szöveg minden sorsot gonddal végigkísér, a szálakat nem ejti el, hanem vagy félreteszi, vagy eldolgozza – mint ahogy a szálat elejteni a kézimunkában sem szabad, hiszen ez a hiba az egész lebomlását okozná.”

Zsadányi Edit a tű és a toll, a hímzés, mint női tevékenység és az írás, mint a férfiak kiváltsága szembeállításáról ír. Véleménye szerint Lesznai versei és hímzései egymással szoros kapcsolatban állnak, megvalósítják a tű és a toll összetartozását, miáltal kialakítanak egy saját nyelvet. A hímzés és az írás együttes tevékenységében jön létre a női írás.

Lesznai egy új női nyelvet teremt meg alkotásaiban.

Ulica Kerta

A körtvélyesi múzeum története azzal kezdődött, hogy a faluban élt egy kisfiú, aki gyermekkorában szüleitől rengeteg érdekes történetet hallott a kastély lakóiról, különösen Lesznai Annáról, akit mindenki szeretett a környéken.

A kisfiú sok évvel később Prágában művészettörténetet tanult, majd doktorált, végül visszatért szülőfalujába, és amikor ott a helyi alapiskola igazgatója lett, úgy érezte, eljött az ideje, hogy valamit tegyen a kastély és lakói értékeinek megmentéséért.

Egy felhívást tett közzé a faluban, hogy minden tárgyat felvásárol, amit a falubeliek a kastélyból elvittek. A háború után ugyanis, mint ahogy az másutt is történt, a gazdátlan kastélyból gyorsan eltűnt minden, ami mozdítható volt.

A felhívást követően azonban szép számban kerültek elő bútorok, dísztárgyak, edények, festmények, személyes dokumentumok, fényképek és egyebek, amelyekből már elkezdhetett építkezni a múzeum. A tulajdonos, Jaroslav Krajňák, aki egyébként Darte Kft. néven aukciós társaságot is alapított, 2016. szeptember 28-án ünnepélyesen megnyitotta a Lesznai Anna magánmúzeumot.

A következő év februárjában pedig Lesznai Anna emléknapokat rendezett, a hatvani Hatvany Lajos múzeummal közösen, amely Lesznai műveinek nagy részét őrzi.

Jaroslav Krajňák könyvet is írt Lesznairól Anna Lesznai a jej Nižný Hrušov (Lesznai Anna és az ő Alsókörtvélyese) címen, amit már sajnos szétkapkodtak az érdeklődők, részben azért is, mert ingyenes kiadvány volt, így ezt nem olvashattam el, de a múzeum gyűjteménye önmagáért beszél.

Megtalálhatók itt Lesznai Anna festményei, néhány rajza, hímzéstervei, az általa fényképezett családi fotók, a család személyes tárgyai, a manufaktúrában készült kerámiák közül néhány, Mednyánszky László festményei. Különleges érték a látogató számára Jozef Teodor Mousson: Anna Lesznai v plenéri (Lesznai Anna a szabadban) című képe is.


Jozef Teodor Mousson – Lesznai Anna a szabadban

A kastély egy ideig óvodaként működött, de időközben a Lesznai-képeken látható teraszra vezető lépcsőket szinte eltüntették, közvetlenül elé építettek egy „modern” épületet, aki ma a községi hivatal és a kultúrház szerepét is betölti, a mögötte volt óriási kertből alig maradt valami, házakat építettek a telekre. A kastély épülete pár éve leégett, aztán beázott, ott jártunkkor éppen a műemlékvédelmi hivatal mérte fel a károkat, mert a falunak végre sikerült egy projekten belül pénzt szereznie legalább erre, és hogy új tetőt kapjon az épület, és így megvédhessék a további károktól.

Lesznai festménye a kastélyról

A művészetet értő és védő múzeumtulajdonos tovább folytatja Lesznai örökségének ápolását. A környékre jellemző kerekes kutak közül, amelyek a falu nyilvános terein állnak, néhányat felújíttat, és Lesznai-kutaknak nevezi el őket, szecessziós mintákkal díszíti, és Lesznai-idézetekkel látja el. Egy kút már készen van.

A faluban két utca is őrzi a művész emlékét, a Lesznai Anna utca és a Kerta utca. Ez utóbbi előbb megmosolyogtatja az embert, majd elgondolkodtatja, hogy valóban milyen és mennyi jelentése volt Lesznai életében és a falu életében is a kertnek, amelyet a környékbeliek Kertának neveztek, a szlovák nyelvhez igazítva a szóvégződést, miközben tudták, hogy záhradának (szlovákul kert) is nevezhetnék. A múzeummal és történetével kapcsolatos anyagokban is szerepel ez a szó, Lesznai kertjének neve, tulajdonnév lett belőle.

Amikor Menyhért Anna 2013-ban lelkes kutatóként azokat a helyszíneket is végiglátogatta, ahol kedvenc szerzői éltek, szomorúan kellett konstatálnia, hogy semmi sem maradt a faluban Lesznai után. A munka azonban már akkor is folyt, és a falu a múzeum megnyitása óta büszkén vállalja fel a nemzetközi hírű képzőművész és író hagyatékát.

Magáénak vallja Lesznai Annát, és ez köszönhető a művészettörténész vállalkozónak, és rajta keresztül annak a szellemiségnek és emberi jóságnak és tartásnak, amit a család, és különösen maga Lesznai Anna hagyományozott a falu lakosaira.


19. századi történet anyai szerep barátság bolemant lilla Bolgár Kati elvárások előítélet eredményesség erőszak férfi gender studies gombaszög irodalom iskola Janković Nóra kalandregény kapcsolat karierr konferencia kutatás könyv magatartás nevelés nőirodalom OSF Phoenix Equality politika projekt párkapcsolat regény szerelem szerepvállalás sztereotípia szülő gyerek kapcsolat tanácsadás testi változások tudomány tudás történelem viselkedés workshop zaklatás értékelés önbizalom önismeret