Legyél sikertelen!

  • admin
  • 0 Views
  • 0 hozzászólás
  • elvárások . értékelés . karierr .

Érdekes jelenség lett az eredménye egy küldöldi kutatásnak, melyet egyetemi hallgatók között végeztek. A kutatás célja az volt, hogy megállapítsák, hogyan értékelik a lányok és a fiúk a sikert, van-e különbség a sikerre való törekvésük és motivációjuk között.

A hagyományos kutatások eredményei általában Freud magyarázatának megfelelő jelenségről beszélnek: a nőkből hiányzik az agresszió, tehát a sikeresség belső igénye. Ami élteti és fejleszti az intelligenciát, szintén hiányzik a nőkből.

Ez a felmérés azonban valami egészen váratlan jelenséggel állít szembe minket. A motiváció és az elért cél közötti összefüggések vizsgálatakor a férfiak válaszai teljes egészében megfeleltek a tesztmodellnek, tehát a cél és a motiváció összhangban volt egymással. A nők válaszai viszont értékelhetetlenek voltak, s abnormális mértékű szorongást mutattak ki. A felmérést végző szakember végül arra a következtetésre jutott, hogy ennek oka a siker elkerülésének vágya.

Erre az úgynevezett sikerelkerülési vágyra alapozta elméletét, melyet a nők valódi elvárásai és az elért cél közötti összefüggés vizsgálata alapján dolgozott ki.

A nő tehetsége, szakmai sikere a megkérdezett nők és férfiak számára is elválaszthatatlanul kötődött nőisége csökkenéséhez. A sikeres, tehetséges nő rögzült képe: egyedülálló, haját simán, tarkóján összekötve viseli, szemüveges és szörnyen tehetséges.

A sikertől való félelem főként a kimutathatóan intelligensebb nőknél fordul elő. A szülők támogatják lányaikat, hogy éljenek a lehetőségekkel, de ez a támogatás általában hamis.

A szülők leghőbb vágya ugyanis az, hogy lányuk sikeresen férjhez menjen és nem az, hogy a komoly munkát végző ember kockázatos és nem hagyományos útját járja.

Ezek az információk azt jelentik a lánynak, hogy ha túlzottan érdekli a munkája, túl önálló és ügyes, nem nőies és sohasem megy férjhez. A harmadik évfolyamban a diáklány már érti, hogy azért küldték egyetemre, hogy férjet találjon, és attraktív és művelt feleség legyen. A lánynak el kell ismernie, hogy a nőiség és a karrier nem egyeztethető össze.

Hagyományos gondolkodásmódunk eredménye a nők lelkének mély kettőssége, melynek következménye a hihetetlen mértékű szorongás. Szeretne szakmájában sikeres lenni, hiszen érti és érdekli őt az a szakterület, amelyet választott. Minél sikeresebb lenne azonban, annál inkább úgy érezné, hogy nem teljesíti női küldetését, a család pátyolgatását. Minél magasabb pozícióba képzeli magát, annál kevésbé szépnek, jónak, elfogadhatónak tűnik fel saját maga előtt.

S most lássunk egy konkrét helyzetet, amelyet a felmérés során a hallgatóknak értékelniük kellett: „Az első évfolyam után Anna rájön, hogy ő a legsikeresebb medikus.”A fiúk válaszai: „Anna nem nő. Valójában egy gép, az újfajta gépek legjobbika…”, „Anna menekül a formaldehidtől bűzlő laboratóriumból, rohan az egyetemre, ahol tudja, hogy megtalálja Brunót, a tökéletes férfit.” „Anna deréktól lefelé béna. Tolókocsiban ül és orvostudományt tanul.”

Mindezt az egyetemen tanuló fiúk írták, akik a szintén egyetemen tanuló lányokat veszik majd feleségül. A lányok válaszai sem voltak kevésbé riasztóak, sőt szinte kaotikusak lettek, éppen a fent említett szorongásaik miatt.

Hogyan oldhatóak fel ezek az ellentétek? A kutatás vezetője szerint első lépésként ki kell derítenünk, mi az, ami valóban természetes a nők számára, mi az, amit igazán elvárnak életüktől. Az, amit ma természetesnek nevezünk, csak a társadalmi elvárásoknak való megfelelésre törekvés. Abszurd például az a megállapítás, hogy a nő nem ismeri a természetes agresszivitást. Az elvárások kényszerítik arra, hogy elnyomja magában negatív érzéseit, hisz azt hallja, hogy a nő legyen finom, gyengéd, elfogadó. Mindezek eredménye a nők passzív agresszivitása, amely szinte észrevétlen, mégis jelen van.

A kutatás eredményeit látva csakis arra a következtetésre juthatunk, hogy miután a nők felismerték saját valódi igényeiket, el kell, hogy fogadtassák ezeket a társadalommal, hogy a megkövesedett hagyományok hatása végre megszűnjön.

0 Hozzászólás
Szólj hozzá!

19. századi történet anyai szerep barátság bolemant lilla Bolgár Kati elvárások előítélet eredményesség erőszak férfi gender studies gombaszög irodalom iskola Janković Nóra kalandregény karierr konferencia kutatás könyv magatartás nevelés nőirodalom OSF Phoenix Equality politika projekt párkapcsolat regény szerelem szerepvállalás sztereotípia szülő gyerek kapcsolat tanácsadás testi változások tudomány tudás tévhit történelem viselkedés workshop zaklatás értékelés önbizalom önismeret