Mit ér a nő?

  • admin
  • 0 Views
  • 0 hozzászólás
  • gombaszög .
  • Egy nagyon érdekes és legfőképp egy még mindig nagyon aktuális témakör az, amelyről beszélgetőpartnereivel kerekasztal-beszélgetést fog folytatni a tábor berkei között. Természetesen mindannyian tudjuk, hogy a teljes esélyegyenlőségtől még messze járunk, de ennek ellenére mi a véleménye a szlovákiai helyzetről ilyen téren? Lát előrelépést?

Szlovákia sok emberjogi dokumentumot ratifikált az elmúlt több mint két évtized folyamán, amelyek között a nők jogait és a gyermekek jogait érvényesítő és védő dokumentumok is voltak, sőt ezekhez megvalósító előírások, akciótervek is születtek. Azt kell, hogy mondjam azonban, hogy az érvényes törvények és előírások gyakorlati betartása és betartatása nagyon alacsony szintű. Amíg az emberi jogokat elsősorban a civil szervezetek ügyeként kezeli a mindenkori kormány, addig nagyon kis léptékű haladásra számíthatunk e téren. Csak egy konkrét példát említve: amíg a rendőrség dolgozóit központilag nem készítik fel a családi,a  nők és a gyermekek elleni erőszak felismerésére és hatékony kezelésére, addig nem várható a partnere által megölt nők számának csökkenése.

  • Miben látja ennek a kerekasztal-beszélgetésnek a fő célját? Esetleg figyelemfelkeltés a problematika súlyosságára?

Ezzel a beszélgetéssel szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a nők esélyegyenlőségének kérdése az egész társadalmat érinti, nemcsak a társadalom felét, amelyet a nők alkotnak. Harmonikus és kiegyensúlyozott társadalmi légkör csak akkor alakulhat ki, ha egyenrangúnak tekintjük egymást mint nők és férfiak, és ezt nem csak szavakkal deklaráljuk, hanem tetteinkkel is bizonyítjuk. És itt nem az ajtónál való előreengedésre és a kabát felsegítésére gondolok, hiszen ez csak egy kedves gesztus, ami jólesik, de semmi köze az egyenlőséghez, bár az amerikai feministákat azzal szokták leírni, hogy megsértődnek, ha előreengedik őket a férfiak vagy felsegítik a kabátjukat. Ez éppen annyira igaz, mint amennyire „élethűen” ábrázolja a feminista nőt egy 19. századi karikatúra: keménykalap, szivar, bakancs, férfi öltöny és robosztus testalkat – történt ez az angol szüfrazsettek, a választójogukért küzdő nők idejében. Mindig akadtak azonban feminista férfiak – még a 20. század eleji magyar kormányban is, akik kiálltak a nők jogaiért. Reméljük, hogy egyre többen értik majd meg, hogy az egyenrangúság nem a hatalom átvételét jelenti, csak egyenlő részesedést.

  • Ön szerint a fiatal generáció tagjai (mind nők mind férfiak) foglalkoznak ezzel az üggyel? Például a fiatal nők harcolnak saját jogaikért, elég öntudatosak? A férfiak pedig egyenlő partnerként tekintenek párjukra, kolleganőjükre, etc.?

Nagyon örülök annak a tendenciának, amely az utóbbi pár évben kialakult, mégpedig az, hogy a fiatal nők és férfiak nyitottabbak az esélyegyenlőség és a feminizmus irányában, bár ha erre rákérdeznék, lehet, hogy értetlenül néznének rám, és kijelentenék, hogy ők nem feministák. Dea fiatal férfiak igazi apaként foglalkoznak a gyermekükkel, játszanak vele, beszélgetnek, mosnak, főznek, ha kell, és partnerként kezelik a párjukat, gyakran kétkarrieres párkapcsolatban élnek, ahol a hivatásukban is támogatják egymást, és az otthoni feladatokat is egyenlően osztják meg. És a feminizmus alapgondolata ez: a nő egyenrangú legyen az élet területén, és megválaszthassa, milyen életet akar élni, anélkül, hogy ezt a társadalom megítélné. A fiatal nők egy része pedig aktívan harcol a jogaiért, civil szervezetekben, egyesületekben, és igyekeznek politikai szinten is érvényesíteni a jogaikat, bár ez a még mindig férfiközpontú társadalmi felépítés és hatalmi hierarchia miatt nagyon nehéz.

  • A beszélgetés során beszélgetőpartnerei lesznek Hodossy Katalin, Póda Erzsébet és Szapu Marianna, akik a Kerekasztal Nők és gyermekek esélyegyenlőségi bizottságának tagjai. Mit kéne még ezekről a hölgyekről tudnunk? Mivel segítik a nők és az esélyegyenlőség ügyét?

Hodossy Katalin a Tandem civil szervezet alapító tagjaként személyiségfejlesztő és önismereti tréningeket vezet, amelyben a férfi és női szerepek hasonlóságainak és eltéréseinek tudatosítására is nagy hangsúlyt fektetnek. A beszélgetés után az ő vezetésével kerül sor egy nemi érzékenyítő foglalkozásra, amelynek során bárki kipróbálhatja, milyen a másik nem szerepébe bújni, és azt megélni bizonyos helyzetekben. Póda Erzsébet a Netbaratnő.com internetes magazin alapító tagja és főszerkesztője, amely főként a szlovákiai magyar nők helyzetével foglalkozik, s a legolvasottabb női portál. Ezen kívül az iskoláskorú gyermekek számára a családi erőszakról tart beszélgetéseket. Szapu Marianna a Pozsonyi Comenius Egyetem BTK Filozófia Tanszékének vezetője, egyetemi oktató, a BTK mellett működő Nemtudományi Központ alapító tagja. Marianna sok nemzetközi kutatás vezetőjeként és tagjaként a nőknek a tudományos életben betöltött szerepével és helyzetével foglalkozott és foglakozik, a feminista filozófia és a Gender Studies témakörében kolléganőivel egyetemi kurzusokat vezet, és A nemtudomány alapjai (Rodové štúdiá) címmel egyetemi tankönyvet is kiadott.

  • Végül pedig a fő kérdés; Mit is ér az ember, ha nő?, és melyek azok a témák, amelyekről szó esik majd a beszélgetés alatt?

Mivel ez az első beszélgetésünk lesz a táborlakókkal, az alapfogalmakat is tisztázni szeretnénk, tehát mit is jelent nőnek és férfinek lenni, milyen sztereotípiák határozzák meg gondolkodásunkat, és honnan erednek: a család, az iskola, az egyház, a társadalmi szocializáció mely lépcsőfoka hat ránk a legmarkánsabban? Ki tudunk-e kerülni a társadalmi elvárások bűvös köréből? Miért várják el a fiúktól, hogy feltalálók legyenek, és a lányoktól, hogy gyereket szüljenek? Valóban igaz, hogy a fiúk jobbak a műszaki tárgyakban, a lányok pedig a kapcsolatépítésben? Előre meghatározott-e a pályaválasztás, a munkavállalás? Valóban a férfi a társadalom, a nő pedig a család uralkodója?

Szeretnénk, ha a beszélgetésbe a hallgatóság is bekapcsolódna, hiszen minden vélemény érdekel bennünket, és az együtt gondolkozás nagyon fontos a számunkra. A beszélgetés után szeretettel várunk mindenkit az érzékenyítő foglakozásra, valamint további kötetlen beszélgetésekre.

És hogy mit ér az ember, ha nő? Ez a szakértők és a közönség véleménycseréje folyamán mindenki számára kiderülhet. Egyenlő szeretettel várjuk az érdeklődő férfiakat és nőket!

0 Hozzászólás
Szólj hozzá!

19. századi történet anyai szerep barátság bolemant lilla Bolgár Kati elvárások előítélet eredményesség erőszak férfi gender studies gombaszög irodalom iskola Janković Nóra kalandregény karierr konferencia kutatás könyv magatartás nevelés nőirodalom OSF Phoenix Equality politika projekt párkapcsolat regény szerelem szerepvállalás sztereotípia szülő gyerek kapcsolat tanácsadás testi változások tudomány tudás tévhit történelem viselkedés workshop zaklatás értékelés önbizalom önismeret