Nőirodalom és nemzeti identitás

  • admin
  • 0 Views
  • 0 hozzászólás
  • irodalom . könyv . kutatás . nőirodalom . regény . tudomány .

Az irodalmi folyamatoknak része az is, hogy szereplőik – emberek és intézmények – formálják őket – írja Menyhért Anna Női irodalmi hagyomány című tanulmánykötetében. Tovább folytatva a gondolatot kifejti, hogy még mindig tartja magát az a vélekedés, mely szerint ha egy mű jó, akkor előbb-utóbb bekerül a kánonba, ismert lesz, miközben megfeledkezünk arról, hogy ez nem magától történik meg, hanem attól, hogy a szövegek emberek – szerkesztők, írók, olvasók, kritikusok, tudósok, újságírók, könyvterjesztők, könyvesboltosok, könyvkiadók – közvetítésével és intézmények által meghatározott keretek között kerülnek kapcsolatba egymással. „Érdekviszonyok és hatalmi viszonyok is alakítják egy-egy korszak, kultúra, csoport közös ízlését. A magyar irodalomtörténet-írás azonban – a kifejezetten női irodalommal foglalkozó és ezért tulajdonképpen gettósított feminista irodalmárok kivételével – nem reflektál erre.”

A pozsonyi Phoenix Polgári Társulás és az Aspekt Feminista Érdekvédelmi Szervezet közös kezdeményezése a mai Szlovákia területén egykor és ma alkotott és alkotó nőírók (újra)felfedezése, megismertetése a szakmai és laikus közönséggel, és nem utolsó sorban a szerzők és műveik beemelése az irodalmi kánonba, s ezzel együtt az irodalom oktatási anyagába is. A kutatás a magyar, szlovák és német nyelven író szerzők műveinek feltérképezésére és értékelésére is kiterjed.

Az idei évben a (cseh)szlovákiai magyar irodalom kategóriájába sorolt nőírókkal foglalkoztunk, bár ez a fogalom a mai napig polémiákat vet fel, hiszen a nemzeti kisebbségi irodalom mintha felülírná az összes többi szempontot. Az első világháborús határváltozások után az új államalakulatban, Csehszlovákiában, a kisebbségi irodalom kialakulásakor a nemzeti identitás megtartása volt az egyik fő cél, és gyakran ennek alárendelve értékelték az irodalmi műveket is. Ezen belül a női szempont észrevétlen maradt, bár legalább annyi női szerző alkotott, mint férfi, az idők során azonban eltűntek az irodalmi antológiákból, és lassan megfeledkeztek műveik újrakiadásáról is.

A két világháború közötti korszakból Szenes Piroska műveit tartottuk fontosnak közelebb hozni a szakmához és az olvasóközönséghez, akinek két regénye a közelmúltban gondozásunkban meg is jelent (Egyszer élünk, 2013, Az utolsó úr, 2014), és ezek részleteivel éppen egy évvel ezelőtt egy irodalmi beszélgetés keretében a szlovák közönség is megismerkedhetett a Szlovák Nemzeti Színházban az Aspekt irodalmi programsorozatának keretében.

Ugyanazon korszak tehetséges és sikeres írója volt Szucsich Mária, aki férjével, Barta Lajossal (az Új Szó alapítója főszerkesztője) Pozsonyban, Bécsben is élt. Mesék szegényeknek (Siebzehn Märchen, 1924, Märchen der Armen, 1947, 1983) címmel elbeszéléskötetet adott ki, amely többször is megjelent német és angol nyelven különféle válogatáskötetekben. Két regénye, a Tavasztól télig (1928) és A lányok elindulnak (1936) több kiadást is megélt, de napjainkra sajnos feledésbe merült. Első regényének részleteivel is megismerkedhet a szlovák olvasó projektünk eredményeképpen.

A mai szerzők közül Kovács Magda és Bárczi Zsófia műveit vizsgáltuk, hiszen anya és lánya írásművészetét kutatva valóban a női irodalmi hagyomány fonalát gombolyíthatjuk fel. A kutatás reményeink szerint a szerzők szövegeinek szlovákra fordításával, és műveik bemutatásával folytatódik majd a szlovák olvasóközönség számára.

A női irodalmi hagyomány évszázadokig nem lehetett jelen az irodalomban, hiszen ha a nőírók közül néhányan a maguk korában sikeresek és elismertek voltak is, az irodalmi kánonban nem maradt fenn a munkásságuk, sőt a nevük is csak ritkán. Így feltehetjük a kérdést, hogy vajon ismerjük- e irodalmi hagyományainkat, ha az egyik feléről – a nőiről – csak halvány elképzelésünk van?

A képen Szenes Piroska látható

Bolemant Lilla

A Nemzeti identitás és irodalom projektet az SZK Kormányhivatalának Kisebbségi Kultúrák Programja 2016 támogatta.

0 Hozzászólás
Szólj hozzá!

19. századi történet anyai szerep barátság bolemant lilla Bolgár Kati elvárások előítélet eredményesség erőszak férfi gender studies gombaszög irodalom Janković Nóra kalandregény karierr konferencia kutatás könyv magatartás nevelés nőirodalom OSF Phoenix Equality politika projekt párkapcsolat regény szerelem szerepvállalás szex sztereotípia szülő gyerek kapcsolat tanácsadás testi változások tudomány tudás tévhit történelem viselkedés workshop zaklatás értékelés önbizalom önismeret