• KönyvBarátnők

    Női barátság – van ilyen?

    Kaffka Margit és Lesznai Anna barátsága Irodalomkönyveinkben, tankönyveinkben gyakran találkozunk a költők, írók barátságát elemző, elismerő szövegrészekkel. Legendás Petőfi és Arany barátsága, de tovább sorolhatnánk a példákat. Költőnőből, írónőből persze mindig is kevesebb volt, mert sohasem adatott meg a nőknek az a lehetőség, hogy az irodalomnak éljenek, s ha néhány „elvetemült” mégis megpróbálkozott az írással, általában azonnal kevésbé tehetségesnek, túlérzékenynek, túl nőiesnek kiáltották ki. Mintha az irodalom, a tehetség csak a férfiak kiváltsága lenne, s a nők látásmódja, írásmódja, érzésvilága nem lehetne művészi alkotás alapja. Csupáncsak azért, mert nők. Még a kortársai szerint is elismerten tehetséges Kaffka Margit sem menekülhetett a tipikus férfiítélet elől. Sokkal több figyelmet érdemelne, és alkotói…

  • KönyvBarátnők

    Hol vannak a lányok a tantervben?

    Mint ahogy azt mindannyian tudjuk, létezik állami alaptanterv, amely meghatározza, mi az, amit a tanulóknak az egyes képzési szinteken – az alapiskola alsó és felső tagozatán, a gimnáziumban és a különféle többi középiskolában el kell sajátítaniuk. Ez az alaptanterv évfolyamokra lebontva írja elő azt a tananyagot és azokat a módszereket, amelyekkel a tanár az órán dolgozik. Természetesen a tananyag és a módszer is bizonyos százalékban variábilis, mégis van egy olyan alap, ami elvárásként jelenik meg, hiszen enélkül hogyan is tudnánk megállapítani, hogy az adott tanuló az adott évfolyamból továbbléphet-e a következőbe, vagyis rendelkezik-e azzal a tudásszinttel, amely a következő évfolyamba lépéshez szükséges. Mindannyiunk végigjárta különböző oktatási intézmények különféle szintjeit, van tehát saját tapasztalata a tanításról, a tanári hozzáállásról, a módszerekről. És mindünknek van negatív…

  • Női helyzet - Az egyenrangúságról

    Anyai szeretet – ösztön vagy viselkedési mód?

    Elisabeth Badinter azonos című könyve közel három évtizeddel ezelőtt jelent meg Párizsban, mondanivalója azonban ma is aktuális. A kérdés, hogy az anyai szeretet ösztönszerű-e és valamiféle univerzális női alapérzésként működik, vagy sokkal inkább függ a történelmileg és helyileg meghatározott társadalmi viselkedési formáktól, ugyanolyan aktuális, mint az apai szeretet új értékként való megfogalmazása, ellentétben a régi, hihetetlenül leegyszerűsített és restriktív apai szeretet definíciójával. Ez a témakör állandó viták tárgyát képezi napjainkban az Egyesült Államokban és Európa nyugati felében is. S nagyon aktuális a volt szocialista blokk országaiban annak ellenére, hogy – mint azt a szerző bizonyos fokú elégtételként elkönyveli – a marxista-leninista tanok alapján eddig a legnagyobb mértékben ezekben az országokban…

  • Női helyzet - Az egyenrangúságról

    Jól működő párkapcsolat [2. rész]

    Az erőszakos és az erőszakmentes (asszertív) kommunikáció Az erőszakmentes kommunikáció az érzéseink és szükségleteink kifejezésének az a módja, amikor érzéseinkért nem a másikat vádoljuk, hanem egyszerű állítások formájában közöljük vele, hogy bizonyos események milyen érzéseket váltanak ki belőlünk, és ezek számunkra pozitív vagy negatív töltetet hordoznak. Egy jól működő párkapcsolatban az ilyen kommunikációt nyitottan fogadják. Amennyiben azt tapasztalja, hogy partnere mind a tényeket, mind az Ön érzéseit megkérdőjelezi, igényeit, kéréseit pedig kineveti vagy figyelmen kívül hagyja, csaknem bizonyos, hogy a kapcsolat nem működtethető. Az erőszakos kommunikáció modellje:  Összehasonlítgatás, vádaskodás Általánosítás Erkölcsi ítélkezés („jó/rossz”, „normális/ beteges”, „helyes/helytelen”) Sértések és gorombaság Az érzéseinkért való felelősség átruházása Fenyegetés, büntetés Példa: Azért hagytalak ott…

  • Női helyzet - Az egyenrangúságról

    Jól működő párkapcsolat

    “A szeretet nem érzés, hanem viselkedés.” (Susan Forward)  A jól működő párkapcsolatnak nincsen biztos receptje, hiszen minden ember és minden kapcsolat más. Léteznek viszont olyan támpontok, amelyekkel eldönthető, hogy egy kapcsolat egyenrangú és erőszakmentes-e. Amennyiben ezek a feltételek adottak, jó esélye van rá, hogy kapcsolata – legyen az akár munka, akár baráti vagy szerelmi kapcsolat – kiegyenlített, mindkettőjük számára értékes, és a felmerülő konfliktusok közös erővel rendezhetők. Minden párkapcsolatot el tudunk helyezni egy olyan képzeletbeli skála valamely pontján, amely az ideális, konfliktusmentes együttműködéstől egészen az egyik fél meggyilkolásáig eljutó bántalmazó kapcsolatig terjed. (A szerelmi és házastársi kapcsolatokon belüli gyilkosság jóval gyakoribb, mint hinnénk: évente csak Magyarországon több mint száz nőt…

  • KönyvBarátnők

    „Kezdetben volt a kert” [2. rész]

    Tű és toll Regényében, költészetében, hímzésein, textiltervein, képein – irodalmi és képzőművészeti alkotásaiban jelenik meg a „kert”, az őt körülvevő természet, a körtvélyesi táj. A kert ugyanakkor az elveszett Édenkertet, a gyermekkor utáni vágyódást, annak újrateremtését is jelenti. A szerelem, a női szexualitás, a termékenység metaforája, amely egész életművét áthatja. Művészetének kutatói, a már fentebb említett Menyhért Anna és Zsadányi Edit feminista angolszász elméletek alapján a női írás és a kézimunka, a női hímzés, textilművészet összefüggéseit vizsgálták. A nők írásmódjára jellemző fragmentáltságot, töredezettséget az irodalomkritika laza, nem megfelelő szerkezetként, a megszerkesztettség hiányaként értelmezi, és ezt a női szerzőknek hiányosságként rója fel. Ez a kritika felmerül Lesznai nagyregényével szemben is. Ha…

  • KönyvBarátnők

    „Kezdetben volt a kert” [1.rész]

    Lesznai Anna alsókörtvélyesi múzeuma Két évvel ezelőtt egy szlovák hetilapban olvastam arról, hogy Alsókörtvélyesen egy helyi vállalkozó Lesznai Anna emlékmúzeumot nyitott, amit teljes egészében ő finanszírozott. Néhány hónap múlva a kassai rádió egyik szerkesztője keresett meg, hogy beszélhetnénk-e Lesznai nagyregényéről, amelynek nagy része éppen ebben a kis faluban játszódik, a kastélyban, amelyet a mesebeli kert ölel körül. Az idén végre sikerült eljutnom a múzeumba, és megérteni, hogyan és miért is jött létre, és minek köszönhető az író-képzőművész iránti érdeklődés. Lesznai Anna azon kevés női művész, női író közé tartozik, akinek a neve nem tűnt el, megmaradt az irodalmi köztudatban, műveit a mai napig rendszeresen kiadják, feldolgozzák, foglalkoznak velük. Kezdetben volt…

  • KönyvBarátnők

    Szucsich Mária, a kalóz író

    Egy író-alkotó pár élete a viharos huszadik században   „Dalmát kalózok leszármazottai vagyunk, akinek az Adriai tenger egyik szigetén van a temetőhelyük – mesélte büszkén nagyanyám, amikor a családja szóba került. Fiatal lányként már írásai jelentek meg a pécsi lapokban, Dalmata álnév alatt.” Szucsich Mária unokájával, dr. Barta Erzsébettel budai otthonában beszélgettem. „Szucsich Mária neve alig több mint széljegyzet az irodalomtörténet margóján.” – írja Bárczi Zsófia az írónő Tavasztól télig című regénye kapcsán. A regény egy tízéves kislány naplója, aki kishivatalnoki sorba süllyedt, elszegényedő családja történetének és saját életének egy szeletét írja le áprilistól a következő év februárjáig. „Csak egyet nem értek, hogy érdemes-e ezért a sok kellemetlenségért élni?” –…

  • KönyvBarátnők

    Női hősök és női írók

    “Miért ír?” – kérdezték egyszer Uršula Kovalyktól, az egyik könyve megjelenése után. “Mert hatéves koromban megtanultam írni” – felelte az írónő. Én ugyanígy vagyok az olvasással. Amióta hétéves koromban megkaptam a Pöttyös Panni az óvodában című könyvet, és nagyapám csak félig olvasta fel nekem az első fejezetet, hiába könyörögtem neki, hogy folytassa, kénytelen voltam rendesen megtanulni olvasni, mert annyira érdekelt a történet. Később is majdnem mindent elolvastam, ami a szüleim könyvtárából a kezembe került, és minden nyilvános könyvtárba beíratkoztam, és rengeteg könyvet elolvastam. A kalandregények különösen érdekeltek, csak egy gond volt velük, nem találkoztam bennük egyetlen egy olyan hősnővel sem, aki igazán magával ragadott volna. Kénytelen voltam a férfi hősökkel…

  • KönyvBarátnők

    A nők, a művészet és a tudomány… [2. rész]

    Miért nincs női Michelangelo?   A nők kiszolgáltatottságának, de tehetségének is egyik kiemelkedő példája Camille Claudel esete. Camille Rosalie 1864-ben született. Öccse Paul híres író és költő lett. A kislány tizenhárom éves korában agyagból kezdett formázni. Három évvel később, amikor Párizsba költöztek, Alfred Boucher festőművész, a család barátja bevezette őt a művészetek világába. Kolléganőivel közösen műtermet rendeztek be. Camille életének egyik legfontosabb pillanata az volt, amikor Paul Dubois, a párizsi szépművészeti iskola igazgatója szobrai láttán azt mondta: Maga Rodinnél tanult, de tehetséges, csak legyen kitartó. Camille ekkor gondolkozni kezdett, ki lehet az a Rodin, aki ugyanolyan szobrokat készít, mint ő. 1883-ba találkoztak. Camille tizenkilenc éves volt, Rodin több mint negyven. Rodin felajánlotta neki,…