-
Egy érzés…
Egy érzés… Jeden pocit…A feeling… Mi az, ami egy beszélgetés, előadás, találkozás után megmarad az emberben? Ha visszagondolunk életünk egy szakaszára, egy kedves ismerősre, szerelmesünkre? De akár egy munkahelyre, iskolánkra, osztályunkra, egyetemi csoportunkra? Egy érzés, amit megpróbálunk ugyan megfogalmazni, körülírni, megértetni másokkal, de nem biztos, hogy sikerül. Mert mindnyájan máshogy éljük át a dolgokat, és máshogyan is emlékezünk rájuk. Bevallhatjuk magunknak, hogy szeretnénk az emlékeinket néha megszépíteni, a kellemetlen helyzeteken finomítani, magunkat jobb színben feltüntetni. Ez természetes. Hiszen senki sem szereti rosszul érezni magát. Ezek a gondolatok jutottak eszembe, amikor azon gondolkoztam, vajon mi az, amit át tudtunk adni a hallgatóknak a nyitrai egyetemen a társadalmi nemek tanulmányai nevű tantárgy…
Ezeket is érdemes megnézni
A félkegyelmű
„Köd előttem, köd mögöttem…” – Lesznai Anna világa
Camille Claudel – Az elfelejtett tehetség
-
Női barátság – van ilyen?
Női barátság – van ilyen? / Ženské priateľstvo- existuje také? /Friendship between women – does it exist? Kaffka Margit és Lesznai Anna barátsága A nyitrai egyetem Közép-európai Tanulmányok karán a nyári szemeszterben a Gender studies alapjai nevű tantárgy keretében arról is szót ejtünk majd, hogy vajon létetik-e a nők között igazi barátság, és miért van az, hogy nem tudunk olyan híres nőkről, akik között szoros barátság alakult ki. A nők csupán rivalizálnak egymással? Létezik a nők között szolidaritás? Ezeket a kérdéseket irodalmi példákkal is színezzük majd, mint például az alábbi történettel. Irodalomkönyveinkben, tankönyveinkben gyakran találkozunk a költők, írók barátságát elemző, elismerő szövegrészekkel. Legendás Petőfi és Arany barátsága, de tovább sorolhatnánk…
Ezeket is érdemes megnézni
Várakozás…. Krinolinba zárva
A nők, a művészet és a tudomány… [1. rész]
Szucsich Mária, a kalóz író
-
Kedves Andrea! A volt férjemmel egy nyári kiránduláson ismerkedtem meg. Mindketten más-más társasutazással érkeztünk meg a nyaralásra. Szerelem volt első látásra, és ugyanilyen gyorsan lett belőle házasság is. Férjemmel nálunk, szüleim házában kezdtük a közös életet. Ő ugyanis külföldi volt és egyszerűbbnek látszott, ha hozzánk költözünk. Annak idején nekem volt munkám, neki nem. Úgy terveztük, hogy idővel talál munkát, és berendezkedünk. Hosszú évek teltek el, mialatt én végig reménykedtem, terveztem, hogy gyerekeink lesznek, saját otthonunk. Nem vettem észre, vagy inkább nem akartam észrevenni, hogy a férjem sokat jár haza a szüleihez, ahová engem nem hív. Nem talál és nem is keres munkát, arra hivatkozva, hogy otthon, a szülei városában egy üzletet tervez beindítani. Közben az én fizetésemből…
Ezeket is érdemes megnézni
Camille Claudel – Az elfelejtett tehetség
Női hősök és női írók
„Köd előttem, köd mögöttem…” – Lesznai Anna világa
-
„Köd előttem, köd mögöttem…” – Lesznai Anna világa
Köd alattam, köd felettem, / rég volt, hogy világra jöttem./ Születésem óta fáj:/ egyszer meghalni muszáj!Azt, mi közben történt velem,/ nem írja meg történelem. / Kanyargós úton haladtam, /kedv fölöttem, kín alattam.” (Napló, 1938) A történelem ugyan nem írta meg Lesznai Anna életútját, ő maga viszont igen „Kezdetben volt a kert” című regényében, amelyet utoljára 1966-ban adtak ki, s azóta csak némely könyvtárban és antikváriumban lelhető fel. Lesznai Anna és világa sokszínű.. Irodalmi és képzőművészeti alkotásain keresztül próbálhatjuk megfejteni, honnan is volt benne az a határtalan optimizmus és életerő, amellyel környezetét elárasztotta. A körtvélyesi (Nižný Hrušov) paradicsom, Lesznai szeretett kertje volt az a közeg, amely számára az egész világot jelentette.…
-
„Az élet királynője”
Erdős Renée – az első nő a magyar irodalomban, aki az írásból jól élt A huszadik század elejének egyik meghatározó írója lehetett volna (s lehetne) Erdős Renée, ha a nőíróknak meghatározó helyük lehetett volna (lehetne) a magyar irodalomban. Erdősre ma már csupán mint ponyvaíróra emlékeznek, de könyvei újrakiadása ellenére szinte alig olvassák, pedig a ponyvairodalom egyik ismérve, hogy tömegolvasmány. Korának nagy sikerű szerzője volt, akinek regényeit fiatal lányok titokban olvasták, mert így reméltek megtudni valamit a szexualitásról, az erotikáról, és arról, mi is várja őket ezen a téren a házasságban. A század első felében a magyar irodalomban megjelenő nőírótól azt várták, hogy a női lélek titkait, rejtelmeit fedje fel az…
Ezeket is érdemes megnézni
Titkos korrektúra… Bolgár Kati írása
Nőirodalom és nemzeti identitás
A nők, a művészet és a tudomány… [2. rész]
-
Camille Claudel – Az elfelejtett tehetség
XIX. század végén nem volt illendő, hogy egy polgári családból származó lány művészi pályára lépjen. Azt várták el tőle, hogy férjhez megy és gyerekeket szül. Camille Claudel azonban úgy döntött, a nehezebb utat választja. Camille Rosalie 1864-ben született második gyermekként, de elsőszülöttként nevelkedett, mert bátyja néhány nappal születése után meghalt. Az anya majd beleőrült bánatába, s további fiúgyermekre vágyott. Négy év múlva megszületett Paul (később híres író és költő), aki anyja minden szeretetét és csodálatát bírta, melyből Camille-nek viszont ezek után már semmi sem jutott. A kislány tizenhárom éves korában agyagból kezdett formázni. Öccsének elárulta álmát, hogy híres szobrásznő akar lenni. Három évvel később, amikor Párizsba költöztek, Alfred Boucher festőművész,…
Ezeket is érdemes megnézni
„Kezdetben volt a kert” [2. rész]
Kusza papírlapok… Janković Nóra írása
A nők, a művészet és a tudomány… [2. rész]
-
A tudós nőkről
Bár a nő az újkor kezdetén családja körébe volt zárva, mindig akadt olyan szerencsés, akik elegendő erővel, tehetséggel és megértő családdal rendelkezett ahhoz, hogy tudományos pályára léphessen. A nők tudományos munkáiról azonban igen keveset tudunk. Félve a gúnyolódástól, sokan igyekeztek titokban tartani eredményeiket. Nem ok nélkül, hiszen amikor Párizsban elterjedt, hogy egy előkelő hölgy a csillagokat vizsgálja, az egyik divatos költő nyomban szatirikus verset írt az ostoba nőről, aki a csillagokat bámulva átvirrasztja az éjszakákat, és ilyen ostobaságokkal hervasztja szépségét. „Aligha akad a világon megvetendőbb és nevetségesebb lény, mint a tudós nő“ – foglalta össze panaszosan tapasztalatait a XVIII. században Lady Mary Wortley Montagu, kora legműveltebb nője. „A bűnt már…
Ezeket is érdemes megnézni
A nők, a művészet és a tudomány…
„Az élet királynője”
Hogy születik egy történet?! — Janković Nóra írása
