{"id":3440,"date":"2023-08-04T09:38:57","date_gmt":"2023-08-04T08:38:57","guid":{"rendered":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/?p=3440"},"modified":"2024-01-02T22:39:03","modified_gmt":"2024-01-02T21:39:03","slug":"a-nok-a-muveszet-es-a-tudomany-1-resz","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/blog\/2023\/08\/04\/a-nok-a-muveszet-es-a-tudomany-1-resz\/","title":{"rendered":"A n\u0151k, a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a tudom\u00e1ny\u2026 [1. r\u00e9sz]"},"content":{"rendered":"

\u201eA n\u0151knek rendelkezni\u00fck kell azzal a szabads\u00e1ggal, hogy t\u00e9m\u00e1ikat \u00e9s eszk\u00f6zeiket maguk v\u00e1lassz\u00e1k meg.\u201d \u2013 Herta Nagl-Docekal\u00a0<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

A n\u0151i m\u0171v\u00e9szet t\u00e9m\u00e1j\u00e1t felvetve azt is gondolhatn\u00e1nk, hogy ez egy k\u00f6nnyebb, k\u00f6nnyedebb, \u00fagynevezett n\u0151ies t\u00e9ma \u2013 ami a n\u0151i finoms\u00e1ggal, gyeng\u00e9ds\u00e9ggel, \u00e1ldozatk\u00e9szs\u00e9ggel, gondoskod\u00e1ssal van kapcsolatban.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

Nem hiszem azonban, hogy b\u00e1rmivel is k\u00f6nnyedebb t\u00e9ma lenne, mint b\u00e1rmilyen aktu\u00e1lis politikai helyzet, hiszen a n\u0151i m\u0171v\u00e9szet elismer\u00e9s\u00e9vel szorosan \u00f6sszef\u00fcgg a n\u0151k hossz\u00fa \u00e9vsz\u00e1zados harca az egyenjog\u00fas\u00e1g\u00e9rt.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

\u00c1ltal\u00e1ban a 18. sz\u00e1zadt\u00f3l sz\u00e1m\u00edtjuk azt a tudatos t\u00f6rekv\u00e9st, amely a n\u0151i nem, a t\u00e1rsadalom m\u00e1sik fel\u00e9nek elnyom\u00e1sa ellen k\u00fczd\u00f6tt \u00e9s k\u00fczd a mai napig. Az \u00e9vsz\u00e1zadok sor\u00e1n persze a harcmodor \u00e9s az eszk\u00f6z\u00f6k v\u00e1ltoznak, \u00e9s ma m\u00e1r elk\u00e9pzelhetetlen az, hogy Eur\u00f3p\u00e1ban egy n\u0151t meg\u00e9gessenek mint boszork\u00e1nyt. A n\u0151k al\u00e1rendelt szerepe \u00e9s lehet\u0151s\u00e9geik v\u00e1ltoztak ugyan az \u00e9vsz\u00e1zadok folyam\u00e1n, de m\u00e9g b\u0151ven van mit tenni az\u00e9rt, hogy egyenrang\u00fa f\u00e9lk\u00e9nt \u00e9lhess\u00fcnk a demokratikus t\u00e1rsadalmakban.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

\"\"\"\"\"\"<\/p>\n

A francia forradalom nagy szellemeinek sem volt \u00edny\u00e9re, hogy egy n\u0151, <\/span>Olympe de Gouges<\/span><\/b>, meg\u00edrta a <\/span>N\u0151i \u00e9s polg\u00e1rn\u0151i jogok nyilatkozat\u00e1t<\/span><\/i>, merthogy az <\/span>Emberi \u00e9s polg\u00e1ri jogok nyilatkozata<\/span><\/i> csak a f\u00e9rfiak szabads\u00e1g\u00e1r\u00f3l sz\u00f3lt. El is nyerte m\u00e9lt\u00f3 jutalm\u00e1t \u2013 gillotine alatt v\u00e9gezte.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

Mi\u00e9rt nem volt N\u0151i Shakespeare?<\/span><\/b>\u00a0<\/span><\/p>\n

Virginia Woolf<\/span><\/b> Saj\u00e1t szoba<\/span><\/i> c\u00edm\u0171 essz\u00e9j\u00e9ben elk\u00e9pzeli, hogy Shakespeare h\u00faga \u2013 ugyanolyan tehets\u00e9ggel meg\u00e1ldva, mint a nagy k\u00f6lt\u0151 \u2013 milyen sorsra jutott volna. Ha b\u00e1tyja p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t k\u00f6vetve tizenh\u00e9t \u00e9vesen megsz\u00f6kik otthonr\u00f3l \u00e9s a londoni sz\u00ednh\u00e1zhoz akar szeg\u0151dni, teherbe ejti \u0151t a sz\u00ednigazgat\u00f3, \u0151 pedig b\u00e1nat\u00e1ban a Temz\u00e9be veti mag\u00e1t, s ott fekszik eltemetve valamelyik kereszt\u00fatn\u00e1l.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

Az essz\u00e9 rengeteg, ma is \u00e9rv\u00e9nyes tanuls\u00e1ggal szolg\u00e1l, \u00e9rdekes p\u00e9ld\u00e1ul elgondolkozni azon, hogy az irodalom n\u00e9vtelen alkot\u00f3ir\u00f3l vajon mi\u00e9rt gondoljuk, hogy f\u00e9rfiak voltak. A magyar irodalom is ismer n\u00e9h\u00e1ny ilyen n\u00e9vtelent\u2026<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

\u2026<\/span>\u201eValah\u00e1nyszor az ember arr\u00f3l olvas, hogy egy boszork\u00e1nyt megm\u00e1rtogattak, vagy egy asszonyt megsz\u00e1llott az \u00f6rd\u00f6g, vagy hogy egy javasasszony f\u00fcveket \u00e1rul, vagy ak\u00e1r csak egy nagyon jelent\u0151s f\u00e9rfir\u00f3l, akinek volt egy \u00e9desanyja, akkor azt hiszem, nyom\u00e1ban van egy elveszett reg\u00e9ny\u00edr\u00f3nak, egy elfojtott k\u00f6lt\u0151nek, egy n\u00e9ma \u00e9s dicstelen Jane Austennek vagy Emily Bront\u00ebnak, aki f\u0151be l\u0151tte mag\u00e1t odak\u00fcnn a l\u00e1pon, vagy szomorkodott \u00e9s szenvedett az orsz\u00e1gutak k\u00f6r\u00fcl, t\u00e9bolyultan a k\u00ednt\u00f3l, amit saj\u00e1t tehets\u00e9ge m\u00e9rt r\u00e1. Val\u00f3ban, m\u00e9g azt is megkock\u00e1ztatom, hogy az a N\u00e9vtelen, aki annyi k\u00f6ltem\u00e9nyt szerzett, de nem dalolhatta el soha, gyakran n\u0151 volt\u201d<\/span><\/i>\u00a0<\/span><\/p>\n

A m\u00e1r \u00e9let\u00e9ben is h\u00edress\u00e9 v\u00e1lt, tehets\u00e9ges \u00edr\u00f3n\u0151, <\/span>Jane Austen<\/span><\/b>, a 19. sz\u00e1zadi angol irodalom egyik legnagyobb alakja ilyen s\u00edrfeliratot kapott b\u00e1tyj\u00e1t\u00f3l:<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

JANE AUSTEN,<\/span>
\na n\u00e9hai GEORGE AUSTEN tiszteletes,<\/span>
\naki ebben a megy\u00e9ben volt steventoni pl\u00e9b\u00e1nos,<\/span>
\nlegifjabb le\u00e1nya eml\u00e9k\u00e9nek ad\u00f3zva.<\/span>
\nEtt\u0151l az \u00c9lett\u0151l 1817. j\u00falius 18-\u00e1n, 41 \u00e9vesen<\/span>
\nb\u00facs\u00fazott el, hosszas betegs\u00e9g ut\u00e1n, melyet<\/span>
\nkereszt\u00e9nyi t\u00fcrelemmel \u00e9s rem\u00e9nnyel viselt.<\/span>
\nSz\u00edv\u00e9nek j\u00f3 akaratja,<\/span>
\nterm\u00e9szet\u00e9nek szel\u00edds\u00e9ge, \u00e9s<\/span>
\nrendk\u00edv\u00fcli szellemi adotts\u00e1gai<\/span>
\nbecs\u00fclet\u00e9re v\u00e1ltak mindazok k\u00f6r\u00e9ben,<\/span>
\nakik ismert\u00e9k \u0151t \u00e9s gy\u00f6ng\u00e9d ismer\u0151inek<\/span>
\nlegforr\u00f3bb szeretet\u00e9t nyerte el vele.<\/span>
\nGy\u00e1szuk oly m\u00e9ly, mint ragaszkod\u00e1suk volt,<\/span>
\nVesztes\u00e9g\u00fck, tudj\u00e1k, soha ki nem p\u00f3tolhat\u00f3,<\/span>
\nde legm\u00e9lyebb szenved\u00e9s\u00fckben is vigasztalja<\/span>
\n\u0151ket az er\u0151s, b\u00e1r al\u00e1zatos rem\u00e9ny, hogy k\u00f6ny\u00f6r\u00fcletess\u00e9ge,<\/span>
\n\u00e1h\u00edtatos, buzg\u00f3 hite \u00e9s tisztas\u00e1ga m\u00e9lt\u00f3v\u00e1 teszi,<\/span>
\nhogy lelk\u00e9t l\u00e1tv\u00e1n mag\u00e1hoz vegye<\/span>
\na MEGV\u00c1LT\u00d3.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

Vajon mi\u00e9rt nincs ebben a sz\u00f6vegben egy utal\u00e1s sem arra, hogy \u00edr\u00f3 volt? A kor szellem\u00e9nek nem felelt meg ez a k\u00e9p, \u00e9s az ut\u00f3kor el\u0151tt sem akarta a csal\u00e1d v\u00e1llalni azt a sz\u00e9gyent, hogy Jane nem csak hogy nem ment f\u00e9rjhez, hanem m\u00e9g reg\u00e9nyeket is \u00edrt, amelyekben kifigur\u00e1zta a k\u00f6rnyezet\u00e9ben megismert embereket. Pont ugyanaz a k\u00e9pmutat\u00e1s jelenik meg a s\u00edrfelirat\u00e1n, amit a k\u00f6nyveiben le\u00edrt.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Lehet-e igazi m\u0171v\u00e9sz egy n\u0151?<\/span><\/b>\u00a0<\/span><\/p>\n

Igazi zsenialit\u00e1sra csak a f\u00e9rfiak k\u00e9pesek \u2013 \u00e1ll\u00edtott\u00e1k \u00e9vsz\u00e1zadokon kereszt\u00fcl, \u00e9s a k\u00f6ztudatban ez a v\u00e9lem\u00e9ny szinte megk\u00f6vesedett.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

Simone de Beauvoire<\/span><\/b>\u202f<\/span>A m\u00e1sodik nem<\/span><\/i>\u202fc\u00edm\u0171 terjedelmes szociol\u00f3giai essz\u00e9j\u00e9ben azt \u00edrja: \u201enem sz\u00fclet\u00fcnk n\u0151nek, azz\u00e1 v\u00e1lunk\u201c. Biol\u00f3giai nem\u00fcnk teh\u00e1t nem hat\u00e1rozza meg a t\u00e1rsadalmi szerep\u00fcnket. A t\u00e1rsadalmi elv\u00e1r\u00e1sokat szokt\u00e1k viszont term\u00e9szetes nemi szerepekk\u00e9nt bemutatni, a legegyszer\u0171bb sztereot\u00edpi\u00e1kat felsorolva: a n\u0151 legyen anya, feles\u00e9g, az \u0151 dolga \u00e9s felel\u0151ss\u00e9ge a csal\u00e1d \u00f6sszetart\u00e1sa, a f\u00e9rfi legyen hat\u00e1rozott, tartsa el a csal\u00e1dj\u00e1t, \u00e9s ne legyen \u00e9rz\u00e9keny.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

\u201e\u2026<\/span>a n\u0151t a f\u00e9rfihoz viszony\u00edtva szok\u00e1s meghat\u00e1rozni \u00e9s jellemezni, a f\u00e9rfit nem a n\u0151h\u00f6z viszony\u00edtva, \u0151 a l\u00e9nyeges, a n\u0151 l\u00e9nyegtelen. A f\u00e9rfi a szubjektum, az Abszol\u00fatum, a n\u0151 a M\u00e1sik.\u201d<\/span><\/i>\u202f(A m\u00e1sodik nem, 1949)<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

Virginia Woolf:\u202f<\/span>\u201e<\/span>A n\u0151knek sz\u00fcks\u00e9g\u00fck lesz \u00e9vi \u00f6tsz\u00e1z fontra, egy saj\u00e1t szob\u00e1ra \u00e9s egy z\u00e1rra az ajt\u00f3n, ha t\u00f6rt\u00e9neteket vagy k\u00f6ltem\u00e9nyeket akarnak \u00edrni.\u201d<\/span><\/i>\u202f(Saj\u00e1t szoba, 1921<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

A n\u0151k eg\u00e9szen a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9ig nem j\u00e1rhattak egyetemre, nem l\u00e1togathatt\u00e1k a nyilv\u00e1nos k\u00f6nyvt\u00e1rakat, nem fogadhatt\u00e1k \u0151ket mesterek tan\u00edtv\u00e1nyul. A n\u0151 dolga a h\u00e1zi munk\u00e1k ismerete, a f\u00e9rjhez men\u00e9s \u00e9s a gyereknevel\u00e9s volt, saj\u00e1t vagyonnal sem rendelkezhettek. A tud\u00e1shoz csak kiv\u00e9teles esetben juthattak, ha olyan f\u0151rang\u00fa csal\u00e1dba sz\u00fclettek, ahol a lehet\u0151s\u00e9gekhez m\u00e9rten teret kaptak tehets\u00e9g\u00fck kibontakoztat\u00e1s\u00e1hoz.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

Augusta Ada Lovelace angol matematikus, az els\u0151 sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p-programoz\u00f3.<\/span><\/b>\u00a0<\/span><\/p>\n

George Gordon Byron k\u00f6lt\u0151 \u00e9s Annabella Milbanke le\u00e1nyak\u00e9nt Londonban sz\u00fcletett 1815. december 10-\u00e9n. Sz\u00fclei k\u00e9t h\u00f3nappal sz\u00fclet\u00e9se ut\u00e1n elv\u00e1ltak, apja \u00f6r\u00f6kre elhagyta Angli\u00e1t, szem\u00e9lyesen nem is ismerte \u0151t. \u00c9desanyja tehets\u00e9ges matematikus volt, \u0151 kezdte l\u00e1ny\u00e1t oktatni e \u201enem n\u0151nek val\u00f3\u201d tudom\u00e1ny\u00e1g alapjaira. Mag\u00e1ntan\u00e1rokn\u00e1l, majd \u00f6ner\u0151b\u0151l tanult, k\u00e9s\u0151bb Augustus de Morgan, a londoni egyetem matematikaprofesszora k\u00eds\u00e9rte figyelemmel tanulm\u00e1nyait.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

\"\"<\/p>\n

1833-ban megismerte Charles <\/span>Babbage<\/span><\/b> matematikust, aki <\/span>sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pet <\/span><\/b>tervezett, hogy megk\u00f6nny\u00edtse a csillag\u00e1szati, haj\u00f3z\u00e1si t\u00e1bl\u00e1zatok k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t. <\/span>A g\u00e9p m\u0171k\u00f6d\u00e9si elv\u00e9t egyed\u00fcl Ada Byron \u00e9rtette meg<\/span><\/b>, ez\u00e9rt munkakapcsolaton alapul\u00f3 bar\u00e1ts\u00e1g sz\u00f6v\u0151d\u00f6tt k\u00f6zt\u00fck. Ada 1843-ban leford\u00edtotta \u00e9s jegyzetekkel l\u00e1tta el Luigi Federico Menabrea olasz matematikus \u00e9s m\u00e9rn\u00f6k franci\u00e1ul \u00edrott cikk\u00e9t, amely Babbage analitikus g\u00e9p\u00e9vel foglalkozott. A tudom\u00e1ny az \u00e1ltala ford\u00edtott \u00e9s jegyzetekkel ell\u00e1tott cikket tekinti az\u202f<\/span>els\u0151 sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnikai publik\u00e1ci\u00f3nak<\/span><\/b>. \u00cdr\u00e1sait A. A. L. szign\u00f3val jel\u00f6lte, akkoriban egy n\u0151, r\u00e1ad\u00e1sul f\u0151rang\u00fa n\u0151, nem \u00edrhatott \u00fajs\u00e1gcikket vagy tudom\u00e1nyos \u00e9rtekez\u00e9st.\u00a0<\/span><\/p>\n

1980. december 10-\u00e9n, a sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1n az Egyes\u00fclt \u00c1llamok V\u00e9delmi Miniszt\u00e9riuma elfogadta az \u00faj <\/span>ADA programoz\u00e1si nyelvet<\/span><\/b>, amelyet r\u00f3la neveztek el. A <\/span>Microsoft-term\u00e9kek eredetis\u00e9g\u00e9t igazol\u00f3 hologramon<\/span><\/b>\u202fis az \u0151 k\u00e9pe l\u00e1that\u00f3, sz\u00fcl\u0151haz\u00e1j\u00e1ban pedig r\u00f3la nevezt\u00e9k el a n\u0151i tud\u00f3sokat n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151 napot.<\/span><\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n

\u2026folytatjuk.<\/span><\/i>\u00a0<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u201eA n\u0151knek rendelkezni\u00fck kell azzal a szabads\u00e1ggal, hogy t\u00e9m\u00e1ikat \u00e9s eszk\u00f6zeiket maguk v\u00e1lassz\u00e1k meg.\u201d \u2013 Herta Nagl-Docekal\u00a0\u00a0 A n\u0151i m\u0171v\u00e9szet t\u00e9m\u00e1j\u00e1t felvetve azt is gondolhatn\u00e1nk, hogy ez egy k\u00f6nnyebb, k\u00f6nnyedebb, \u00fagynevezett n\u0151ies t\u00e9ma \u2013 ami a n\u0151i finoms\u00e1ggal, gyeng\u00e9ds\u00e9ggel, \u00e1ldozatk\u00e9szs\u00e9ggel, gondoskod\u00e1ssal van kapcsolatban.\u00a0 Nem hiszem azonban, hogy b\u00e1rmivel is k\u00f6nnyedebb t\u00e9ma lenne, mint b\u00e1rmilyen aktu\u00e1lis […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":3441,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[41],"tags":[46,49,57],"class_list":["post-3440","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-komoly","tag-irodalom","tag-kutatas","tag-tudomany"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3440","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3440"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3440\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3447,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3440\/revisions\/3447"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3441"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3440"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=3440"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=3440"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}