{"id":3458,"date":"2023-08-10T10:04:38","date_gmt":"2023-08-10T09:04:38","guid":{"rendered":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/?p=3458"},"modified":"2024-01-02T22:41:26","modified_gmt":"2024-01-02T21:41:26","slug":"a-nok-a-muveszet-es-a-tudomany-2-resz","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/blog\/2023\/08\/10\/a-nok-a-muveszet-es-a-tudomany-2-resz\/","title":{"rendered":"A n\u0151k, a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a tudom\u00e1ny\u2026 [2. r\u00e9sz]"},"content":{"rendered":"

Mi\u00e9rt nincs n\u0151i Michelangelo?<\/span><\/b>\u00a0<\/span><\/p>\n

A n\u0151k kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1g\u00e1nak, de tehets\u00e9g\u00e9nek is egyik kiemelked\u0151 p\u00e9ld\u00e1ja\u202f<\/span>Camille Claudel<\/span><\/b>\u202fesete. Camille Rosalie 1864-ben sz\u00fcletett. \u00d6ccse Paul h\u00edres \u00edr\u00f3 \u00e9s k\u00f6lt\u0151 lett. A kisl\u00e1ny tizenh\u00e1rom \u00e9ves kor\u00e1ban agyagb\u00f3l kezdett form\u00e1zni. H\u00e1rom \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, amikor P\u00e1rizsba k\u00f6lt\u00f6ztek,\u202f<\/span>Alfred Boucher<\/span><\/b>\u202ffest\u0151m\u0171v\u00e9sz, a csal\u00e1d bar\u00e1tja bevezette \u0151t a m\u0171v\u00e9szetek vil\u00e1g\u00e1ba. Koll\u00e9gan\u0151ivel k\u00f6z\u00f6sen m\u0171termet rendeztek be.\u00a0<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

Camille \u00e9let\u00e9nek egyik legfontosabb pillanata az volt, amikor\u202f<\/span>Paul Dubois<\/span><\/b>, a p\u00e1rizsi sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti iskola igazgat\u00f3ja szobrai l\u00e1tt\u00e1n azt mondta: Maga Rodinn\u00e9l tanult, de tehets\u00e9ges, csak legyen kitart\u00f3. Camille ekkor gondolkozni kezdett, ki lehet az a Rodin, aki ugyanolyan szobrokat k\u00e9sz\u00edt, mint \u0151. 1883-ba tal\u00e1lkoztak. Camille tizenkilenc \u00e9ves volt, Rodin t\u00f6bb mint negyven. Rodin felaj\u00e1nlotta neki, hogy dolgozzanak egy\u00fctt.\u00a0<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

A h\u00edres szoborcsoportok egyes elemeit Camille k\u00e9sz\u00edtette el, de Rodin aratta le a sikereket. Egy darabig egy\u00fctt is \u00e9ltek, Camille gyermeket is sz\u00fclt neki, aki meghalt. Rodin v\u00e1ltogatta a szeret\u0151it, ez\u00e9rt Camille elhagyta \u0151t, Camille-t pedig ezek ut\u00e1n \u00e9desanyja kidobta a h\u00e1zb\u00f3l, hogy ne \u00e9l\u0151sk\u00f6dj\u00f6n tov\u00e1bb a csal\u00e1d nyak\u00e1n. Camille tov\u00e1bb dolgozott, de munk\u00e1i ir\u00e1nt senki sem \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt. Beteg lett, kev\u00e9s volt a p\u00e9nze. Egyed\u00fcl \u00f6ccse \u00e1llt mellette. Camille hiszt\u00e9rikus jeleneteket rendezett az est\u00e9lyeken, \u00f6sszet\u00f6rte saj\u00e1t szobrait. 1913-ban csal\u00e1dja \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy k\u00e9nyelmesebb lesz \u0151t int\u00e9zetbe z\u00e1rni.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

\u201eMindenki \u00fagy tesz, mintha valami sz\u00f6rny\u0171 gonosztett lenne teljesen egyed\u00fcl \u00e9lni.\u201d \u2013 magyar\u00e1zta Camille az int\u00e9zet orvos\u00e1nak, hogy kiengedj\u00e9k. Bolondokh\u00e1z\u00e1ban maradt harminc \u00e9vig bez\u00e1rva eg\u00e9szen hal\u00e1l\u00e1ig, 1943-ig. Csal\u00e1dtagjai k\u00f6z\u00fcl senki sem ment el a temet\u00e9s\u00e9re. S\u00edrj\u00e1t csak sorsz\u00e1m \u00e9s kereszt jelzi.\u00a0<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

\u00c9let\u00e9ben szinte senki sem ismerte el m\u0171v\u00e9szet\u00e9t, sokkal k\u00e9s\u0151bb tudatos\u00edtott\u00e1k kort\u00e1rsai \u00e9s a szakemberek, milyen kiemelked\u0151en tehets\u00e9ges szobr\u00e1szn\u0151t vesztettek el, csup\u00e1n a t\u00e1rsadalmi elv\u00e1r\u00e1sok \u00e9s el\u0151\u00edt\u00e9letek miatt.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

A sz\u00e1zadfordul\u00f3 nagy t\u00e9m\u00e1ja a n\u0151<\/span><\/b>\u00a0<\/span><\/p>\n

Sigmund Freud<\/span><\/b>\u202felm\u00e9lete szerint a n\u0151i \u00e9s f\u00e9rfi szerepeket a biol\u00f3giai nem determin\u00e1lja. Tanulm\u00e1nyaiban, f\u0151k\u00e9nt a n\u0151is\u00e9gr\u0151l sz\u00f3l\u00f3ban arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jut, hogy a n\u0151k kultur\u00e1lis teljes\u00edtm\u00e9nye j\u00f3val kisebb, mint a f\u00e9rfiak\u00e9. Elismeri ugyan, hogy vannak a n\u0151i nemhez tartoz\u00f3, a kult\u00fara ter\u00fclet\u00e9n akt\u00edv egy\u00e9nek, \u0151ket azonban valamilyen saj\u00e1tos k\u00f6ztes vil\u00e1gba helyezi el. Ha nem a hagyom\u00e1nyos n\u0151i szerepet v\u00e1lasztj\u00e1k, k\u00e9pesek intellektu\u00e1lis teljes\u00edtm\u00e9nyre, de m\u00e1r nem sz\u00e1m\u00edtanak n\u0151nek. \u00cdgy a n\u0151nek, mint m\u0171v\u00e9sznek nincs helye a t\u00e1rsadalomban.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

Gyakran indulnak ki ma is abb\u00f3l, hogy ha egy n\u0151 a f\u00e9rfiaknak fenntartott ter\u00fcleten akar \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclni, f\u00e9rfias kell, hogy legyen, f\u00e9rfi identit\u00e1st kell kifejlesztenie mag\u00e1ban.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

A n\u0151kt\u0151l elv\u00e1rt\u00e1k, hogy \u0151szint\u00e9n \u00edrjanak, az irodalomban megsz\u00f3lal\u00f3 \u00faj, n\u0151i hangon, amikor azonban ezt megtett\u00e9k, elutas\u00edt\u00e1sban r\u00e9szes\u00fcltek, mert ellent\u00e9tbe ker\u00fcltek a t\u0151l\u00fck elv\u00e1rt hagyom\u00e1nyos, sztereotip n\u0151i tulajdons\u00e1gokkal: finoms\u00e1g, \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g, gyeng\u00e9ds\u00e9g.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

A n\u0151ket hamar megb\u00e9lyegzik m\u00e9g ma is: ha egy l\u00e1ny matematik\u00e1val foglalkozik, biztosan cs\u00fanya, szem\u00fcveges, nincs sikere a f\u00e9rfiakn\u00e1l.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

Ezt mondt\u00e1k\u202f<\/span>Mileva Mari\u0107r\u00f3l<\/span><\/b>\u202f(Marity) is, aki a z\u00fcrichi m\u0171egyetemen, a matematika-fizika szakon ismerkedett meg k\u00e9s\u0151bbi f\u00e9rj\u00e9vel,\u202f<\/span>Albert Einsteinnel<\/span><\/b>. Mari\u0107 tudom\u00e1nyos karrierje 1901-ben t\u00f6r\u00e9st szenvedett, mikor Einstein teherbe ejtette.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

Nincsenek igaz\u00e1n er\u0151s \u00e9rvek, amelyek t\u00e1mogatn\u00e1k azt az elk\u00e9pzel\u00e9st, hogy Mari\u0107 seg\u00edtett Einsteinnek elm\u00e9letei kifejleszt\u00e9s\u00e9ben. Einsteinen k\u00edv\u00fcl egy\u00e9b Nobel-d\u00edjasok is osztott\u00e1k meg a d\u00edjhoz tartoz\u00f3 p\u00e9nzjutalmat ex-feles\u00e9geikkel v\u00e1l\u00e1si egyezs\u00e9geik \u00e9rtelm\u00e9ben. Einstein rendk\u00edv\u00fcl term\u00e9keny kutat\u00f3 maradt az 1920-as \u00e9vekben is, roppant fontos eredm\u00e9nyeket produk\u00e1lva hossz\u00fa id\u0151vel azut\u00e1n, hogy 1914-ben elv\u00e1lt Mari\u0107-t\u00f3l. Ut\u00f3bbi azonban sohasem publik\u00e1lt semmit \u2013 lett volna r\u00e1 lehet\u0151s\u00e9ge?<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

Mari\u0107 saj\u00e1t maga sem \u00e1ll\u00edtotta soha, hogy ak\u00e1rmilyen szerepe is lett volna Einstein tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyeiben, vagy ak\u00e1r csak utalt volna ilyen szerepre.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

Egy anekdota szerint Einsteinnek sokat seg\u00edtett a feles\u00e9ge elm\u00e9lete matematikai kidolgoz\u00e1s\u00e1ban. Az els\u0151 tudom\u00e1nyos cikken is eredetileg ketten szerepeltek szerz\u0151k\u00e9nt, de Einstein az utols\u00f3 pillanatban kih\u00fazta feles\u00e9ge nev\u00e9t. Amikor a lap szerkeszt\u0151je csod\u00e1lkozva megk\u00e9rdezte, hogy mi\u00e9rt tette ezt, Einstein \u00e1ll\u00edt\u00f3lag \u00fagy v\u00e1laszolt, hogy: \u201eWir sind ein Stein.\u201d Mi egyazon k\u0151 vagyunk.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

\"\"\"\"\"\"<\/p>\n

A f\u00fcgefa<\/span><\/b>\u00a0<\/span><\/p>\n

Egy utols\u00f3 p\u00e9lda, amely m\u00e1r a huszadik sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9nek probl\u00e9m\u00e1ir\u00f3l sz\u00f3l.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

A huszadik sz\u00e1zad \u00f6tvenes-hatvanas \u00e9veiben, a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a n\u0151ket, miut\u00e1n a h\u00e1bor\u00fa alatt a f\u00e9rfiak helyett is dolgoztak, visszaterelt\u00e9k a fakan\u00e1lhoz. Ez rengeteg n\u0151 lelki betegs\u00e9g\u00e9t okozta, \u00e9s a k\u00f6vetkez\u0151 gener\u00e1ci\u00f3ra is hat\u00e1ssal volt. Mik\u00f6zben a l\u00e1nyokat egyetemre k\u00fcldt\u00e9k, l\u00e1tsz\u00f3lag t\u00e1mogatt\u00e1k \u0151ket tanulm\u00e1nyaikban, a val\u00f3di elv\u00e1r\u00e1s m\u00e9gis az maradt, hogy akkor maradnak igazi n\u0151k, ha f\u00e9rjhez mennek, \u00e9s feladj\u00e1k az amb\u00edci\u00f3ikat.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

Ha pedig nem ezt teszik, nem tal\u00e1lnak f\u00e9rjet, aki mellett t\u00e1rsadalmilag elismert \u00e9letet \u00e9lhetnek.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

Sylvia Plath \u00dcvegbura<\/span><\/b>\u202fc\u00edm\u0171 reg\u00e9nye err\u0151l a k\u00e9nyszerv\u00e1laszt\u00e1sr\u00f3l, meghasonlotts\u00e1gr\u00f3l \u00e9s kil\u00e1t\u00e1stalans\u00e1gr\u00f3l sz\u00f3l \u2013 \u0151 is \u00f6ngyilkos lett, \u00e9s ez az egyetemista l\u00e1nyok k\u00f6z\u00f6tt \u00f6ngyilkoss\u00e1gi hull\u00e1mot v\u00e1ltott ki.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

\u201eOlyan \u00e1gasbogasnak l\u00e1ttam hirtelen az \u00e9letemet, mint azt a novellabeli z\u00f6ld f\u00fcgef\u00e1t. Minden \u00e1g v\u00e9g\u00e9n ott ragyogott-integetett egy-egy csod\u00e1s J\u00f6v\u0151, mint k\u00f6v\u00e9r, b\u00edborsz\u00edn f\u00fcge. Az egyik f\u00fcge: f\u00e9rj, boldog otthon, gyermek\u00e1ld\u00e1s, a m\u00e1sik f\u00fcge: h\u00edres k\u00f6lt\u0151n\u0151, a k\u00f6vetkez\u0151: ragyog\u00f3 egyetemi tan\u00e1rn\u0151, megint egy m\u00e1sik f\u00fcge: E. G., a p\u00e1ratlan szerkeszt\u0151n\u0151, tov\u00e1bbi f\u00fcg\u00e9k: Eur\u00f3pa, Afrika, D\u00e9l-Amerika, azut\u00e1n: Konstantin, Sz\u00f3krat\u00e9sz \u00e9s Attila, meg m\u00e9g egy sor m\u00e1s furcsa nev\u0171 szeret\u0151, mind a legk\u00fcl\u00f6nlegesebb foglalkoz\u00e1si k\u00f6r\u00f6kb\u0151l, \u00e9s volt egy arany\u00e9rmes olimpikon f\u00fcge is, \u00e9s ezeken k\u00edv\u00fcl sok m\u00e1s, amiket nem tudtam pontosan meghat\u00e1rozni.<\/span><\/i>\u00a0<\/span><\/p>\n

L\u00e1ttam magam, ahogy ott \u00fcl\u00f6k a f\u00fcge\u00e1g hajlat\u00e1ban, \u00e9s \u00e9hen halok, puszt\u00e1n az\u00e9rt, mert nem tudok d\u00f6nteni, melyik f\u00fcg\u00e9\u00e9rt is ny\u00fajtsam a kezem. Kellett volna mindegyik, de ha valamelyiket v\u00e1lasztom, ez azt jelenti, hogy a t\u00f6bbit elvesz\u00edtem, \u00e9s ahogy ott \u00fcltem, tan\u00e1cstalanul habozva, a f\u00fcg\u00e9k egyszerre r\u00e1ncosodni kezdtek, feketedni, \u00e9s egyik a m\u00e1sik ut\u00e1n pottyant a f\u00f6ldre, a l\u00e1bam el\u00e9.\u201d<\/span><\/i>\u00a0<\/span><\/p>\n

A v\u00e1laszt\u00e1si k\u00e9nyszer ma is ugyan\u00edgy l\u00e9tezik. A n\u0151knek k\u00fcl\u00f6n tanfolyamokat szerveznek arr\u00f3l, hogy hogyan egyeztess\u00e9k a karriert \u00e9s a csal\u00e1di \u201ek\u00f6teless\u00e9geiket\u201d. Egy sikeres n\u0151 eset\u00e9ben ma sem felejtik el megk\u00e9rdezni, hogy hogyan tudja \u00f6sszeegyeztetni a csal\u00e1di \u00e9let\u00e9t a karrierj\u00e9vel. Mikor tett\u00e9k fel ezt a k\u00e9rd\u00e9st egy f\u00e9rfinek? \u00c9s vajon mit v\u00e1laszolna?<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

Hogy egyenl\u0151 es\u00e9lyek mellett ki lett volna a nagyobb tud\u00f3s vagy m\u0171v\u00e9sz, ut\u00f3lag neh\u00e9z meg\u00e1llap\u00edtani.<\/span><\/b>\u202fA jelenben \u00e9lve viszont sokat tehet\u00fcnk a szeml\u00e9letv\u00e1ltoz\u00e1s gyorsul\u00e1s\u00e1\u00e9rt akkor, ha mi is megpr\u00f3b\u00e1ljuk m\u00e1s szempontb\u00f3l is szeml\u00e9lni a dolgokat. A sztereot\u00edpi\u00e1k felismer\u00e9s\u00e9ben p\u00e9ld\u00e1ul egy nagyon egyszer\u0171 dolog seg\u00edthet: Ha egy n\u0151t valamilyen helyzetben \u00e1br\u00e1zolnak, k\u00e9pzelj\u00fcnk ugyanabba a helyzetbe egy f\u00e9rfit. Meglep\u0151 eredm\u00e9nyt kaphatunk. P\u00e9ld\u00e1ul tegy\u00fcnk fel neki egy k\u00e9rd\u00e9st: Hogyan tudja \u00f6sszeegyeztetni a csal\u00e1di \u00e9let\u00e9t a karrierj\u00e9vel?<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

V\u00e9gezet\u00fcl pedig egy megfontoland\u00f3 gondolatot aj\u00e1nlok figyelm\u00fckbe a n\u0151k \u00e9s a f\u00e9rfiak egyenl\u0151tlen helyzet\u00e9vel kapcsolatban, ami t\u00f6rt\u00e9netesen Einsteint\u0151l sz\u00e1rmazik:<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

Nem oldhatjuk meg a probl\u00e9m\u00e1kat ugyanazt a gondolkod\u00e1sm\u00f3dot alkalmazva, amellyel megteremtett\u00fck \u0151ket.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

\u202f<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Mi\u00e9rt nincs n\u0151i Michelangelo?\u00a0 A n\u0151k kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1g\u00e1nak, de tehets\u00e9g\u00e9nek is egyik kiemelked\u0151 p\u00e9ld\u00e1ja\u202fCamille Claudel\u202fesete. Camille Rosalie 1864-ben sz\u00fcletett. \u00d6ccse Paul h\u00edres \u00edr\u00f3 \u00e9s k\u00f6lt\u0151 lett. A kisl\u00e1ny tizenh\u00e1rom \u00e9ves kor\u00e1ban agyagb\u00f3l kezdett form\u00e1zni. H\u00e1rom \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, amikor P\u00e1rizsba k\u00f6lt\u00f6ztek,\u202fAlfred Boucher\u202ffest\u0151m\u0171v\u00e9sz, a csal\u00e1d bar\u00e1tja bevezette \u0151t a m\u0171v\u00e9szetek vil\u00e1g\u00e1ba. Koll\u00e9gan\u0151ivel k\u00f6z\u00f6sen m\u0171termet rendeztek be.\u00a0\u00a0 Camille \u00e9let\u00e9nek […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":3459,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[41],"tags":[46,49,57],"class_list":["post-3458","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-komoly","tag-irodalom","tag-kutatas","tag-tudomany"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3458","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3458"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3458\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3463,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3458\/revisions\/3463"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3459"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3458"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=3458"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=3458"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}