{"id":3564,"date":"2023-09-16T16:27:21","date_gmt":"2023-09-16T16:27:21","guid":{"rendered":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/?p=3564"},"modified":"2023-10-30T10:54:24","modified_gmt":"2023-10-30T10:54:24","slug":"az-iskolaugy-feminizalodasa","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/blog\/2023\/09\/16\/az-iskolaugy-feminizalodasa\/","title":{"rendered":"Az iskola\u00fcgy feminiz\u00e1l\u00f3d\u00e1sa"},"content":{"rendered":"

A fi\u00fakat t\u00f6bbet dics\u00e9rik a tud\u00e1suk\u00e9rt, a l\u00e1nyokat pedig a j\u00f3 magaviselet\u00fck\u00e9rt<\/span><\/b>\u00a0<\/span><\/p>\n

Az iskola\u00fcgy helyzet\u00e9nek elemz\u00e9se sor\u00e1n gyakran sz\u00f3ba ker\u00fcl az a k\u00e9rd\u00e9s, hogy vajon mi\u00e9rt alkotj\u00e1k a pedag\u00f3gusok sz\u00e1m\u00e1nak t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t a n\u0151k.\u00a0<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

Ez a t\u00e9ma a leggyakrabban azzal a v\u00e9leked\u00e9ssel \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben mer\u00fcl fel, amely szerint a f\u00e9rfiak jelenl\u00e9te t\u00e1rsadalmilag \u201eeg\u00e9szs\u00e9gess\u00e9\u201d, \u201enorm\u00e1liss\u00e1\u201d, professzion\u00e1liss\u00e1 teszi az iskolai l\u00e9gk\u00f6rt \u00e9s hat\u00e9konyabb\u00e1 az iskolai nevel\u00e9st. Ezt az esszencialista felfog\u00e1st gyakran a tan\u00e1rkutat\u00e1sok is kritik\u00e1tlanul \u00e1tveszik, ahelyett, hogy a szociol\u00f3gia, a pszichol\u00f3gia \u00e9s a gendertanulm\u00e1nyok interdiszciplin\u00e1ris elm\u00e9leteit alkalmazva a probl\u00e9ma val\u00f3di okait \u00e9s megold\u00e1si lehet\u0151s\u00e9geit kutatn\u00e1k.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

A t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyok nagy r\u00e9sz\u00e9ben m\u00e1r a kutat\u00e1s r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi a t\u00e1rsadalmi nemr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 diskurzus, ami sajnos a nevel\u00e9studom\u00e1nyban m\u00e9g nem nyert l\u00e9tjogosults\u00e1got. Ha a t\u00e1rsadalmi nemet (gender) mint t\u00e1rsadalmi \u00e9s kultur\u00e1lis konstrukci\u00f3t vizsg\u00e1ljuk, nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik, hogy a n\u0151k \u00e9s a f\u00e9rfiak t\u00e1rsadalmi szerepei, st\u00e1tuszai \u00e9s ezek viszonyrendszere az oktat\u00e1si rendszerben mint t\u00e1rsadalmi alrendszerben is t\u00fckr\u00f6z\u0151dik. \u201eA t\u00e1rsadalmi nemeken alapul\u00f3 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g az egy\u00e9n identit\u00e1s\u00e1nak egyik l\u00e1ncszeme a nemzethez, etnikumhoz, gazdas\u00e1gi-t\u00e1rsadalmi oszt\u00e1lyhoz stb. tartoz\u00e1ssal egy\u00fctt az emberi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek h\u00e1l\u00f3zat\u00e1ban. Ezeknek a meghat\u00e1rozotts\u00e1goknak az egy\u00fcttese j\u00e1tszik szerepet a t\u00e1rsadalmi kultur\u00e1lis el\u0151ny\u00f6k \u00e9s h\u00e1tr\u00e1nyok szitu\u00e1ci\u00f3inak kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban\u201d \u2013 \u00edrja Thun \u00c9va, nevel\u00e9studom\u00e1nyi szakember. Meg\u00e1llap\u00edtja, hogy mivel a nemekr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 tud\u00e1s \u00e9s t\u00e1rsadalmi gyakorlat folyamatos v\u00e1ltoz\u00e1son megy \u00e1t t\u00f6rt\u00e9netileg \u00e9s kultur\u00e1lisan, ennek a v\u00e1ltoz\u00e1snak az oktat\u00e1sban szint\u00e9n folyamatosan reflekt\u00e1l\u00f3dnia a reprezent\u00e1l\u00f3dnia kell. Ennek a reflexi\u00f3nak \u00e9s reprezent\u00e1ci\u00f3nak a tartalm\u00e1t \u00e9s m\u00f3dszer\u00e9t a gender-elm\u00e9letek \u00e9s pedag\u00f3giai elm\u00e9letek kiegyens\u00falyozott p\u00e1rbesz\u00e9de hozhatja l\u00e9tre.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

J\u00e1rjuk k\u00f6r\u00fcl teh\u00e1t a t\u00e9m\u00e1t ebben az esetben a pedag\u00f3giai genderkutat\u00e1sok szempontjaib\u00f3l. Els\u0151k\u00e9nt n\u00e9zz\u00fck meg, mi a helyzet az iskol\u00e1ban, vagyis hogyan nyilv\u00e1nul meg a nemek k\u00f6z\u00f6tti egyenl\u0151tlens\u00e9g a tan\u00edt\u00e1s, nevel\u00e9s folyamat\u00e1ban.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

A nemek k\u00f6z\u00f6tti es\u00e9lyegyenl\u0151s\u00e9g k\u00e9rd\u00e9se az oktat\u00e1sban t\u00f6bb \u00e9vtizede kutat\u00e1sok t\u00e1rgy\u00e1t k\u00e9pezi vil\u00e1gszerte. A m\u00falt sz\u00e1zad 60-as \u00e9veit\u0151l kezdve amerikai \u00e9s eur\u00f3pai kutat\u00e1sok h\u00edvtak fel a figyelmet olyan egyenl\u0151tlens\u00e9gekre, amelyek az iskolarendszerben a mai napig fenn\u00e1llnak.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

Az egyik ilyen ter\u00fclet maga a tan\u00edt\u00e1s \u00e9s a nevel\u00e9s folyamata az iskol\u00e1ban.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

A tan\u00e1ri magatart\u00e1s hat\u00e1sa a tanul\u00f3kra a nemi szocializ\u00e1ci\u00f3ra is vonatkozik. A tan\u00edt\u00f3k \u00e9s a tanul\u00f3k k\u00f6z\u00f6tti interakci\u00f3 vizsg\u00e1lata sor\u00e1n t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt arra mutattak r\u00e1, hogy a pedag\u00f3gusok a fi\u00fakat t\u00f6bbet dics\u00e9rik a tud\u00e1suk\u00e9rt, a l\u00e1nyokat pedig a j\u00f3 magaviselet\u00fck\u00e9rt. A fi\u00fak eredm\u00e9nyeit tud\u00e1suknak \u00e9s j\u00f3 k\u00e9pess\u00e9geiknek tulajdon\u00edtj\u00e1k, a l\u00e1nyok\u00e9t a szorgalmuknak. Ha a l\u00e1nyok \u00e9s a fi\u00fak eredm\u00e9nyei egyform\u00e1k is, a tan\u00edt\u00f3k meg vannak gy\u0151z\u0151dve r\u00f3la, hogy a fi\u00faknak jobb a logikai gondolkod\u00e1suk, \u00e9s a l\u00e1nyok sz\u00e1m\u00e1ra nehezebb a matematika. Ha a l\u00e1nyok rosszabb eredm\u00e9nyt \u00e9rnek el a dolgozatban, a tan\u00edt\u00f3k szerint ez kisebb k\u00e9pess\u00e9geiknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, ha a fi\u00fak \u00e9rnek el rosszabb eredm\u00e9nyt, az az igyekezet\u00fck hi\u00e1nya.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

A l\u00e1nyok nem olyan j\u00f3k a matematik\u00e1ban\u2026?<\/span><\/b>\u00a0<\/span><\/h2>\n

Ez a t\u00e1rsadalmi nemi szerepek sztereotip felfog\u00e1s\u00e1nak tov\u00e1bbad\u00e1sa, ami el\u0151seg\u00edti azt, hogy ezek a sztereot\u00edpi\u00e1k \u00e9s el\u0151\u00edt\u00e9letek beteljes\u00edts\u00e9k magukat. Ha azt \u00e1ll\u00edtjuk, hogy a fi\u00fak jobbak matematik\u00e1b\u00f3l, egy id\u0151 ut\u00e1n elhiszik, \u00e9s ezt fogj\u00e1k gondolni \u0151k is. A l\u00e1nyok pedig vesz\u00edtenek \u00f6nbizalmukb\u00f3l, m\u00e9g akkor is, ha ugyanolyan j\u00f3k a matematik\u00e1ban.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

Elterjedt az a v\u00e9leked\u00e9s, hogy a fi\u00fak jobban vonz\u00f3dnak a term\u00e9szettudom\u00e1nyi t\u00e1rgyakhoz, m\u00edg a l\u00e1nyok a hum\u00e1n t\u00e1rgyakhoz. A szociobiol\u00f3giai kutat\u00e1sok viszont nem bizony\u00edtott\u00e1k ezt, ami azt jelenti, hogy a tant\u00e1rgyi eredm\u00e9nybeli k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket a kultur\u00e1lis tanul\u00e1s okozza, teh\u00e1t a tan\u00e1r, a sz\u00fcl\u0151, a k\u00f6zv\u00e9leked\u00e9s k\u00f6zvet\u00edti a l\u00e1nyok \u00e9s a fi\u00fak fel\u00e9 ezt a v\u00e9lem\u00e9nyt, \u0151k pedig a t\u00e1rsadalmi elismer\u00e9sre t\u00f6rekedve elfogadj\u00e1k, maguk\u00e9v\u00e1 teszik azt.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

A tan\u00e1rok a l\u00e1nyok \u00e9s a fi\u00fak viselked\u00e9s\u00e9t is elt\u00e9r\u0151en \u00e9rt\u00e9kelik. M\u00edg a fi\u00faknak eln\u00e9zik, ha zavarj\u00e1k az \u00f3r\u00e1t, a l\u00e1nyokat gyakrabban intik arra, hogy csendben maradjanak \u00e9s illedelmesen viselkedjenek.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

A p\u00e1lyav\u00e1laszt\u00e1s folyamat\u00e1ban mindezek a sztereot\u00edpi\u00e1k szint\u00e9n megjelennek. A l\u00e1nyok az alapiskola als\u00f3 tagozat\u00e1n m\u00e9g pontosan tudj\u00e1k, milyen p\u00e1ly\u00e1t szeretn\u00e9nek v\u00e1lasztani, 10-12 \u00e9ves koruk k\u00f6r\u00fcl elbizonytalanodnak, mert gyakran az, amit szeretn\u00e9nek, nem felel meg a tan\u00e1rok \u00e9s a sz\u00fcleik elv\u00e1r\u00e1s\u00e1nak. K\u00e9s\u0151bb, a k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ban, \u00e9s a fels\u0151fok\u00fa k\u00e9pz\u00e9s kiv\u00e1laszt\u00e1sakor gyakran ink\u00e1bb eltitkolj\u00e1k val\u00f3di v\u00e1gyaikat, nehogy n\u0151k\u00e9nt elutas\u00edt\u00e1sban r\u00e9szes\u00fcljenek, ha nem felelnek meg a nekik sz\u00e1nt szerepnek.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

Mindezek hozz\u00e1j\u00e1rulnak ahhoz is, hogy a n\u0151k p\u00e1ly\u00e1ja gyakran vargabet\u0171ket alkot, mert ha k\u00e9s\u0151bbi \u00e9let\u00fckben v\u00e9gre veszik a b\u00e1tors\u00e1got, \u00e9s megpr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k eredeti terveiket megval\u00f3s\u00edtani, gyakran kell \u00fajra az iskolapadba \u00fclni\u00fck, vagy m\u00e1sf\u00e9le munk\u00e1t keresni\u00fck, mint amit addig v\u00e9geztek.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

A fi\u00fakra sincs azonban felt\u00e9tlen\u00fcl pozit\u00edv hat\u00e1ssal az iskolai szocializ\u00e1ci\u00f3, a rejtett tanterv, amit az iskola k\u00f6zvet\u00edt k\u00f6zeg\u00e9vel, szellem\u00e9vel, a pedag\u00f3gus pedig viselked\u00e9s\u00e9vel, v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9vel. M\u00edg a l\u00e1nyok eset\u00e9ben negat\u00edv viselked\u00e9sk\u00e9nt \u00edt\u00e9lik meg az asszertivit\u00e1st, a versenyszellemet, addig a fi\u00fakn\u00e1l ezt egyenesen elv\u00e1rj\u00e1k, kem\u00e9nynek, hat\u00e1rozottnak kell lenni\u00fck, \u00e9rzelmeiket pedig nem mutathatj\u00e1k ki, mert akkor tan\u00e1raik \u00e9s t\u00e1rsaik is el\u00edt\u00e9lik \u0151ket.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

T\u00f6bb kutat\u00e1s r\u00e1mutatott arra, hogy a koeduk\u00e1lt oktat\u00e1s nem minden esetben hoz megfelel\u0151 eredm\u00e9nyt, vagyis nem megfelel\u0151 arra, hogy a fi\u00fak \u00e9s a l\u00e1nyok egyform\u00e1n \u00e9rv\u00e9nyes\u00edthess\u00e9k k\u00e9pess\u00e9geiket, \u00e9s egyforma es\u00e9llyel dolgozzanak a j\u00f3 eredm\u00e9nyeiken. Javasolt legal\u00e1bb bizonyos \u00f3r\u00e1kat k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n megtartani, az egyenl\u0151 es\u00e9lyek biztos\u00edt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

A l\u00e1nyok \u00e9s a fi\u00fak k\u00f6z\u00f6tti egyenl\u0151tlens\u00e9gek felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1nak m\u00f3dja a genderpedag\u00f3gia, amely a k\u00e9pess\u00e9gek \u00e9s k\u00e9szs\u00e9gek sokf\u00e9les\u00e9g\u00e9re alapoz, tudatos\u00edtva az egyenl\u0151tlens\u00e9geket, \u00e9s lehet\u0151s\u00e9get teremtve arra, hogy minden tanul\u00f3 egy\u00e9ni k\u00e9pess\u00e9geinek \u00e9s elk\u00e9pzel\u00e9seinek megfelel\u0151 lehet\u0151s\u00e9get kapjon azok kibontakoztat\u00e1s\u00e1ra.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

A tan\u00e1ri p\u00e1lya \u201cn\u0151i munka\u201d vagy \u201ef\u00e9rfi munka\u201d?<\/span><\/b>\u00a0<\/span><\/h2>\n

A tan\u00e1ri p\u00e1lya eln\u0151iesed\u00e9s\u00e9nek egyik oka az eddigiekben felv\u00e1zolt szocializ\u00e1ci\u00f3s folyamat, amelyben a l\u00e1nyokat olyan p\u00e1lya fel\u00e9 ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k, amely a m\u00e1sokkal val\u00f3 t\u00f6r\u0151d\u00e9ssel, a nevel\u00e9ssel, a gondoskod\u00e1ssal kapcsolatos, hiszen ezeket tulajdons\u00e1gk\u00e9nt tipikusan a n\u0151kh\u00f6z t\u00e1rs\u00edtj\u00e1k. A nemi sztereot\u00edpi\u00e1kon szocializ\u00e1l\u00f3dtunk, teh\u00e1t a n\u0151i munka-f\u00e9rfi munka pontos eloszt\u00e1s\u00e1t bel\u00e9nk nevelt\u00e9k. A t\u00e1rsadalmi hierarchia szerint a n\u0151k a mag\u00e1nszf\u00e9ra ter\u00fclet\u00e9re tartoznak, a f\u00e9rfiak a nyilv\u00e1nos szf\u00e9r\u00e1ba. A mag\u00e1nszf\u00e9ra ter\u00fclet\u00e9re sorol\u00f3dik a gyermeknevel\u00e9s, a csal\u00e1di \u00e9let m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek biztos\u00edt\u00e1sa, amely mind a fizetetlen munka kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba tartozik, ez\u00e9rt alacsonyabb rend\u0171nek, \u00e9rt\u00e9ktelennek tartja a t\u00e1rsadalom. A hangzatos sz\u00f3beli \u00e9rt\u00e9kel\u00e9sek, az anyaszerep felmagasztos\u00edt\u00e1sa csup\u00e1n sz\u00f3lamok, amelyek nem n\u00f6velik az ezzel j\u00e1r\u00f3 munka \u00e9rt\u00e9k\u00e9t. Ennek k\u00f6vetkezm\u00e9nye, hogy a gondoskod\u00e1st, emp\u00e1ti\u00e1t, t\u00f6r\u0151d\u00e9st ig\u00e9nyl\u0151 munkak\u00f6r\u00f6k, a szoci\u00e1lis munka, az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy, az iskola\u00fcgy a legrosszabbul fizetett munk\u00e1k Szlov\u00e1ki\u00e1ban is. T\u00f6rt\u00e9nelmileg pedig bizony\u00edthat\u00f3, hogy a n\u0151k t\u00f6meges bel\u00e9p\u00e9se bizonyos \u00e1gazatokba, munkak\u00f6r\u00f6kbe egyenes ar\u00e1nyban maga ut\u00e1n vonja azok gazdas\u00e1gi \u00e9s t\u00e1rsadalmi preszt\u00edzs\u00e9nek cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

Az iskola\u00fcgy ezek k\u00f6z\u00e9 az \u00e1gazatok k\u00f6z\u00e9 tartozik. A n\u0151k az \u00f6sszes alkalmazott t\u00f6bb mint 80%-\u00e1t alkotj\u00e1k az alapfok\u00fa oktat\u00e1sban. A k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1kban ez az ar\u00e1ny kicsit v\u00e1ltozik, a f\u00e9rfiak ar\u00e1nya a m\u0171szaki \u00e9s mez\u0151gazdas\u00e1gi szakk\u00f6z\u00e9piskol\u00e1kban \u00e9s szakiskol\u00e1kban magasabb, teh\u00e1t a sztereotip m\u00f3don \u201ef\u00e9rfi szakm\u00e1knak\u201d mondott ter\u00fcleteken. A fels\u0151oktat\u00e1sban a n\u0151k ar\u00e1nya csup\u00e1n 40%, \u00e9s min\u00e9l magasabb tudom\u00e1nyos szintet vizsg\u00e1lunk, ann\u00e1l kisebb az ar\u00e1nyuk. Ennek oka, hogy a n\u0151k a gyermekv\u00e1llal\u00e1s miatt lemaradnak, mivel nem kapnak seg\u00edts\u00e9get amb\u00edci\u00f3ik megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1hoz, a gyermekgondoz\u00e1si \u201eszabads\u00e1g\u201d ut\u00e1n pedig nehezen tudnak visszat\u00e9rni, \u00e9s \u00fajra felvenni a temp\u00f3t.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

Az eln\u0151iesedett szakma alacsonyabb b\u00e9rt gener\u00e1l, de m\u00e9g ezen bel\u00fcl is kevesebbet keresnek a n\u0151k, mint a f\u00e9rfiak, mintegy 20-25 sz\u00e1zal\u00e9kkal. Ugyanolyan munkak\u00f6rben teh\u00e1t az iskola\u00fcgyben is fenn\u00e1ll a n\u0151k fizet\u00e9sbeli diszkrimin\u00e1ci\u00f3ja.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

A funkci\u00f3beli diszkrimin\u00e1ci\u00f3 is fenn\u00e1ll, ugyanis sokkal magasabb ar\u00e1nyban ker\u00fclnek vezet\u0151 poz\u00edci\u00f3ba a f\u00e9rfiak, mint amilyen az ar\u00e1nyuk a pedag\u00f3gusok k\u00f6z\u00f6tt.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

A sztereot\u00edpi\u00e1k \u00f3ri\u00e1si hatalm\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a pedag\u00f3gusok a felm\u00e9r\u00e9sek alapj\u00e1n ezeket az elt\u00e9r\u00e9seket nem reflekt\u00e1lj\u00e1k, figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyj\u00e1k, vagy term\u00e9szetesnek tartj\u00e1k, s\u0151t elutas\u00edtj\u00e1k. Ezzel nem t\u00e9r el a v\u00e9lem\u00e9ny\u00fck a popul\u00e1ci\u00f3 nagy r\u00e9sz\u00e9nek v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t\u0151l, viszont mint a j\u00f6v\u0151 gener\u00e1ci\u00f3inak nevel\u0151inek fontos lenne tudniuk, hogy a nemi egyenl\u0151tlens\u00e9gek a t\u00e1rsadalom struktur\u00e1lis egyenl\u0151tlens\u00e9gei, \u00e9s felsz\u00e1mol\u00e1suk elvezethetne ahhoz is, hogy az iskola ne a politikai \u00e9rdekek utols\u00f3 hely\u00e9n szerepeljen, hanem az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

A nemek k\u00f6z\u00f6tti t\u00e1rsadalmi egyenl\u0151s\u00e9g, a jogi, es\u00e9lybeli \u00e9s eredm\u00e9nybeli egyenl\u0151s\u00e9g v\u00e1laszt adhatnak \u00e9s megold\u00e1st ny\u00fajthatna azokra a probl\u00e9m\u00e1kra, amelyek az iskol\u00e1kat, \u00e9s a csal\u00e1dokat, s\u0151t t\u00e1gabb \u00e9rtelemben az eg\u00e9sz t\u00e1rsadalmat a legjobban s\u00fajtj\u00e1k, mint p\u00e9ld\u00e1ul a szeg\u00e9nys\u00e9g. A n\u0151k magasabb r\u00e9szv\u00e9tele a nagypolitik\u00e1ban elvezethetne egy jobb gazdas\u00e1gi eredm\u00e9nyekkel rendelkez\u0151 \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 korrupt gazdas\u00e1gi rend megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1hoz, mint ahogy ez m\u00e1r megt\u00f6rt\u00e9nt a skandin\u00e1v orsz\u00e1gokban. Ezzel egy\u00fctt pedig az iskolarendszer probl\u00e9m\u00e1inak megold\u00e1s\u00e1hoz, \u00e9s azon bel\u00fcl a pedag\u00f3gusok t\u00e1rsadalmi megbecs\u00fcl\u00e9s\u00e9nek n\u00f6vel\u00e9s\u00e9hez is hozz\u00e1j\u00e1rulna.\u00a0<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

\"az<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A fi\u00fakat t\u00f6bbet dics\u00e9rik a tud\u00e1suk\u00e9rt, a l\u00e1nyokat pedig a j\u00f3 magaviselet\u00fck\u00e9rt\u00a0 Az iskola\u00fcgy helyzet\u00e9nek elemz\u00e9se sor\u00e1n gyakran sz\u00f3ba ker\u00fcl az a k\u00e9rd\u00e9s, hogy vajon mi\u00e9rt alkotj\u00e1k a pedag\u00f3gusok sz\u00e1m\u00e1nak t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t a n\u0151k.\u00a0\u00a0 Ez a t\u00e9ma a leggyakrabban azzal a v\u00e9leked\u00e9ssel \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben mer\u00fcl fel, amely szerint a f\u00e9rfiak jelenl\u00e9te t\u00e1rsadalmilag \u201eeg\u00e9szs\u00e9gess\u00e9\u201d, \u201enorm\u00e1liss\u00e1\u201d, professzion\u00e1liss\u00e1 teszi […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":3565,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[41],"tags":[45,55],"class_list":["post-3564","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-komoly","tag-elvarasok","tag-viselkedes"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3564","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3564"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3564\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3566,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3564\/revisions\/3566"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3565"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3564"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=3564"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=3564"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}