{"id":3570,"date":"2023-09-20T16:31:43","date_gmt":"2023-09-20T16:31:43","guid":{"rendered":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/?p=3570"},"modified":"2023-10-30T10:54:13","modified_gmt":"2023-10-30T10:54:13","slug":"lanyok-es-fiuk-az-iskolaban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/blog\/2023\/09\/20\/lanyok-es-fiuk-az-iskolaban\/","title":{"rendered":"L\u00e1nyok \u00e9s fi\u00fak az iskol\u00e1ban"},"content":{"rendered":"

Mai iskol\u00e1inkba \u00e9s \u00f3vod\u00e1inkba a fi\u00fak \u00e9s a l\u00e1nyok l\u00e1tsz\u00f3lag egyenrang\u00fa emberk\u00e9nt j\u00e1rnak, a koeduk\u00e1lt k\u00f6zoktat\u00e1s \u00e9vtizedei alatt legal\u00e1bbis ez a k\u00e9pzet alakult ki benn\u00fcnk. Ha azonban k\u00f6zelebbr\u0151l megn\u00e9zz\u00fck az oktat\u00e1si folyamat egyes jellemz\u0151it, a tan\u00e1rok \u00e9s a di\u00e1kok attit\u0171dj\u00e9t \u00e9s eredm\u00e9nyeit, t\u00f6bb elt\u00e9r\u00e9sre is r\u00e1mutathatunk. Ezek az elt\u00e9r\u00e9sek a n\u0151k \u00e9s a f\u00e9rfiak t\u00e1rsadalmi nemi szerep\u00e9nek elt\u00e9r\u00e9seib\u0151l ad\u00f3dnak, amelyek m\u00e9g mindig sztereot\u00edpi\u00e1kkal terheltek.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

Ez az \u00e9vsz\u00e1zados kultur\u00e1lis hagyom\u00e1nyok \u00e1ltal l\u00e9trehozott jelent\u00e9srendszer hat\u00e1rozza meg a n\u0151is\u00e9g \u00e9s a f\u00e9rfis\u00e9g fogalm\u00e1t, amelyek sztereotip norm\u00e1kk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dnek \u00e9s meghat\u00e1roz\u00f3 m\u00f3don jelen vannak a t\u00e1rsadalom minden ter\u00fclet\u00e9n, \u00edgy az oktat\u00e1sban is. A n\u0151s\u00e9g \u00e9s f\u00e9rfis\u00e9g leegyszer\u0171s\u00edtett, idealiz\u00e1lt norm\u00e1i szerint a f\u00e9rfiak a vil\u00e1g akt\u00edv form\u00e1l\u00f3i, a n\u0151k pedig a passz\u00edv elfogad\u00f3k. A k\u00e9t nem tulajdons\u00e1gai ellent\u00e9tekk\u00e9nt mutatkoznak meg, a f\u00e9rfi akt\u00edv, er\u0151s, felel\u0151ss\u00e9gteljes, hat\u00e1rozott, c\u00e9lrat\u00f6r\u0151, ezzel szemben a n\u0151 passz\u00edv, alkalmazkod\u00f3, gondoskod\u00f3, ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sra szorul\u00f3, hat\u00e1rozatlan, gyenge.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

Ez a felfog\u00e1s mindk\u00e9t nemet megakad\u00e1lyozza abban, hogy egy\u00e9ni elk\u00e9pzel\u00e9sei szerint, korl\u00e1tok n\u00e9lk\u00fcl, szabadon, a t\u00e1rsadalom el\u00edt\u00e9l\u0151 v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t\u0151l nem tartva val\u00f3s\u00edthassa meg \u00f6nmag\u00e1t, v\u00e1laszthassa meg \u00e9let\u00fatj\u00e1t.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

A nemi szerepek tanul\u00e1sa a csal\u00e1dban kezd\u0151dik, amikor a feln\u0151ttek olyan viselked\u00e9si mint\u00e1kat k\u00f6zvet\u00edtenek a gyermekek fel\u00e9, amelyeket az \u00fagynevezett n\u0151ies \u00e9s f\u00e9rfias viselked\u00e9ssel azonos\u00edtunk.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

\"l\u00e1nyok<\/p>\n

Az iskolai szocializ\u00e1ci\u00f3 folyam\u00e1n ezek a sztereotip mint\u00e1k, az \u00fan. rejtett tanterven kereszt\u00fcl \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclnek [1], amely olyan \u00e9lm\u00e9nyek \u00e9s tapasztalatok saj\u00e1tos egy\u00fcttese, amelyeket a gyermek az iskol\u00e1ban elt\u00f6lt\u00f6tt \u00e9vek sor\u00e1n spont\u00e1n tanul\u00e1s r\u00e9v\u00e9n saj\u00e1t\u00edt el. \u00cdgy tanulja meg annak a dichotomikus rendszernek a m\u0171k\u00f6d\u00e9si szab\u00e1lyait, amely szerint a vil\u00e1got k\u00e9t ellent\u00e9tes p\u00f3lusk\u00e9nt kell szeml\u00e9ln\u00fcnk, a f\u00e9rfi \u00e9s a n\u0151i princ\u00edpiumok szerint. Az iskolarendszer, az iskola \u00e1ltal k\u00f6zvet\u00edtett \u00e9rt\u00e9kek \u00e9s a t\u00e1rsadalmi k\u00f6rnyezet ellentmond\u00e1sai jelent\u0151sen hozz\u00e1j\u00e1rulnak ennek a jelens\u00e9gnek a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

Nem kev\u00e9sb\u00e9 j\u00e1rulnak hozz\u00e1 a nemi szocializ\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a nemi szerepek elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1hoz a tank\u00f6nyvek, amelyek a n\u0151ket \u00e9s a f\u00e9rfiakat sztereotipiz\u00e1lt szerepeikben mutatj\u00e1k be. A f\u00e9rfi az alkot\u00f3, az ir\u00e1ny\u00edt\u00f3, a k\u00fclvil\u00e1g cselekv\u0151je, \u00f6n\u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u0151, agressz\u00edv, hat\u00e1rozott, a n\u0151 passz\u00edv, engedelmes, gondoskod\u00f3, intuit\u00edv, a csal\u00e1d \u00f6sszetart\u00f3ja. A tank\u00f6nyvek mindk\u00e9t nem sz\u00e1m\u00e1ra k\u00f6zvet\u00edtik a specifikus elv\u00e1r\u00e1sokat, \u00e9s \u00edgy hozz\u00e1j\u00e1rulnak a t\u00e1rsadalmi egyenl\u0151tlens\u00e9gek kialakul\u00e1s\u00e1hoz. T\u00f6bb kutat\u00e1s alapj\u00e1n elmondhat\u00f3, hogy a l\u00e1nyok \u00e9s a n\u0151k a tananyagban vagy nem jelennek meg, vagy ha igen, nagyon kis sz\u00e1zal\u00e9kban, \u00e9s szinte kiz\u00e1r\u00f3lag a hagyom\u00e1nyos, sztereotip szerepekben, a priv\u00e1t szf\u00e9r\u00e1ban. [2] A f\u00e9rfiak \u00e1ltal\u00e1ban izgalmasabb, \u00e9rdekesebb, mozgalmasabb munk\u00e1t v\u00e9geznek, \u00e9s a k\u00f6zszf\u00e9r\u00e1ban vannak jelen. A k\u00f6telez\u0151 olvasm\u00e1nyok \u00e9s a tank\u00f6nyvek els\u0151sorban a fi\u00fak \u00e9s a f\u00e9rfiak \u00e9lettapasztalatait mutatj\u00e1k be, azok jelentik a norm\u00e1t, a l\u00e1nyok gondolkod\u00e1sm\u00f3dja \u00e9s tapasztalatai ehhez k\u00e9pest az elt\u00e9r\u0151t jelenti. [3]<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

A feminista pedag\u00f3gia<\/span><\/b>\u00a0<\/span><\/h2>\n

A rejtett tanterv fogalm\u00e1hoz kapcsolhat\u00f3 a feminista pedag\u00f3gia azon fontos alapk\u00e9rd\u00e9se, amely a tud\u00e1st nem tekinti semlegesnek, \u00e9s elismeri a szem\u00e9lyes tapasztalatokat \u00e9s \u00e9rz\u00e9seket, mint a l\u00e9trehozand\u00f3 tud\u00e1s lehets\u00e9ges forr\u00e1sait. A tud\u00e1s l\u00e9trehoz\u00e1sa sor\u00e1n fontos a hatalom m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek figyelembev\u00e9tele \u00e9s a m\u00e1ss\u00e1g problematiz\u00e1l\u00e1sa. [4]<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

Az, hogy mi sz\u00e1m\u00edt legitim tud\u00e1snak, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 identit\u00e1s\u00fa csoportok k\u00f6z\u00f6tti komplex er\u0151viszonyok \u00e9s hatalmi viszonyok \u00e9s harcok eredm\u00e9nye. [5]. A legitim tud\u00e1s nem foglalja mag\u00e1ban azoknak a csoportoknak a t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s kultur\u00e1lis tapasztalatait, amelyek nem voltak hatalmi poz\u00edci\u00f3ban a t\u00f6rt\u00e9nelem folyam\u00e1n. [6]. A tan\u00edt\u00e1si-tanul\u00e1si folyamatban a tan\u00e1r nem a tud\u00e1s semleges \u00e1tad\u00f3ja, a di\u00e1k nem passz\u00edv, \u00e9s a l\u00e9trehozand\u00f3 tud\u00e1s nem \u00e1lland\u00f3, nem semleges, \u00e9s nem megv\u00e1ltozhatatlan. [7]. A feminista pedag\u00f3gia egy olyan tud\u00e1s l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekszik, amely nem fogadja el a t\u00f6rt\u00e9nelem maszkulin szubjektum\u00e1t, mint minden igazs\u00e1g alapj\u00e1t. A t\u00e1rsadalmi nemi szerepek kutat\u00e1sa, a feminista pedag\u00f3gia sajnos m\u00e9g mindig nem r\u00e9sze a mainstream kutat\u00e1soknak, esetenk\u00e9nt a fels\u0151oktat\u00e1sban fordulnak el\u0151 ilyen t\u00e9m\u00e1j\u00fa kurzusok. [8].<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

A nemi \u00e9r\u00e9s \u00e9s a nemi \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s<\/span><\/b>\u00a0<\/span><\/h2>\n

A gyermekek az iskol\u00e1ban k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl t\u00edz\u00e9ves korukig nem\u00fckt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl, egyform\u00e1n viselkednek iskolai sikereikkel kapcsolatban. Legf\u0151bb feladatuknak a tananyag elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1t tekintik, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban pontosan meg tudj\u00e1k hat\u00e1rozni, hogy mi az, ami igaz\u00e1n \u00e9rdekli \u0151ket, milyen foglalkoz\u00e1st szeretn\u00e9nek v\u00e1lasztani.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

Ezut\u00e1n azonban furcsa helyzet \u00e1ll el\u0151: a fi\u00fak \u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9se tov\u00e1bbra is a tanul\u00e1sban, esetleg a sportban el\u00e9rt eredm\u00e9nyekre \u00f6sszpontos\u00edt, a l\u00e1nyok\u00e9 viszont \u00f6sszezavarodik. 10-12 \u00e9ves korukban k\u00f6vetkezik be ugyanis az a biol\u00f3giai v\u00e1ltoz\u00e1s, amely ezt a rendet \u00f6sszezavarja, ugyanis t\u00e1rsaik \u00e9s tan\u00e1raik is m\u00e1sk\u00e9nt kezdenek viselkedni vel\u00fck. Tanulm\u00e1nyi eredm\u00e9nyeik \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se mellett nagy hangs\u00falyt kap n\u0151is\u00e9g\u00fck, n\u0151iess\u00e9g\u00fck pozit\u00edv vagy negat\u00edv \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se, ami \u00e1ltal minden esetben vesztenek \u00f6nbizalmukb\u00f3l. [9] \u201eMin\u00e9l sikeresebb az iskol\u00e1ban egy fi\u00fa, ann\u00e1l pozit\u00edvabb k\u00e9pet vet\u00edt a j\u00f6v\u0151be, m\u00edg a l\u00e1nyokat a sikereik ink\u00e1bb elbizonytalan\u00edtj\u00e1k. M\u00e9g mindig \u00e9l az a felfog\u00e1s, hogy a l\u00e1ny ink\u00e1bb legyen sz\u00e9p, mint okos\u201d. [10].<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

A tan\u00f3r\u00e1n az auton\u00f3mia, az individualit\u00e1s \u00e9s a versenyszellem a meghat\u00e1roz\u00f3. A n\u0151kt\u0151l elv\u00e1rt t\u00e1rsadalmi szerepek \u00e9s szocializ\u00e1ci\u00f3juk azonban ellent\u00e9tben \u00e1ll a pedag\u00f3giai k\u00e1non \u00e1ltal elfogadott \u00e9s megk\u00edv\u00e1nt szem\u00e9lyis\u00e9gjegyekkel, az \u00fan. hagyom\u00e1nyos iskolai \u00e9rt\u00e9kekkel, mint az asszertivit\u00e1s, a versenyszellem \u00e9s a tekint\u00e9lyelv\u0171s\u00e9g.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

A fi\u00fak \u00e9s a l\u00e1nyok tanulm\u00e1nyi eredm\u00e9nyeiben viszonylag stabil nemi elt\u00e9r\u00e9seket tal\u00e1lni annak ellen\u00e9re, hogy a kognit\u00edv k\u00e9pess\u00e9g ter\u00e9n nem vagy alig jelenik meg ilyen k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

Az elt\u00e9r\u00e9sek okait a t\u00e9ma kutat\u00f3i t\u00f6bb t\u00e9nyez\u0151ben l\u00e1tj\u00e1k:<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

    \n
  1. Az\u202f<\/span>attrib\u00faci\u00f3s torz\u00edt\u00e1sokban<\/span><\/i>\u202f\u2013 a l\u00e1nyok sikereit, jobb eredm\u00e9nyeit a tan\u00e1rok, sz\u00fcl\u0151k, s ebb\u0151l kifoly\u00f3lag maguk a l\u00e1nyok is hajlamosak a nagyobb szorgalomnak betudni, nem a tehets\u00e9gnek vagy a j\u00f3 k\u00e9pess\u00e9geknek. A l\u00e1nyok sokkal \u00f6nkritikusabbak. Sikertelens\u00e9g eset\u00e9n magukba z\u00e1rk\u00f3znak, ink\u00e1bb a passz\u00edv v\u00e9dekez\u00e9st alkalmazz\u00e1k, \u00edgy azt\u00e1n passz\u00edvabbaknak \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 \u00f6n\u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u0151nek t\u0171nhetnek.<\/span>\u00a0<\/span><\/li>\n<\/ol>\n
      \n
    1. A<\/span>\u202f<\/span>tudom\u00e1nyszorong\u00e1sban\u202f<\/span><\/i>a l\u00e1nyokn\u00e1l \u00f6nbizalomhi\u00e1ny \u00e9s szorong\u00e1s l\u00e9p fel az adott tant\u00e1rggyal szemben, amely f\u00fcggetlen a val\u00f3s tud\u00e1st\u00f3l \u00e9s k\u00e9pess\u00e9gekt\u0151l. Ez abb\u00f3l az elv\u00e1r\u00e1sb\u00f3l alakul ki, amely a val\u00f3di tudom\u00e1nyoss\u00e1got az \u00fan. tipikus f\u00e9rfitulajdons\u00e1gokhoz k\u00f6ti (\u00e9rzelemmentess\u00e9g, objektivit\u00e1s\u2026)<\/span>\u00a0<\/span><\/li>\n<\/ol>\n
        \n
      1. A szexu\u00e1lis \u00e9r\u00e9s \u00e9s az intim kapcsolatok fel\u00e9rt\u00e9kel\u0151d\u00e9se<\/span><\/i>\u202fazt eredm\u00e9nyezi, hogy a kisiskol\u00e1skor\u00fa l\u00e1nyok v\u00e1ltozatosabb \u00e9s magasabb szint\u0171 karrier-elk\u00e9pzel\u00e9sei a fels\u0151 tagozatra \u00e9s a k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ra lesz\u0171k\u00fclnek. A l\u00e1nyok arra a meggy\u0151z\u0151d\u00e9sre jutnak, hogy a karrier \u00e9s a csal\u00e1di \u00e9let nem egyeztethet\u0151 \u00f6ssze, \u00e9s az el\u0151bbit fel\u00e1ldozz\u00e1k.<\/span>\u00a0<\/span><\/li>\n<\/ol>\n
          \n
        1. A sikert\u0151l val\u00f3 f\u00e9lelem\u202f<\/span><\/i>pedig annak a hiedelemnek a meg\u00e9l\u00e9se, hogy a t\u00falzott hozz\u00e1\u00e9rt\u00e9s \u00e9s sikeress\u00e9g elutas\u00edt\u00e1st v\u00e1lt ki a kort\u00e1rsakban \u00e9s a lehets\u00e9ges partnerekben. Ez\u00e9rt a l\u00e1nyok tehets\u00e9g\u00fcket elrejtik, \u00e9s amb\u00edci\u00f3ikat al\u00e1bbadj\u00e1k.<\/span>\u00a0<\/span><\/li>\n<\/ol>\n

          A tan\u00e1ri attit\u0171d hat\u00e1sa a tanul\u00f3kra<\/span><\/b>\u00a0<\/span><\/h2>\n

          A tan\u00edt\u00f3k a l\u00e1nyok sikertelens\u00e9g\u00e9t a felk\u00e9sz\u00fcletlens\u00e9gnek, de k\u00e9pess\u00e9geik korl\u00e1tozotts\u00e1g\u00e1nak is tekintik. A rosszabb eredm\u00e9nyt el\u00e9r\u0151 l\u00e1nyt nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel kisebb k\u00e9pess\u00e9g\u0171nek tekintik, kev\u00e9sb\u00e9 intelligensnek, a rosszabb eredm\u00e9nyt el\u00e9rt fi\u00fat pedig hanyagnak. Az alapiskola fels\u0151 tagozat\u00e1ban a l\u00e1nyok eredm\u00e9nye leromlik, a l\u00e1nyok a munkaeredm\u00e9nyess\u00e9get a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben val\u00f3 eredm\u00e9nyess\u00e9ggel v\u00e1ltj\u00e1k fel. Fontosabb lesz sz\u00e1mukra a k\u00fcls\u0151 \u00e9s a n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g, mint a j\u00f3 jegyek.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

          A fi\u00fakat a tan\u00edt\u00f3ik nem tartj\u00e1k szorgalmasnak, de felt\u00e9telezik, hogy a val\u00f3s\u00e1gban jobb k\u00e9pess\u00e9g\u0171ek, mint amit teljes\u00edtenek. A fi\u00fak eredm\u00e9nyeit k\u00e9pess\u00e9geiknek tulajdon\u00edtj\u00e1k, ami er\u0151s\u00edti az \u00f6nbizalmukat. A fi\u00fak sikertelens\u00e9g\u00e9t a motiv\u00e1ci\u00f3 hi\u00e1ny\u00e1nak vagy a szorgalom hi\u00e1ny\u00e1nak tudj\u00e1k be. Ez\u00e9rt \u0151k maguk is hajlamosak a rossz eredm\u00e9nyeik\u00e9rt a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket, a feladat neh\u00e9zs\u00e9g\u00e9t vagy az igazs\u00e1gtalan \u00e9rt\u00e9kel\u00e9st okolni. Rossz eredm\u00e9nyeiket ezen fel\u00fcl a f\u00e9rfi magasabb t\u00e1rsadalmi st\u00e1tusz\u00e1val is kompenz\u00e1lhatj\u00e1k. [11]<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

          Az Aspekt Feminista Kultur\u00e1lis Egyes\u00fclet 2003-as k\u00e9rd\u0151\u00edves felm\u00e9r\u00e9s\u00e9b\u0151l, amelyet 20 pozsonyi iskola tan\u00e1raival \u00e9s tan\u00e1rn\u0151ivel t\u00f6lttettek ki, az der\u00fclt ki, hogy a nemi sztereot\u00edpi\u00e1k er\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9ben \u00e9s fenntart\u00e1s\u00e1ban a tan\u00e1rok \u00e9s a tan\u00e1rn\u0151k akt\u00edvan r\u00e9szt vesznek, szinte \u201eellen\u0151rz\u00e9s\u00fck alatt tartj\u00e1k a tan\u00e1rn\u0151k a l\u00e1nyokat, a f\u00e9rfi tan\u00e1rok a fi\u00fakat\u201d, hogy betartass\u00e1k vel\u00fck az \u00edratlan szab\u00e1lyokat. [12]<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

          A f\u00e9rfi szerepek k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 hat\u00e1sa is negat\u00edv lehet azonban a fi\u00fakra n\u00e9zve, akiknek a sztereot\u00edpi\u00e1k szerinti f\u00e9rfiide\u00e1lnak kell megfelelni\u00fck, ami olyan felsz\u00f3l\u00edt\u00e1sokat tartalmaz, mint: L\u00e9gy f\u00e9rfi! L\u00e9gy kem\u00e9ny, hat\u00e1rozott, er\u0151s, k\u00e9rlelhetetlen! A sikertelens\u00e9gt\u0151l val\u00f3 f\u00e9lelem\u00e9rzet szorong\u00e1st v\u00e1lt ki bel\u0151l\u00fck, mivel a f\u00e9rfiass\u00e1g fogalm\u00e1t a teljes\u00edtm\u00e9ny, a siker fogalm\u00e1val azonos\u00edtj\u00e1k. Azzal az \u00e9rz\u00e9ssel n\u0151nek fel, hogy szem\u00e9lyes sz\u00fcks\u00e9gleteik bevall\u00e1sa egy\u00fattal gyenges\u00e9g\u00fck bevall\u00e1sa is. A sztereotip elv\u00e1r\u00e1sok teh\u00e1t a fi\u00faknak sem felelnek meg, a l\u00e1nyokra \u00e9s a fi\u00fakra egyar\u00e1nt k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 er\u0151vel hatnak. Ez\u00e9rt a l\u00e1nyok helyzet\u00e9nek megv\u00e1ltoztat\u00e1sa nem t\u00f6rt\u00e9nhet meg a fi\u00fak t\u00e1rsadalmi szerep\u00e9nek v\u00e1ltoz\u00e1sai n\u00e9lk\u00fcl. A koeduk\u00e1lt iskolarendszer nem j\u00e1rult hozz\u00e1 ahhoz, hogy a l\u00e1nyokat \u00f6nbizalomra, nagyobb \u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9sre nevelje, hiszen a fi\u00faiskol\u00e1k hagyom\u00e1ny\u00e1t folytatta, ahol a tud\u00e1s megszerz\u00e9se a hagyom\u00e1nyosan a f\u00e9rfiaknak tulajdon\u00edtott szem\u00e9lyis\u00e9gjegyekkel lehets\u00e9ges. A l\u00e1nyok, ha ezeket a szem\u00e9lyis\u00e9gjegyeket ny\u00edltan v\u00e1llalj\u00e1k, elutas\u00edt\u00e1sban lesz r\u00e9sz\u00fck, mint n\u0151knek, ha viszont nem v\u00e1llalj\u00e1k, nem tudnak \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclni, sem az iskol\u00e1ban, sem tov\u00e1bbi karrierterveikkel.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

          Megold\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gek<\/span><\/b>\u00a0<\/span><\/h2>\n

          A tanulm\u00e1nyban bemutatott tud\u00e1sszint-m\u00e9r\u00e9sek tapasztalatai azt mutatj\u00e1k, hogy a fi\u00fak \u00e9s a l\u00e1nyok eredm\u00e9nyei \u00e9s teljes\u00edtm\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tti elt\u00e9r\u00e9sek ism\u00e9tl\u0151d\u0151 jelleggel b\u00edrnak, \u00e9s egy\u00e9rtelm\u0171en megmutatkozik benn\u00fck a k\u00e9tp\u00f3lus\u00fa nevel\u00e9s eredm\u00e9nye.\u202f A nemzetk\u00f6zi m\u00e9r\u00e9sek k\u00e9rd\u0151\u00edves vizsg\u00e1lat\u00e1b\u00f3l az is kider\u00fcl, hogy a nemek k\u00f6z\u00f6tti attit\u0171db\u00e9li egyenl\u0151tlens\u00e9gek nagyobbak a teljes\u00edtm\u00e9nyben m\u00e9rt k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekn\u00e9l.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

          Az egyenrang\u00fas\u00e1gon alapul\u00f3, nem diszkriminat\u00edv pedag\u00f3gia, a feminista vagy genderpedag\u00f3gia javaslatai alapj\u00e1n a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen \u00e9rhetj\u00fck el, hogy megv\u00e1ltozzon a helyzet:<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

            \n
          1. A nemi szerepek \u00e9s sztereot\u00edpi\u00e1k ismeret\u00e9vel rendelkez\u0151 tan\u00edt\u00e1si kompetencia seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel el\u00e9rhet\u0151, hogy a l\u00e1nyok \u00e9s a fi\u00fak megtarthass\u00e1k \u00e9s er\u0151s\u00edthess\u00e9k individu\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9geiket. Egyszer\u0171bben sz\u00f3lva: a tan\u00e1r megtanulja felismerni a nemi sztereot\u00edpi\u00e1kat, \u00e9s erre megtan\u00edtja a tanul\u00f3t is, \u00e9s \u00edgy felsz\u00e1molhatj\u00e1k az iskol\u00e1ban ezek k\u00e1ros k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit.<\/span>\u00a0<\/span><\/li>\n<\/ol>\n
              \n
            1. Nagyon fontos az interakci\u00f3 \u00e9s a pedag\u00f3gus viselked\u00e9se, vagyis mivel a l\u00e1nyok a tan\u00edt\u00e1si \u00f3r\u00e1k folyam\u00e1n gyakran h\u00e1tt\u00e9rbe szorulnak, a pedag\u00f3gus ford\u00edtson figyelmet ennek elker\u00fcl\u00e9s\u00e9re, \u00e9s arra, hogy a fi\u00fak \u00e9s a l\u00e1nyok az iskolai munka sor\u00e1n k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen t\u00e1mogass\u00e1k egym\u00e1st.<\/span>\u00a0<\/span><\/li>\n<\/ol>\n
                \n
              1. A tan\u00edt\u00e1s megszervez\u00e9s\u00e9n bel\u00fcli v\u00e1ltoz\u00e1sok is nagym\u00e9rt\u00e9kben befoly\u00e1solhatj\u00e1k az eredm\u00e9nyt. Fontos lenne p\u00e9ld\u00e1ul az, hogy bizonyos t\u00e9m\u00e1k \u00e9s egyes tant\u00e1rgyak tan\u00edt\u00e1sa id\u0151k\u00f6z\u00f6nk\u00e9nt t\u00f6rt\u00e9njen azonos nem\u0171 csoportokban. Ilyen m\u00f3don a fi\u00fak \u00e9s a l\u00e1nyok elk\u00fcl\u00f6n\u00edtve, a nemi szerepek sztereotip hat\u00e1sa al\u00f3l felszabadultan, ny\u00edltabban, \u00e9s k\u00f6zl\u00e9kenyebben fordulhatnak olyan tant\u00e1rgyak fel\u00e9, amelyekben a m\u00e1sik nemmel szemben h\u00e1tr\u00e1nyban \u00e9rezhetik magukat. A l\u00e1nyok p\u00e9ld\u00e1ul a vita, a konkurenciaharc, a hatalom\u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s ter\u00e9n, a fi\u00fak pedig eltitkolt \u00e9rzelmeiket \u00e9lhetik meg.<\/span>\u00a0<\/span><\/li>\n<\/ol>\n
                  \n
                1. Sz\u00fcks\u00e9g van a tananyag tartalmi v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1ra, hogy a l\u00e1nyok \u00e9s a fi\u00fak azonosulni tudjanak a tananyagban el\u0151fordul\u00f3 f\u00e9rfi- \u00e9s n\u0151k\u00e9pekkel, amelyek saj\u00e1t ig\u00e9nyeiknek \u00e9s elk\u00e9pzel\u00e9seiknek megfelelnek.<\/span>\u00a0<\/span><\/li>\n<\/ol>\n

                  A helyes \u00f6nk\u00e9p kialak\u00edt\u00e1sa elhanyagolt ter\u00fclet, pedig okkal felt\u00e9telezhetj\u00fck, hogy fejleszt\u00e9se hozz\u00e1j\u00e1rulhat az iskolai eredm\u00e9nyek javul\u00e1s\u00e1hoz, els\u0151sorban a l\u00e1nyok, de mindk\u00e9t nem eset\u00e9ben is. Az eddig felsorolt megold\u00e1si javaslatokat \u00e9s lehet\u0151s\u00e9geket figyelembe v\u00e9ve val\u00f3sulhat meg egy olyan tanul\u00e1si \u2013 k\u00e9pz\u00e9si \u2013 nevel\u00e9si folyamat, amely az egyenl\u0151 es\u00e9ly \u00e9s az egyenl\u0151 eredm\u00e9ny ir\u00e1nyelveit k\u00f6vetve jelenthet tov\u00e1bbl\u00e9p\u00e9st. Mint ahogy ezt Thun \u00c9va megfogalmazta: A tud\u00e1s a soksz\u00edn\u0171s\u00e9gen, a sokf\u00e9les\u00e9g hangjain alapul: a tanul\u00e1si-tan\u00edt\u00e1si folyamat interakt\u00edv, kooperat\u00edv, demokratikus, integr\u00e1lja a kognit\u00edv \u00e9s affekt\u00edv tanul\u00e1s lehet\u0151s\u00e9geit, \u00e9s egy\u00e9ni alkot\u00f3 er\u0151vel ruh\u00e1zza fel a tanul\u00f3t saj\u00e1t helyzete \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9hez, meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez, \u00e9s akt\u00edv r\u00e9szv\u00e9telre serkenti az egy\u00e9ni \u00e9s t\u00e1rsadalmi fejl\u0151d\u00e9s el\u0151mozd\u00edt\u00e1s\u00e1ra.[25]<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

                  \u202f<\/span> \"l\u00e1nyok<\/span><\/p>\n

                  IRODALOMJEGYZ\u00c9K<\/span><\/b>\u00a0<\/span><\/h2>\n

                  [1] SZAB\u00d3 L\u00e1szl\u00f3 Tam\u00e1s,\u202f<\/span>A rejtett tanterv,\u202f<\/span><\/i>MELEG Csilla:\u202f<\/span>Iskola \u00e9s t\u00e1rsadalom<\/span><\/i>. II. P\u00e9cs, 1999.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

                  [2] H\u00c1BER Judit \u2013 H. SAS Judit,\u202f<\/span>Tank\u00f6nyvszag\u00fa vil\u00e1g<\/span><\/i>. Akad\u00e9miai, Bp., 1980. D\u00c1LNOKYN\u00c9 P\u00c9CSI Kl\u00e1ra,\u202f<\/span>Csal\u00e1dk\u00e9p a kisiskol\u00e1sok tank\u00f6nyveiben<\/span><\/i>. \u00daj Pedag\u00f3giai Szemle, Bp., 2001. CVIKOV\u00c1, Jana, JUR\u00c1\u0147OV\u00c1, Jana (szerk.),\u202f<\/span>Ru\u017eov\u00fd a modr\u00fd svet<\/span><\/i>, Aspekt, Bratislava, 2005. SCHNEIDER, Claudia,\u202f<\/span>Die Schule ist m\u00e4nnlich? Zur geschlechtssensiblen Schulentwichlung<\/span><\/i>, SWS-Rundschsau, Wien, 4\/2002, 468-488.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

                  [3] KERESZTY Orsolya,\u202f<\/span>A t\u00e1rsadalmi nemek reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak vizsg\u00e1lata tank\u00f6nyvekben<\/span><\/i>.\u202f<\/span>K\u00f6nyv \u00e9s nevel\u00e9s.\u202f<\/span><\/i>2005\/3. 56-67.o., CS. CZACHESZ Erzs\u00e9bet, LESZNY\u00c1K M\u00e1rta, MOLN\u00c1R Katalin Edit,\u202f<\/span>L\u00e1nyok \u00e9s n\u0151k a k\u00f6telez\u0151 olvasm\u00e1nyokban \u00e9s a tank\u00f6nyvekben<\/span><\/i>. Educatio 1996\/3, 417-430.o.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

                  [4] WEINER, G.,\u202f<\/span>Learning from Feminism: Education, Pedagogy and Praktice, id\u00e9zi:\u202f<\/span><\/i>KERESZTY Orsolya,\u202f<\/span>T\u00e1rsadalmi nem az oktat\u00e1sban \u2013 Kezdem\u00e9nyez\u00e9sek Magyarorsz\u00e1gon.<\/span><\/i><\/a>\u202fIn szerk. Kende Anna: Pszichol\u00f3gia \u00e9s feminizmus: Hogyan alak\u00edtotta \u00e1t a pszichol\u00f3gia elm\u00e9leteit, kutat\u00e1si k\u00e9rd\u00e9seit \u00e9s m\u00f3dszereit a t\u00e1rsadalmi nem kutat\u00e1s. Budapest: L\u2019Harmattan, 2006. 297-313, 300.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

                  [5] KERESZTY Orsolya,\u202f<\/span>T\u00e1rsadalmi nem az oktat\u00e1sban \u2013 Kezdem\u00e9nyez\u00e9sek Magyarorsz\u00e1gon.<\/span><\/i><\/a>\u202fIn szerk. KENDE Anna: Pszichol\u00f3gia \u00e9s feminizmus: Hogyan alak\u00edtotta \u00e1t a pszichol\u00f3gia elm\u00e9leteit, kutat\u00e1si k\u00e9rd\u00e9seit \u00e9s m\u00f3dszereit a t\u00e1rsadalmi nem kutat\u00e1s. Budapest: L\u2019Harmattan, 2006. 301.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

                  [6] APPLE, M. W., & CHRISTIAN-SMITH, L. K. (szerk.).\u202f<\/span>The Politics of the Textbook<\/span><\/i>, New York and London, Routledge, 1991<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

                  [7] WEINER, G.,\u202f<\/span>Learning from Feminism: Education, Pedagogy and Praktice, id\u00e9zi:\u202f<\/span><\/i>KERESZTY Orsolya,\u202f<\/span>T\u00e1rsadalmi nem az oktat\u00e1sban \u2013 Kezdem\u00e9nyez\u00e9sek Magyarorsz\u00e1gon.<\/span><\/i><\/a>\u202fIn szerk. Kende Anna: Pszichol\u00f3gia \u00e9s feminizmus: Hogyan alak\u00edtotta \u00e1t a pszichol\u00f3gia elm\u00e9leteit, kutat\u00e1si k\u00e9rd\u00e9seit \u00e9s m\u00f3dszereit a t\u00e1rsadalmi nem kutat\u00e1s. Budapest: L\u2019Harmattan, 2006. 297-313, 300., KERESZTY Orsolya,\u202f<\/span>A t\u00e1rsadalmi nem (gender), mint a kutat\u00e1s t\u00e1rgya a pedag\u00f3gi\u00e1ban<\/span><\/i>. Educatio 2007\/4. 637-649.o.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

                  [8] KERESZTY Orsolya,\u202f<\/span>T\u00e1rsadalmi nem az oktat\u00e1sban \u2013 Kezdem\u00e9nyez\u00e9sek Magyarorsz\u00e1gon.<\/span><\/i><\/a>\u202fIn szerk. KENDE Anna: Pszichol\u00f3gia \u00e9s feminizmus: Hogyan alak\u00edtotta \u00e1t a pszichol\u00f3gia elm\u00e9leteit, kutat\u00e1si k\u00e9rd\u00e9seit \u00e9s m\u00f3dszereit a t\u00e1rsadalmi nem kutat\u00e1s. Budapest: L\u2019Harmattan, 2006. 301.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

                  [9] BOLEMANT, Lilla,\u202f<\/span>Gender\u00e9rz\u00e9keny oktat\u00e1s \u00e9s a n\u0151\u00edr\u00f3k szerepe a k\u00f6z\u00e9piskolai magyar irodalom tank\u00f6nyvekben<\/span><\/i>, Oktat\u00e1s a tudom\u00e1nyban \u2013 tudom\u00e1ny az oktat\u00e1sban, Egyetemi Konferenciak\u00f6tet, Nitra, 2011.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

                  [10] LASS\u00da Zsuzsa,\u202f<\/span>Hagyom\u00e1nyos \u00e9s n\u0151i szerepek az iskol\u00e1ban<\/span><\/i>. [Szabadpart, 9. http\/\/www.kodolanyi.hu\/szabadpart\/szam9\/lassu.html \u2013 2010. febru\u00e1r]<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

                  [11] \u2013 [12] MINAROVI\u010cOV\u00c1, K.,\u202f<\/span>\u010co sa v\u202f\u0161kole o\u202fnerovnosti nau\u010d\u00ed\u0161. Rodov\u00e9 stereotypy v\u202fspr\u00e1van\u00ed a\u202fpostojoch u\u010dite\u013eov a\u202fu\u010diteliek.\u202f<\/span><\/i>In: Jur\u00e1\u0148ov\u00e1, J., Cvikov\u00e1, J., Ru\u017eov\u00fd a\u202fmodr\u00fd svet. Rodov\u00e9 stereotypy a\u202fich d\u00f4sledky, Aspekt, 2003.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

                  [13] MRVA Marianna, BOLEMANT, Lilla,\u202f<\/span>L\u00e1nyok \u00e9s fi\u00fak az iskol\u00e1ban. A l\u00e1nyok \u00e9s a fi\u00fak iskolai teljes\u00edtm\u00e9nye \u00e9s a genderpedag\u00f3gia lehet\u0151s\u00e9gei.\u202f<\/span><\/i>In: Szerk. Bolemant Lilla, N\u0151k\u00e9pek kisebbs\u00e9gben. Tanulm\u00e1nyok a kisebbs\u00e9gben (is) \u00e9l\u0151 n\u0151kr\u0151l, Phoenix Polg\u00e1ri T\u00e1rsul\u00e1s, Pozsony, 2013.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

                  [14] FREDERIKS, J. A., ECCLES, J. A.,\u202f<\/span>Children\u00b4s competence and value beliefs from childhood through adolescence: growt trajektories in two male-sex-type domains.\u202f<\/span><\/i>Developmental psychology Vol. 38 No. 4., id\u00e9zi: MRVA Marianna, BOLEMANT, Lilla,\u202f<\/span>L\u00e1nyok \u00e9s fi\u00fak az iskol\u00e1ban. A l\u00e1nyok \u00e9s a fi\u00fak iskolai teljes\u00edtm\u00e9nye \u00e9s a genderpedag\u00f3gia lehet\u0151s\u00e9gei.\u202f<\/span><\/i>In: Szerk. Bolemant Lilla, N\u0151k\u00e9pek kisebbs\u00e9gben. Tanulm\u00e1nyok a kisebbs\u00e9gben (is) \u00e9l\u0151 n\u0151kr\u0151l, Phoenix Polg\u00e1ri T\u00e1rsul\u00e1s, Pozsony, 2013.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

                  [15] MRVA Marianna, BOLEMANT, Lilla,\u202f<\/span>L\u00e1nyok \u00e9s fi\u00fak az iskol\u00e1ban. A l\u00e1nyok \u00e9s a fi\u00fak iskolai teljes\u00edtm\u00e9nye \u00e9s a genderpedag\u00f3gia lehet\u0151s\u00e9gei.\u202f<\/span><\/i>In: Szerk. Bolemant Lilla, N\u0151k\u00e9pek kisebbs\u00e9gben. Tanulm\u00e1nyok a kisebbs\u00e9gben (is) \u00e9l\u0151 n\u0151kr\u0151l, Phoenix Polg\u00e1ri T\u00e1rsul\u00e1s, Pozsony, 2013.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

                  [16] BAL\u00c1ZSI Ildik\u00f3, LAK \u00c1gnes Rozina, SZAB\u00d3 Vilmos, VAD\u00c1SZ Csaba,\u202f<\/span>Orsz\u00e1gos kompetenciam\u00e9r\u00e9s, Jelent\u00e9s<\/span><\/i>, Oktat\u00e1si Hivatal, Budapest, 2013<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

                  [17] BAL\u00c1ZSI Ildik\u00f3, LAK \u00c1gnes Rozina, SZAB\u00d3 Vilmos, VAD\u00c1SZ Csaba,\u202f<\/span>Orsz\u00e1gos kompetenciam\u00e9r\u00e9s, Jelent\u00e9s<\/span><\/i>, Oktat\u00e1si Hivatal, Budapest, 2013<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

                  [18] HELDOV\u00c1, Daniela, KOV\u00c1\u010cOV\u00c1, Jana, GAL\u00c1DOV\u00c1, Andrea,\u202f<\/span>V\u00fdsledky \u0161t\u00fadie OECD PISA 2009 zaostren\u00e9 na \u010ditate\u013esk\u00fa gramotnos\u0165. Tematick\u00e1 spr\u00e1va,\u202f<\/span><\/i>N\u00daCEM, Bratislava, 2013,<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

                  [19] THUN \u00c9va,\u202f<\/span>Hagyom\u00e1nyos pedag\u00f3gia \u2013 feminista pedag\u00f3gia<\/span><\/i>. Educatio 1996\/3. 404-416.o.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

                  [20] HELDOV\u00c1, Daniela, KOV\u00c1\u010cOV\u00c1, Jana, GAL\u00c1DOV\u00c1, Andrea,\u202f<\/span>V\u00fdsledky \u0161t\u00fadie OECD PISA 2009 zaostren\u00e9 na \u010ditate\u013esk\u00fa gramotnos\u0165. Tematick\u00e1 spr\u00e1va,\u202f<\/span><\/i>N\u00daCEM, Bratislava, 2013,<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

                  [21] MRVA, Marianna\u202f<\/span>Spr\u00e1va zo \u0161tatistick\u00e9ho spracovania testu zo slovensk\u00e9ho jazyka a\u202fslovenskej literat\u00fary, Testovanie 9,\u202f<\/span><\/i>N\u00facem, Bratislava 2014<\/span>,\u202f<\/span><\/i>KOSTOLANSK\u00c1, Jana,\u202f<\/span>Spr\u00e1va zo \u0161tatistick\u00e9ho spracovania testu zo slovensk\u00e9ho jazyka a\u202fliterat\u00fary, Testovanie 9,\u202f<\/span><\/i>N\u00facem, Bratislava 2014, Ivan ILLAVSK\u00dd,\u202f<\/span>Spr\u00e1va zo \u0161tatistick\u00e9ho spracovania testu z ma\u010farsk\u00e9ho jazyka a\u202fliterat\u00fary,\u202f<\/span><\/i>N\u00facem, Bratislava 2014, FICEK, Tom\u00e1\u0161,\u202f<\/span>Spr\u00e1va zo \u0161tatistick\u00e9ho spracovania testu z\u202fmatematiky, Testovanie 9, 2914,\u202f<\/span><\/i>N\u00facem, Bratislava 2014<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

                  [22] MRVA Marianna:<\/span>\u202f<\/span>Spr\u00e1va zo \u0161tatistick\u00e9ho spracovania pilotn\u00e9ho testu Matematiky pre 8. ro\u010dn\u00edk Z\u0160<\/span><\/i>, ISCED2, 2014, KUD\u00c1CSEKOV\u00c1, Marta:<\/span>\u202f<\/span>Spr\u00e1va zo \u0161tatistick\u00e9ho spracovania testu Matematick\u00e1 gramotnos\u0165 pre 8. ro\u010dn\u00edk<\/span><\/i>, ISCED 2, 2014, J\u00c1NO\u0160\u00cdKOV\u00c1, Elena:\u202f<\/span>Spr\u00e1va zo \u0161tatistick\u00e9ho spracovania testu Slovensk\u00fd jazyk a\u202fliterat\u00fara pre 8. ro\u010dn\u00edk<\/span><\/i>, ISCED 2, 2014<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

                  [23] ALF\u00d6LDYOV\u00c1, Ingrid,\u202f<\/span>Testovanie 5 \u2013 2013. Priebeh, v\u00fdsledky, anal\u00fdzy<\/span><\/i>. N\u00facem Bratislava, 2014, ttp:\/\/www.nucem.sk\/documents\/46\/testovanie_5_2013\/Spr%C3%A1va_T5-2013_final_18marec2014_OK.pdf<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

                  [24] MRVA Marianna, BOLEMANT, Lilla,\u202f<\/span>L\u00e1nyok \u00e9s fi\u00fak az iskol\u00e1ban. A l\u00e1nyok \u00e9s a fi\u00fak iskolai teljes\u00edtm\u00e9nye \u00e9s a genderpedag\u00f3gia lehet\u0151s\u00e9gei.\u202f<\/span><\/i>In.: szerk. BOLEMANT Lilla, N\u0151k\u00e9pek kisebbs\u00e9gben. Tanulm\u00e1nyok a kisebbs\u00e9gben (is) \u00e9l\u0151 n\u0151kr\u0151l, Phoenix Polg\u00e1ri T\u00e1rsul\u00e1s, Pozsony, 2013. 62.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

                  [25] THUN \u00c9va,\u202f<\/span>Hagyom\u00e1nyos pedag\u00f3gia \u2013 feminista pedag\u00f3gia<\/span><\/i>. Educatio 1996\/3. 404-416.o.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

                  \u00a0<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

                  Mai iskol\u00e1inkba \u00e9s \u00f3vod\u00e1inkba a fi\u00fak \u00e9s a l\u00e1nyok l\u00e1tsz\u00f3lag egyenrang\u00fa emberk\u00e9nt j\u00e1rnak, a koeduk\u00e1lt k\u00f6zoktat\u00e1s \u00e9vtizedei alatt legal\u00e1bbis ez a k\u00e9pzet alakult ki benn\u00fcnk. Ha azonban k\u00f6zelebbr\u0151l megn\u00e9zz\u00fck az oktat\u00e1si folyamat egyes jellemz\u0151it, a tan\u00e1rok \u00e9s a di\u00e1kok attit\u0171dj\u00e9t \u00e9s eredm\u00e9nyeit, t\u00f6bb elt\u00e9r\u00e9sre is r\u00e1mutathatunk. Ezek az elt\u00e9r\u00e9sek a n\u0151k \u00e9s a f\u00e9rfiak t\u00e1rsadalmi […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":3571,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[41],"tags":[45,47,55],"class_list":["post-3570","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-komoly","tag-elvarasok","tag-gender","tag-viselkedes"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3570","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3570"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3570\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3573,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3570\/revisions\/3573"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3571"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3570"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=3570"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=3570"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}