{"id":3582,"date":"2023-09-26T16:37:35","date_gmt":"2023-09-26T16:37:35","guid":{"rendered":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/?p=3582"},"modified":"2023-10-30T10:53:49","modified_gmt":"2023-10-30T10:53:49","slug":"feminista-esztetika-es-kulturakutatas","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/blog\/2023\/09\/26\/feminista-esztetika-es-kulturakutatas\/","title":{"rendered":"Feminista eszt\u00e9tika \u00e9s kult\u00farakutat\u00e1s"},"content":{"rendered":"

M\u0171faj? \u00cdr\u00e1sm\u00f3d? T\u00e9m\u00e1k? \u2013 k\u00e9rdezi B\u00e1n Zs\u00f3fia <\/span>N\u0151irodalom, mi az?<\/span><\/i> c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1s\u00e1ban. V\u00e9lem\u00e9nye szerint, ahogyan nem besz\u00e9lhet\u00fcnk f\u00e9rfiirodalomr\u00f3l, hanem egyes, ilyen-olyan \u00edr\u00f3kr\u00f3l, \u00fagy n\u0151i irodalomr\u00f3l sem, mert a m\u0171be \u00fctk\u00f6z\u00fcnk. \u201eA n\u0151k-\u00edrta irodalom k\u00e9rd\u00e9se a nyugalom\u00e9: hogy izg\u00e1gas\u00e1g n\u00e9lk\u00fcl, \u00e9let\u00fcnk egyens\u00falyi pontj\u00e1ban \u00e1llva b\u00edrjuk elviselni a nem\u00fcnket. Al\u00e1zat \u00e9s g\u0151g n\u00e9lk\u00fcl. Csak lenni. \u00cdrni.\u201d<\/span>[1]<\/span><\/a>\u00a0<\/span><\/p>\n

Val\u00f3ban el\u00e9g lenne ennyi ahhoz, hogy a n\u0151t egyenrang\u00fa \u00edr\u00f3k\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelj\u00e9k \u00e9s beker\u00fclj\u00f6n az irodalmi k\u00e1nonba? Hogy \u201eelviselje\u201d a nem\u00e9t, \u00e9s egyszer\u0171en csak \u00edrjon? Mi\u00e9rt nem term\u00e9szetes, hogy a n\u0151k ott vannak a m\u0171v\u00e9szetben, az irodalomban? Sz\u00fcks\u00e9g van-e arra, hogy k\u00fcl\u00f6n t\u00e1rgyaljuk a n\u0151irodalmat \u00e9s a n\u0151\u00edr\u00f3kat, hiszen ezzel marginaliz\u00e1ljuk a t\u00e9m\u00e1t.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

A feminista irodalomszeml\u00e9lettel kapcsolatban \u00e9rdemes megvizsg\u00e1lnunk azt a k\u00e9rd\u00e9st, mit is jelent a feminista eszt\u00e9tika fogalma. Herta Nagl-Docekal feminista filoz\u00f3fus szerint amikor a sz\u00e9p \u00e9s fens\u00e9ges megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9se ker\u00fcl sz\u00f3ba mint \u201eklasszikus\u201d eszt\u00e9tikai kateg\u00f3ria, akkor arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy e megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s eg\u00e9sz szerkezete patriarch\u00e1lis elk\u00e9pzel\u00e9sekre vezethet\u0151 vissza. Kantra utal, aki a <\/span>Megfigyel\u00e9sek a sz\u00e9p \u00e9s a fens\u00e9ges \u00e9rz\u00e9s\u00e9r\u0151l<\/span><\/i> c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben a mor\u00e1lis magatart\u00e1s k\u00e9t form\u00e1j\u00e1t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti meg: a \u201efens\u00e9ges\u201d t\u00edpust, amely az alapelvekre ir\u00e1nyul, \u00e9s a \u201esz\u00e9p\u201d t\u00edpust, amely az \u00e9rzelem \u00e1ltal vezetett moralit\u00e1s, s ezeket v\u00e9g\u00fcl a k\u00e9t nem valamelyik\u00e9hez rendeli.<\/span>[2]<\/span><\/a>\u00a0<\/span><\/p>\n

\u201eA n\u0151 er\u00e9nye sz\u00e9p er\u00e9ny. A f\u00e9rfinemnek fens\u00e9ges er\u00e9nye kell, hogy legyen.\u201d<\/span>[3]<\/span><\/a> \u201eMindezt nem \u00fagy \u00e9rtj\u00fck, hogy a n\u0151b\u0151l hi\u00e1nyozn\u00e1nak a nemes tulajdons\u00e1gok, vagy hogy a f\u00e9rfinemnek teljess\u00e9ggel n\u00e9lk\u00fcl\u00f6znie kellene a sz\u00e9ps\u00e9g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00e1lfajait. Sokkal ink\u00e1bb elv\u00e1rjuk, hogy mindk\u00e9t nem egyes\u00edtse mag\u00e1ban a kett\u0151t, \u00e1m arra sz\u00e1m\u00edtunk, hogy egy n\u0151ben minden egy\u00e9b er\u00e9ny csak az\u00e9rt egyes\u00fcl, hogy a sz\u00e9p jellegzetess\u00e9g\u00e9t fokozza \u2013 ez a tulajdonk\u00e9ppeni vonatkoztat\u00e1si pont \u2013, ellenben a f\u00e9rfi\u00fai tulajdons\u00e1gok k\u00f6z\u00fcl a fens\u00e9ges t\u0171nj\u00e9k ki mint saj\u00e1tlagos jegy. Ezt kell szem el\u0151tt tartania a k\u00e9t nemr\u0151l alkotott \u00f6sszes \u00edt\u00e9letnek, legyenek ak\u00e1r elismer\u0151k, ak\u00e1r elmarasztal\u00f3k, minden nevel\u00e9snek \u00e9s ok\u00edt\u00e1snak.\u201d<\/span>[4]<\/span><\/a>\u00a0<\/span><\/p>\n

A feminista kritika feladata nem az, hogy a sz\u00e9p \u00e9s a fens\u00e9ges fogalm\u00e1t mint kateg\u00f3ri\u00e1t elutas\u00edtsa, hanem hogy ezek \u00f6sszekapcsol\u00e1s\u00e1t utas\u00edtsa el a nemileg differenci\u00e1lt er\u00e9nyekkel (Kant ezt az \u00f6sszekapcsol\u00e1st megteszi). Meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa szerint b\u00e1r a n\u0151 messzire juthat a j\u00f3sz\u00edv\u0171s\u00e9gben, de nem k\u00e9pes r\u00e1, hogy mor\u00e1lis alapelvekb\u0151l kiindulva cselekedjen, s \u00edgy igaz er\u00e9nyt fejlesszen ki.<\/span>[5]<\/span><\/a>\u00a0<\/span><\/p>\n

A feminista eszt\u00e9tik\u00e1nak Nagl-Docekal szerint nem lehet c\u00e9lja a kanti fogalmak, p\u00e9ld\u00e1ul az \u00e9rdekn\u00e9lk\u00fcli tetsz\u00e9s fogalm\u00e1nak elutas\u00edt\u00e1sa sem. Csup\u00e1n a maszkulin konnot\u00e1ci\u00f3k felismer\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00e9s azok elutas\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3. Erre egy konkr\u00e9t p\u00e9ld\u00e1t hoz fel, m\u00e9gpedig, hogy a n\u0151k textilmunk\u00e1it sz\u00edvesen min\u0151s\u00edtik le mint az \u201ealkalmazott m\u0171v\u00e9szetet\u201d, m\u00edg a (f\u00e9rfidominanci\u00e1j\u00fa) \u00e9p\u00edt\u00e9szet bizonyos alkot\u00e1sait teljes m\u00e9rt\u00e9kben a m\u0171alkot\u00e1sok rangj\u00e1ra elemik. Teh\u00e1t aki meg akarja mutatni a n\u0151i m\u0171v\u00e9szet diszkrimin\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, annak \u00e9ppens\u00e9ggel arra kell t\u00e1maszkodnia, hogy a n\u0151k \u00e9s a f\u00e9rfiak munk\u00e1i egyar\u00e1nt lehetnek az \u00e9rdekn\u00e9lk\u00fcli tetsz\u00e9s t\u00e1rgyai.<\/span>[6]<\/span><\/a>\u00a0<\/span><\/p>\n

Minden ir\u00e1nyzatnak szembes\u00fclnie kell azonban a nemi hierarchia probl\u00e9m\u00e1ival, s felt\u00e1rni, hogy az eszt\u00e9tika, a filoz\u00f3fia eszk\u00f6zt\u00e1ra hogyan lett a patriarch\u00e1lis sz\u00e1nd\u00e9kok szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1ll\u00edtva. A feminista eszt\u00e9tika egy olyan eszt\u00e9tikai elm\u00e9letk\u00e9pz\u00e9st jelent teh\u00e1t, amely mentes a maszkulin gondolati mint\u00e1k terh\u00e9t\u0151l, \u00e9s teret nyit egy feminista potenci\u00e1llal rendelkez\u0151 m\u0171v\u00e9szet sz\u00e1m\u00e1ra is.<\/span>[7]<\/span><\/a>\u00a0<\/span><\/p>\n

A feminista eszt\u00e9tika elm\u00e9let\u00e9vel p\u00e1rhuzamosan \u00e9rdemes megfontolnunk a kult\u00farakutat\u00e1s elm\u00e9let\u00e9nek felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1t is a n\u0151k irodalmi hely\u00e9nek \u00e9s szerep\u00e9nek kutat\u00e1sa szempontj\u00e1b\u00f3l.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

A <\/span>kult\u00farakutat\u00e1s<\/span><\/i> (cultural studies) elm\u00e9let\u00e9nek c\u00e9lja, hogy meg\u00e9rtse, hogyan alakul ki a kult\u00fara, els\u0151sorban a modern vil\u00e1g kult\u00far\u00e1ja, \u00e9s hogyan konstru\u00e1l\u00f3dnak \u00e9s szervez\u0151dnek a kultur\u00e1lis identit\u00e1sok az egy\u00e9n \u00e9s a csoportok szempontj\u00e1b\u00f3l a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le, egym\u00e1ssal k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1sban l\u00e9tez\u0151 t\u00e1rsadalmak, \u00e1llamhatalom, m\u00e9diaipar \u00e9s multinacion\u00e1lis v\u00e1llalatok vil\u00e1g\u00e1ban \u2013 \u00edrja Jonatha Culler.<\/span>[8]<\/span><\/a> A kult\u00faraelemz\u00e9s k\u00e9rd\u00e9se teh\u00e1t, hogy mit jelent a kult\u00fara, mint emberi megnyilv\u00e1nul\u00e1s \u00e9s a kult\u00fara, amelyet az emberre k\u00e9nyszer\u00edtenek.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

Az irodalom ebben az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben konkr\u00e9t kultur\u00e1lis tapasztalatk\u00e9nt jelenik meg, \u00e9s ilyen szempontb\u00f3l is fontoss\u00e1 v\u00e1lhat a feminista irodalomkutat\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra. A kult\u00farakutat\u00e1s ugyanis azzal is foglalkozik, hogyan alakulnak ki az identit\u00e1sok, amibe beletartozik az instabil kult\u00far\u00e1k \u00e9s kultur\u00e1lis identit\u00e1sok kutat\u00e1sa, mint p\u00e9ld\u00e1ul a nemzeti kisebbs\u00e9gek vagy a n\u0151k kult\u00far\u00e1ja, amelyek problematikusan identifik\u00e1l\u00f3dnak bizonyos nagyobb kult\u00far\u00e1val, amelyben tal\u00e1lj\u00e1k magukat, \u00e9s amely maga is egy v\u00e1ltoz\u00f3 kultur\u00e1lis konstrukci\u00f3.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

Az irodalom ter\u00e9n a kult\u00farakutat\u00e1s a sz\u00f6vegek olvas\u00e1s\u00e1ra koncentr\u00e1l, \u00e9s a kultur\u00e1lis tapasztalatot kutatja, amely ezekben a sz\u00f6vegekben megjelenik. A kult\u00farakutat\u00e1s fejl\u0151d\u00e9se az irodalmi k\u00e1non v\u00e1ltoz\u00e1sainak k\u00eds\u00e9r\u0151 jelens\u00e9ge volt. \u00cdgy v\u00e1ltak az irodalom r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 a n\u0151\u00edr\u00f3k m\u0171vei, mint ahogy m\u00e1s marginaliz\u00e1lt csoportok\u00e9 is. Az addig elhanyagolt sz\u00f6vegek nagym\u00e9rt\u00e9k\u0171 tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa azt a k\u00e9rd\u00e9st vetette fel, hogy vajon a hagyom\u00e1nyos irodalmi m\u00e9rce megk\u00e9rd\u0151jelez\u0151d\u00f6tt-e? Az eddig elfeledett irodalmi m\u0171veket \u201eirodalmi sz\u00ednvonaluk\u201d vagy kultur\u00e1lis reprezent\u00e1ci\u00f3juk miatt emelt\u00e9k ki? Ezt a k\u00e9rd\u00e9st Culler szerint h\u00e1rom szempontb\u00f3l v\u00e1laszolhatjuk meg. Az els\u0151, hogy az \u201eirodalmi sz\u00ednvonal\u201d soha nem hat\u00e1rozta meg, mi legyen a kutat\u00e1s t\u00e1rgya. \u201eEgyetlen tan\u00e1r sem v\u00e1laszt ki t\u00edz m\u0171vet az\u00e9rt, mert a vil\u00e1girodalom legnagyobb m\u0171veinek tartja \u0151ket, hanem mert valami konkr\u00e9t dolgot k\u00e9pviselnek, amely az \u00f3ra c\u00e9ljainak megfelel.\u201d<\/span>[9]<\/span><\/a>\u00a0<\/span><\/p>\n

M\u00e1sodszor: az irodalmi sz\u00ednvonal krit\u00e9rium\u00e1nak aplik\u00e1l\u00e1sa t\u00f6rt\u00e9nelmileg k\u00e9ts\u00e9gbe vont olyan nem irodalmi \u00e9rt\u00e9keket, amelyek p\u00e9ld\u00e1ul a genderrel\/nemmel vagy a fajjal kapcsolatosak. A fi\u00fak feln\u0151tt\u00e9 \u00e9r\u00e9s\u00e9t (p\u00e9ld\u00e1ul Huckleberry Finn vagy hogy magyar irodalmi p\u00e9ld\u00e1val \u00e9lj\u00fcnk: a Tutajos a T\u00fcskev\u00e1rban) univerz\u00e1lisk\u00e9nt kezelt\u00e9k, mik\u00f6zben a l\u00e1nyok eset\u00e9ben (mint Maggy Tulliver a Malom a Floss foly\u00f3n George Eliot reg\u00e9ny\u00e9ben vagy Gina Szab\u00f3 Magda Abig\u00e9l c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9ben) sz\u0171k \u00e9rdekl\u0151d\u00e9sre sz\u00e1mot tart\u00f3 m\u0171k\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelt\u00e9k. Az irodalomelm\u00e9let \u00e9s a kult\u00farakutat\u00e1s ezt a felfog\u00e1st pr\u00f3b\u00e1lja megv\u00e1ltoztatni.<\/span>[10]<\/span><\/a>\u00a0<\/span><\/p>\n

Harmadszor: a vita mag\u00e1r\u00f3l az irodalmi mesters\u00e9gr\u0151l, sz\u00ednvonalr\u00f3l is sz\u00f3l. Tartalmazza mindazt a konkr\u00e9t kultur\u00e1lis \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st \u00e9s okokat, amelynek az irodalmi \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s egyetlen m\u00e9rc\u00e9j\u00e9nek kell lennie.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

Joan Walach Scott szerint a n\u0151i szempont kutat\u00e1sa alapvet\u0151en megv\u00e1ltoztatja a tudom\u00e1nyok paradigm\u00e1it. Nemcsak \u00faj kutat\u00e1si terek alakulnak ki, hanem ezek a kutat\u00e1sok a tudom\u00e1nyos munka alapvet\u0151 premissz\u00e1inak \u00e9s krit\u00e9riumainak fel\u00fclvizsg\u00e1lat\u00e1t is sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 teszik.<\/span>[11]<\/span><\/a> Scott arra a k\u00e9rd\u00e9sre keresi a v\u00e1laszt, hogyan v\u00e1ltoztathat\u00f3 meg a feminista (gender-) kutat\u00e1sok marginaliz\u00e1l\u00f3d\u00e1sa. Ehhez szerinte meg kell vizsg\u00e1lni, hogyan m\u0171k\u00f6dik a gender (a t\u00e1rsadalmi nem) fogalma a szoci\u00e1lis viszonyokban. A v\u00e1laszok a gender analitikus kateg\u00f3riak\u00e9nt val\u00f3 elemz\u00e9s\u00e9ben keresend\u0151k. Scott kimutatja, hogy a gender fogalm\u00e1nak bevezet\u00e9se a feminizmus fogalma helyett k\u00e9t probl\u00e9m\u00e1t vetett fel. Az egyik az, hogy a feminizmus \u00e1ll\u00edt\u00f3lagos radikalizmus\u00e1val szemben a gender elfogadhat\u00f3bb megnevez\u00e9ss\u00e9 v\u00e1lt a tudom\u00e1nyos kutat\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra. Semlegesebb \u00e9s objekt\u00edvebb \u00e9s tudom\u00e1nyosan korrektebb, ami a fogalom jelent\u00e9sv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1hoz, s\u0151t ki\u00fcresed\u00e9s\u00e9hez vezetett. A m\u00e1sik, hogy a \u201en\u00e9vcsere\u201d egy\u00fattal arra is utal, hogy a n\u0151i szerepek kutat\u00e1sa csakis a f\u00e9rfi szerepek kutat\u00e1s\u00e1val egy\u00fctt relev\u00e1ns. Ez a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s azonban t\u00f6bb szempontb\u00f3l is c\u00e9lt t\u00e9vesztett. A nem feminista tud\u00f3sok elismert\u00e9k ugyan a kutat\u00e1s eredm\u00e9nyeit, de marginaliz\u00e1lt\u00e1k azokat. Mivel a gender a k\u00e9t nem k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat kifejez\u00e9sek\u00e9nt jelent meg, csak azokon a ter\u00fcleteken folytat\u00f3dtak a kutat\u00e1sok, amelyeken ez a kapcsolat fenn\u00e1llt, teh\u00e1t a hagyom\u00e1nyosan a n\u0151knek tulajdon\u00edtott ter\u00fcleteken: a csal\u00e1d, a gyermeknevel\u00e9s ter\u00e9n. A k\u00fcls\u0151 szf\u00e9ra, a politika, a hatalom t\u00e9m\u00e1ja kimaradt. Ez\u00e9rt Scott szerint a gender m\u00e1ra ki\u00fcresedett fogalm\u00e1nak \u00e1tfog\u00f3, tudom\u00e1nyos kateg\u00f3riak\u00e9nt val\u00f3 haszn\u00e1lat\u00e1hoz \u00faj jelent\u00e9startalmat kell kapnia.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

A gender defin\u00edci\u00f3ja szerinte k\u00e9t t\u00e9zist foglal mag\u00e1ba. Az egyik: a gender azon szoci\u00e1lis k\u00f6lcs\u00f6nviszonyok konstitut\u00edv r\u00e9sze, amelyek alapj\u00e1t a nemek k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek tudatos\u00edt\u00e1sa k\u00e9pezi. A m\u00e1sik pedig az, hogy a gender a hatalmi viszonyok megjel\u00f6l\u00e9s\u00e9nek els\u0151dleges m\u00f3dja.<\/span>[12]<\/span><\/a> Ezen viszonyrendszeren bel\u00fcl a nemek k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geken alapul\u00f3 n\u00e9gy egym\u00e1ssal \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 t\u00e9nyez\u0151t nevez meg: a kultur\u00e1lis szimb\u00f3lumokat, a szimb\u00f3lumok jelent\u00e9s\u00e9nek interpret\u00e1ci\u00f3j\u00e1t (normat\u00edv, \u00e1ltal\u00e1ban bin\u00e1ris ellent\u00e9tp\u00e1rokk\u00e9nt jel\u00f6lik meg a maszkulin \u00e9s feminin jelent\u00e9s\u00e9t), azokat az int\u00e9zm\u00e9nyeket \u00e9s szervezeteket, amelyekben a f\u00e9rfi \u00e9s a n\u0151 szocializ\u00e1l\u00f3d\u00e1sa v\u00e9gbemegy (csal\u00e1d, iskola, munkahely), valamint a szubjekt\u00edv identit\u00e1st. \u201eA kult\u00far\u00e1val, m\u0171v\u00e9szettel kapcsolatban p\u00e9ld\u00e1ul, ha egy olyan tendenci\u00e1t l\u00e1tunk kirajzol\u00f3dni, hogy a n\u0151i m\u0171v\u00e9szek f\u0151leg akkor kapnak figyelmet, amikor valamilyen form\u00e1ban a gender tematik\u00e1val foglalkoznak, ez azt jelenti, hogy \u00fajabb k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek j\u00f6nnek l\u00e9tre a nemi hovatartoz\u00e1s alapj\u00e1n.\u201d<\/span>[13]<\/span><\/a>\u00a0<\/span><\/p>\n

A gender fogalma teh\u00e1t konstru\u00e1lja a szoci\u00e1lis viszonyrendszert. A gender ugyanakkor redefini\u00e1lhat\u00f3 \u00e9s restrukturaliz\u00e1lhat\u00f3, a politikai \u00e9s szoci\u00e1lis egyenrang\u00fas\u00e1g v\u00edzi\u00f3j\u00e1nak megfelel\u0151en, amely mag\u00e1ban kell, hogy foglalja a nem, az oszt\u00e1ly \u00e9s a faj kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1t is. Mag\u00e1t a fogalmat, mint a tudom\u00e1nyos kutat\u00e1s t\u00e1rgy\u00e1t teh\u00e1t mindig a hatalmi viszonyokat artikul\u00e1l\u00f3 analitikus kateg\u00f3riak\u00e9nt kell kezeln\u00fcnk.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

Mindez \u00f6sszecseng a kult\u00farakutat\u00e1s k\u00f6vetkeztet\u00e9seivel is. \u201eA k\u00e1non egy t\u00e1rsadalom \u00bbakaratlagos eml\u00e9kez\u00e9se\u00ab, eml\u00e9kez\u00e9si k\u00f6telezetts\u00e9ge. (\u2026) A t\u00e1rsadalmak az\u00e1ltal form\u00e1lj\u00e1k \u00f6nelk\u00e9pzel\u00e9s\u00fcket, s teszik nemzed\u00e9keken \u00e1t folytonoss\u00e1 identit\u00e1sukat, hogy kialak\u00edtj\u00e1k az eml\u00e9kez\u00e9s kult\u00far\u00e1j\u00e1t, ezt pedig a legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb m\u00f3don teszik.\u201d<\/span>[14]<\/span><\/a>\u00a0<\/span><\/p>\n

Az irodalmi folyamatoknak r\u00e9sze az is, hogy szerepl\u0151ik \u2013 emberek \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyek \u2013 form\u00e1lj\u00e1k \u0151ket \u2013 \u00edrja Menyh\u00e9rt Anna <\/span>N\u0151i irodalmi hagyom\u00e1ny <\/span><\/i>c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1nyk\u00f6tet\u00e9ben. Tov\u00e1bb folytatva a gondolatot kifejti, hogy m\u00e9g mindig tartja mag\u00e1t az a v\u00e9leked\u00e9s, hogy ha egy m\u0171 j\u00f3, akkor el\u0151bb-ut\u00f3bb beker\u00fcl a k\u00e1nonba, ismert lesz, mik\u00f6zben megfeledkez\u00fcnk arr\u00f3l, hogy ez mag\u00e1t\u00f3l nem t\u00f6rt\u00e9nik meg, hanem att\u00f3l, hogy a sz\u00f6vegek emberek \u2013 szerkeszt\u0151k, \u00edr\u00f3k, olvas\u00f3k, kritikusok, tud\u00f3sok, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k, k\u00f6nyvterjeszt\u0151k, k\u00f6nyvesboltosok, k\u00f6nyvkiad\u00f3k \u2013 k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9vel \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyek \u00e1ltal meghat\u00e1rozottt keretek k\u00f6z\u00f6tt ker\u00fclnek kapcsolatba egym\u00e1ssal. \u201e\u00c9rdekviszonyok \u00e9s hatalmi viszonyok is alak\u00edtj\u00e1k egy-egy korszak, kult\u00fara, csoport k\u00f6z\u00f6s \u00edzl\u00e9s\u00e9t. A magyar irodalomt\u00f6rt\u00e9net-\u00edr\u00e1s azonban \u2013 a kifejezetten n\u0151i irodalommal foglalkoz\u00f3, \u00e9s ez\u00e9rt tulajdonk\u00e9ppen gett\u00f3s\u00edtott feminista irodalm\u00e1rok kiv\u00e9tel\u00e9vel \u2013 nem reflekt\u00e1l erre.\u201d<\/span>[15]<\/span><\/a>\u00a0<\/span><\/p>\n

Az eddigiek f\u00e9ny\u00e9ben n\u00e9zz\u00fcnk meg k\u00f6zelebbr\u0151l egy olyan id\u0151szakot, amelyben a n\u0151 a m\u0171v\u00e9szetben (mint m\u00fazsa, titokzatos l\u00e9ny, de mint alkot\u00f3 ember is) egyre nagyobb teret h\u00f3d\u00edtott meg, m\u00e9gpedig a hossz\u00fa 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9t, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a v\u00e9g\u00e9t, valamint a sz\u00e1zadfordul\u00f3 idej\u00e9t.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

Andreas Huyssen a n\u0151nek a t\u00f6megkult\u00far\u00e1val val\u00f3 azonos\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l kiindulva a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9nek n\u0151r\u0151l kialak\u00edtott felfog\u00e1s\u00e1t elemzi. Le\u00edr\u00e1sa szerint pejorat\u00edvan \u00e9rtelmezett feminin szem\u00e9lyis\u00e9gjegyeket tulajdon\u00edtottak a t\u00f6megkult\u00far\u00e1nak, \u00e9rtve ez alatt folytat\u00e1sos reg\u00e9nyeket, csal\u00e1di \u00e9s egy\u00e9b n\u00e9pszer\u0171 magazinokat, a k\u00f6lcs\u00f6nk\u00f6nyvt\u00e1rak \u00e1llom\u00e1ny\u00e1t, \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb \u2013 nem pedig a munk\u00e1soszt\u00e1ly kult\u00far\u00e1j\u00e1t, vagy a r\u00e9gebbi n\u00e9pi, illetve popul\u00e1ris kult\u00fara maradv\u00e1nyait.<\/span>[16]<\/span><\/a>\u00a0<\/span><\/p>\n

A n\u0151nek a t\u00f6meggel, a t\u00f6megkult\u00far\u00e1val, s\u0151t a t\u00f6meggel mint politikai fenyeget\u00e9ssel val\u00f3 azonos\u00edt\u00e1s\u00e1t a szerz\u0151 Nietsch\u00e9hez vezeti vissza: \u201ek\u00f6nnyen \u00e9szrevehet\u0151, hogy a t\u00f6meg n\u0151nem\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9nek er\u0151s politikai felhangjai vannak. A k\u00e9rd\u00e9s mesze t\u00falny\u00falik a m\u0171v\u00e9szeten \u00e9s az irodalmon. A 19. sz\u00e1zad v\u00e9gi hagyom\u00e1nyos n\u0151k\u00e9pben gy\u0171jt\u00f6tt\u00e9k \u00f6ssze a f\u00e9rfiak az olyan aggodalmaikat, \u00e1thelyezett f\u00e9lelmeiket, projekci\u00f3ikat, amelyeknek eredete a moderniz\u00e1ci\u00f3ban, az \u00faj t\u00e1rsadalmi mozgalmakban keresend\u0151, valamint olyan t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyekben, mint az 1848-as forradalmak, az 1870-es Komm\u00fcn \u00e9s az Ausztri\u00e1ban a liber\u00e1lis rendet fenyeget\u0151 t\u00f6megmozgalmak er\u0151s\u00f6d\u00e9se.\u201d<\/span>[17]<\/span><\/a>\u00a0<\/span><\/p>\n

Gustave Le Bon <\/span>A t\u00f6megek l\u00e9lektana<\/span><\/i> (1895) c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben \u00f6sszegzi v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t, arra a k\u00e9pre utalva, amely a 19. sz\u00e1zadban a leggyakrabban jelentette a civiliz\u00e1ci\u00f3 n\u0151 \u00e1ltali fenyegetetts\u00e9g\u00e9t: \u201eA t\u00f6megek hasonl\u00edtanak valamennyire a mesebeli sphinxhez: meg kell fejten\u00fcnk a rejt\u00e9lyt, amit pszichol\u00f3gi\u00e1juk elib\u00e9nk ad, vagy el kell r\u00e1 sz\u00e1nni magunkat, hogy f\u00f6lfalnak benn\u00fcnket.\u201d A f\u00e9rfiaknak a bekebelez\u0151 feminit\u00e1st\u00f3l val\u00f3 f\u00e9lelme itt kivet\u00edt\u0151dik a nagyv\u00e1rosi t\u00f6megre, amely csakugyan fenyeget\u00e9st jelentett a racion\u00e1lis polg\u00e1ri rend sz\u00e1m\u00e1ra. A hatalom elveszt\u00e9s\u00e9nek visszat\u00e9r\u0151 gondolata keveredik az er\u0151s, stabil ego (amely a polg\u00e1ri rend f\u00e9rfi l\u00e9lektan\u00e1nak sine qua non<\/span>[18]<\/span><\/a>-j\u00e1t jelenti) hat\u00e1rainak elmos\u00f3d\u00e1s\u00e1t\u00f3l val\u00f3 f\u00e9lelemmel. A t\u00f6meg \u00e1ltali felfalat\u00e1s r\u00e9m\u00e1lm\u00e1t id\u00e9zi fel a v\u00e1laszt\u00f3jog kiterjeszt\u00e9se \u00e9pp\u00fagy, mint a modern m\u0171v\u00e9szek \u00e1lland\u00f3 f\u00e9lelme a \u201erossz\u201d \u00e9rtelemben vett sikert\u0151l, amely halv\u00e1ny\u00edtja a hat\u00e1rvonalat az igazi m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a hamis t\u00f6megkult\u00fara k\u00f6z\u00f6tt. A probl\u00e9ma nem a magasm\u0171v\u00e9szet \u00e9p \u00e9s a t\u00f6megkult\u00fara romlott form\u00e1i k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gt\u00e9tel v\u00e1gya, hanem az \u00e9rt\u00e9ktelenebbenek tekintett folyamatos n\u0151nem\u0171s\u00edt\u00e9se (gendering as feminine).<\/span>[19]<\/span><\/a>\u00a0<\/span><\/p>\n

A 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9nek identit\u00e1sv\u00e1ls\u00e1ga mag\u00e1val hozta az ismeretlen megismer\u00e9s\u00e9nek v\u00e1gy\u00e1t is. A t\u00e1rsadalom bomlaszt\u00f3 mechanizmusainak, a m\u00e9lystrukt\u00far\u00e1knak a megismer\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekedtek a polg\u00e1ri t\u00e1rsadalom k\u00e9pvisel\u0151i a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s a tudom\u00e1nyos \u00e9let ter\u00fclet\u00e9n. A korszak tudom\u00e1nyos emberk\u00e9p\u00e9nek kialakul\u00e1s\u00e1ra a legnagyobb hat\u00e1ssal Sigmund Freud \u00e9s Otto Weininger tev\u00e9kenys\u00e9ge volt. Weininger <\/span>Nem \u00e9s jellem<\/span><\/i> (Geshlecht und Charakter, 1903) c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1nya egy teljes nemi karakterol\u00f3gia megalkot\u00e1s\u00e1ra v\u00e1llalkozott. Elm\u00e9let\u00e9ben a n\u0151 a semmi szimb\u00f3lum\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, mivel nemis\u00e9ge \u00e9s lelkis\u00e9ge elemz\u00e9se r\u00e1mutatott arra, hogy m\u00edg a f\u00e9rfinak megvan a saj\u00e1t egzisztenci\u00e1ja (mert alany \u00e9s t\u00e1rgy is \u2013 tudatos), valamint esszenci\u00e1ja is (mert alak \u00e9s anyag is \u2013 id\u0151beli), addig a n\u0151 csak anyag \u00e9s t\u00e1rgy, vagyis mer\u0151 passzivit\u00e1s, metafizikai \u00e9rtelemben semmis l\u00e9t. A f\u00e9rfi \u00e9s a n\u0151 viszonya \u2013 mint egym\u00e1s kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9se \u2013 ebben a szimbolikus \u00e9rtelemben a Minden \u00e9s Semmi, az \u00c9rt\u00e9k \u00e9s \u00c9rt\u00e9ktelens\u00e9g, a J\u00f3 \u00e9s a Rossz kozmikus k\u00fczdelme.<\/span>[20]<\/span><\/a>\u00a0<\/span><\/p>\n

A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9nek \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se nem v\u00e9letlen\u00fcl fordult a n\u0151k\u00e9rd\u00e9s fel\u00e9. A n\u0151, mint a titokzatos, ismeretlen v\u00e1lt a kutat\u00e1s t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1, egy\u00fattal azonban a cselekv\u00e9s alany\u00e1v\u00e1 is, hiszen ez volt a feminista mozgalmak t\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1nak korszaka \u2013 a modern n\u0151t\u00edpus foglalkoztatta a tud\u00f3sokat, m\u0171v\u00e9szeket egyar\u00e1nt. Georg Simmel filoz\u00f3fiai \u00e9s szociol\u00f3giai tanulm\u00e1nyokat k\u00f6z\u00f6lt a n\u0151k helyzet\u00e9r\u0151l. A <\/span>N\u0151i kult\u00fara<\/span><\/i> (Weibliche Kultur, 1902) c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1ban a modern n\u0151mozgalom jelent\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l fogalmazta meg v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t: \u201e\u2026kult\u00far\u00e1nk, alig n\u00e9h\u00e1ny ter\u00fclet kiv\u00e9tel\u00e9vel, teljesen f\u00e9rfikult\u00fara (\u2026) s ebb\u0151l fakad az, hogy az el\u00e9gtelen teljes\u00edtm\u00e9nyeket minden elk\u00e9pzelhet\u0151 ter\u00fcleten lekicsinyl\u0151en n\u0151iesnek min\u0151s\u00edtik, s e t\u00e9ren a n\u0151k teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9t csak azzal tudj\u00e1k dics\u00e9rni, hogy \u201eeg\u00e9szen f\u00e9rfiasnak\u201d ismerik el. (\u2026) Kult\u00far\u00e1nk voltak\u00e9ppen csak a f\u00e9rfiak teljes\u00edt\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00e9hez igazodik.\u201d<\/span>[21]<\/span><\/a> Simmel tanulm\u00e1nyainak a v\u00e9gkicseng\u00e9se az a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s, hogy a nemek k\u00e9rd\u00e9se tulajdonk\u00e9ppen hatalmi k\u00e9rd\u00e9s.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

A sz\u00e1zadel\u0151 nagy hat\u00e1s\u00fa elm\u00e9lete Freud pszichoanal\u00edzise, amely Weininger\u00e9hez hasonl\u00f3an az alkot\u00e1st, az aktivit\u00e1st, a kreativit\u00e1st maszkulin tulajdons\u00e1gnak tekinti. Freud elm\u00e9lete a nemi viszonyok polg\u00e1ri berendez\u00e9s\u00e9t \u2013 amelyben a n\u0151nek mint m\u0171v\u00e9sznek nem jut hely \u2013 visszavet\u00edti a kisl\u00e1ny libid\u00f3zus<\/span>[22]<\/span><\/a> logik\u00e1j\u00e1ra, amely hi\u00e1nyosnak tekinti saj\u00e1t test\u00e9t.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

Freud a szublim\u00e1ci\u00f3 fogalm\u00e1t meghat\u00e1rozva kifejtette az \u00f6szt\u00f6ner\u0151k szexu\u00e1lis c\u00e9l helyett egy szoci\u00e1lisan magasabb rend\u0171 c\u00e9l fel\u00e9 ir\u00e1nyults\u00e1g\u00e1t. Ez azt jelenti, hogy a szexu\u00e1lis impulzus \u00fagy v\u00e1ltoztatja meg ir\u00e1ny\u00e1t, hogy egy t\u00e1rsadalmilag elfogadott, nem szexu\u00e1lis jelleg\u0171 cselekv\u00e9shez vezet. Freud szublim\u00e1ci\u00f3nak f\u0151k\u00e9nt a m\u0171v\u00e9szi tev\u00e9kenys\u00e9get \u00e9s az intellektu\u00e1lis munk\u00e1t tekintette. A n\u0151k szerinte nem rendelkeznek olyan k\u00e9pess\u00e9gekkel, mint a f\u00e9rfiak, teh\u00e1t a szublim\u00e1ci\u00f3n kereszt\u00fcl el\u00e9rhet\u0151 kultur\u00e1lis teljes\u00edtm\u00e9ny\u00fck kisebb. Freud szerint csak egyfajta libid\u00f3 l\u00e9tezik, a f\u00e9rfi\u00e9, \u00e9s mivel a kisl\u00e1ny hi\u00e1nyosnak tekinti saj\u00e1t test\u00e9t, passz\u00edvv\u00e1 v\u00e1lik. Amikor a \u201en\u0151i libid\u00f3t\u201d mint abszurdat int\u00e9zi el, egy\u00fattal a n\u0151i kreativit\u00e1s gondolat\u00e1t is elveti. \u00cdgy teh\u00e1t a \u201ezsenialit\u00e1s\u201d \u00e9s a \u201ef\u00e9rfiass\u00e1g\u201d \u00f6sszekapcsol\u00e1s\u00e1t abban az elk\u00e9pzel\u00e9sben lehet \u00e9rtelmezni, hogy az anat\u00f3miai nemi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gnek pszichikai k\u00f6vetkezm\u00e9nyekhez kell vezetnie. Freud ugyan megengedi, hogy a n\u0151 is k\u00e9pes intellektu\u00e1lis \u00e9s m\u0171v\u00e9szi teljes\u00edtm\u00e9nyre, de ekkor valami k\u00f6ztes vil\u00e1gba helyezi, ahol m\u00e1r szinte nem sz\u00e1m\u00edt n\u0151nek, se f\u00e9rfinak.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

A n\u0151i kreativit\u00e1ssal kapcsolatos k\u00e9rd\u00e9sek \u00e1ttekint\u00e9se ut\u00e1n t\u00e9rj\u00fcnk vissza az irodalomhoz. Hogyan hat\u00e1rozhat\u00f3 meg a n\u0151irodalom fogalma, \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n meghat\u00e1rozhat\u00f3-e? Mit jelenthet n\u0151k\u00e9nt \u00edrni? \u00c9s mit jelent a feminista \u00edr\u00e1sm\u00f3d, ha van ilyen? Mi k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti meg a feminista sz\u00f6veget a patriarch\u00e1list\u00f3l? A feminista szakirodalom \u00e1ltal\u00e1ban n\u00e9gy kateg\u00f3ri\u00e1t sorol fel ennek meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra: a szerz\u0151 nem\u00e9t, a sz\u00f6veg tartalm\u00e1t, az olvas\u00f3 nem\u00e9t \u00e9s a sz\u00f6veg st\u00edlus\u00e1t.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

A szerz\u0151 nem\u00e9t bizonyos helyzetekben nem \u00e1rt hangs\u00falyozni, ha bizony\u00edtani akarjuk, hogy n\u0151k is \u00edrtak, \u00edrnak \u201eigazi\u201d irodalmat, \u00e9rt\u00e9kes irodalmi m\u0171veket. Ez a szempont nagyon fontos volt a feminista irodalomkutat\u00e1sok kezdeti id\u0151szak\u00e1ban, amikor az ismeretlens\u00e9gb\u0151l kellett felkutatni a n\u0151i szerz\u0151ket, akik gyakran \u00e1ln\u00e9ven adt\u00e1k ki m\u0171veiket. A szerz\u0151 neme szerinti szempont azonban olyan megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9st is mag\u00e1val hozhat, amely a f\u00e9rfiak \u00e9s a n\u0151k k\u00f6zti \u2013 a t\u00e1rsadalmi hierarchi\u00e1nak megfelel\u0151 bin\u00e1ris oppoz\u00edci\u00f3ra \u2013 vonatkoztat. Ezek alapj\u00e1n a f\u00e9rfi szerz\u0151 lehet \u00fcnnepelt \u00edr\u00f3, \u0151r\u00fclt, zseni, remete, a nemzet napsz\u00e1mosa, forradalm\u00e1r, katona, \u00e9letidegen, sz\u00f3rakozott figura. Ezzel szemben a n\u0151i szerz\u0151 b\u00e1jos dilett\u00e1ns, \u0151r\u00fclt n\u0151, gyermeki l\u00e9lek, kokott, szorgalmas h\u00e1ziasszony, hiszt\u00e9rika, \u00farin\u0151, az egyetlen, aki \u00edr\u00f3t\u00e1rsaival fel\u00e9r, erotikus lekt\u0171rszerz\u0151, f\u00e9rfias n\u0151i k\u00f6lt\u0151, cs\u00fanya v\u00e9nl\u00e1ny, \u00edr\u00f3feles\u00e9g, asszonyi \u0151stehets\u00e9g. Ma m\u00e1r a g\u00e9niuszt nem a romantika kor\u00e1nak \u201eisten \u00e1ldotta\u201d vagy term\u00e9szetadta\u201d tehets\u00e9g\u00e9nek tartjuk, hanem a t\u00e1rsadalmi k\u00f6rnyezet \u00e1ltal is meghat\u00e1rozott t\u00e9nynek, dolognak, ez\u00e9rt \u2013 a kult\u00farakutat\u00e1st \u00e9s a genderkutat\u00e1s szempontj\u00e1t behozva az irodalomkutat\u00e1sba \u2013 a n\u0151i szerz\u0151k is egyenrang\u00fa helyet foglalhatn\u00e1nak az irodalomban.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

Nem lehet azonban egy\u00e9rtelm\u0171en kimondani, hogy a n\u0151k \u00e1ltal \u00edrt sz\u00f6vegek \u201en\u0151i\u201d, feminista sz\u00f6vegek, hiszen f\u00e9rfi \u00edr\u00f3 is \u00edrhat ilyet (F\u00e9rfi \u00edr\u00f3k n\u0151i \u00e1ln\u00e9ven \u00edrtak p\u00e9ld\u00e1ul a 18. sz\u00e1zadi angol irodalomban, a reg\u00e9ny sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek kor\u00e1ban, amikor a n\u0151i szerz\u0151k \u00f3ri\u00e1si n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvendtek, az akkor sz\u00fcletett t\u00f6bb mint \u00f6tezer reg\u00e9ny fel\u00e9t n\u0151k \u00edrt\u00e1k. Siker\u00fck miatt a f\u00e9rfiak n\u0151i \u00e1lnevet v\u00e1lasztottak, hogy \u0151k is biztosan sikeresek legyenek. A k\u00e9s\u0151bbi korok azonban ezeket a n\u0151\u00edr\u00f3kat kihagyt\u00e1k az irodalomb\u00f3l, \u00e9s \u00edgy azok feled\u00e9sbe mer\u00fcltek).<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

Nem lehet \u00e1ltal\u00e1ban n\u0151i \u00edr\u00e1sr\u00f3l besz\u00e9lni, viszont a korszakok, a szoci\u00e1lis-t\u00e1rsadalmi h\u00e1tt\u00e9r jellemz\u0151i szerint m\u00e9gis vannak kimutathat\u00f3 jegyei annak, ahogy \u00e9s amir\u0151l a n\u0151k \u00edrnak. \u201eA tud\u00e1s megtermel\u00e9s\u00e9nek l\u00e9tezik egy specifikusan n\u0151i megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se\u201d \u2013 eml\u00edti ebben az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben Nancy Chodorow.<\/span>[23]<\/span><\/a> Ez az \u00fan. n\u0151i megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s azonban szorosan \u00f6sszef\u00fcgg azzal is, hogy mit enged\u00e9lyezett a n\u0151knek az adott kor \u00edr\u00e1sm\u00f3d \u00e9s m\u0171faj tekintet\u00e9ben. A \u201en\u0151i \u00e9letlehet\u0151s\u00e9geket\u201d t\u00fckr\u00f6zte az \u201eotthonreg\u00e9ny\u201d (domestic roman), az etikettreg\u00e9ny, a lev\u00e9lreg\u00e9ny, a szem\u00e9lyes hang\u00fa alkot\u00e1s, a memo\u00e1r, a napl\u00f3. A sz\u00f6veg tartalma \u00e9s st\u00edlusa teh\u00e1t korszakonk\u00e9nt kimutathat\u00f3 jegyeket mutat a \u201en\u0151i \u00edr\u00e1sm\u00f3d\u201d szempontj\u00e1b\u00f3l n\u00e9zve.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

Az olvas\u00f3 neme fel\u0151l megk\u00f6zel\u00edtve a k\u00e9rd\u00e9st meg\u00e1llap\u00edthatjuk, hogy tulajdonk\u00e9ppen minden sz\u00f6veg olvashat\u00f3, \u00e9rtelmezhet\u0151 feminista szemsz\u00f6gb\u0151l, vagyis olyan m\u00f3don, hogy a sz\u00f6veg mennyire felel meg a patriarch\u00e1lis norm\u00e1knak, vagy mennyire megy szembe vel\u00fck. Itt jelenik meg az \u00fan. \u00e9rt\u0151 olvas\u00e1s fogalma \u00e9s fontoss\u00e1ga, amelyre az egyes reg\u00e9nyek \u00e9rtelmez\u00e9se sor\u00e1n m\u00e9g kit\u00e9r\u00fcnk, \u00e9s amely a meg\u00e9lt n\u0151i tapasztalat fontoss\u00e1g\u00e1t emeli ki.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

A sz\u00f6veg st\u00edlusa, az \u00fagynevezett n\u0151i \u00edr\u00e1sm\u00f3d nagyon gyakran k\u00e9pezi az elemz\u00e9s t\u00e1rgy\u00e1t vagy szempontj\u00e1t. Diane Freedman szerint a nem harcias nyelv, a befogad\u00f3 attit\u0171d, az asszociat\u00edv gondolkod\u00e1s, az \u00e1lland\u00f3an v\u00e1ltoz\u00f3 perspekt\u00edva, a nem hierarchikus, szem\u00e9lyes \u00e9s nyitott szeml\u00e9let jellemzi a n\u0151i vagy feminista \u00edr\u00e1sm\u00f3dot.<\/span>[24]<\/span><\/a> Zsad\u00e1nyi Edit tov\u00e1bbi jellemz\u0151 jegyeket sorol fel a huszadik sz\u00e1zadi angolsz\u00e1sz \u00e9s magyar irodalom n\u0151\u00edr\u00f3inak kutat\u00e1sa alapj\u00e1n: a t\u00e1rgyakba vet\u00edtett szubjektivit\u00e1s, a szem\u00e9lytelen narr\u00e1ci\u00f3, a mell\u00e9rendel\u0151 szerkezetek kit\u00fcntetett szerepe, a felsorol\u00e1s, az elbesz\u00e9l\u0151 nem struktur\u00e1lja, csup\u00e1n felsorolja, lejegyzi az esem\u00e9nyeket, a szerepl\u0151 pedig nem ir\u00e1ny\u00edtja, hanem elfogadja sors\u00e1t.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

\u201eA \u00bbdalszer\u0171s\u00e9g\u00ab, a \u00bbszubjektivit\u00e1s\u00ab, \u2026az \u00bb\u00e1lomtechnika\u00ab, \u2026a sz\u00fczs\u00e9technikai, narrat\u00edv \u00e9s po\u00e9tikai megold\u00e1sok mint a n\u0151k \u00e1ltal \u00edrt sz\u00f6vegeknek az ilyen m\u0171veket t\u00e1rgyal\u00f3 kritik\u00e1kban megjelen\u0151 jellegzetess\u00e9gei azonban a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u0171vek struktur\u00e1lis \u00f6sszemos\u00e1s\u00e1val fenyegetnek.\u201c<\/span>[25]<\/span><\/a>\u00a0<\/span><\/p>\n

Elizabeth Grosz mindezen lehet\u0151s\u00e9geket \u2013 vagyis azt a n\u00e9gy kateg\u00f3ri\u00e1t, amelyet a feminista szakirodalom a n\u0151i \u00edr\u00e1s kutat\u00e1sakor megk\u00eds\u00e9rel meghat\u00e1rozni: a szerz\u0151 neme, a sz\u00f6veg tartalma, az olvas\u00f3 neme \u00e9s a sz\u00f6veg st\u00edlusa \u2013 elemezve arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutott, hogy egyiket sem tekinthetj\u00fck a n\u0151i sz\u00f6veg kiz\u00e1r\u00f3lagos meghat\u00e1roz\u00f3j\u00e1nak, \u00e9s tov\u00e1bbgondolva a lehet\u0151s\u00e9geket egy \u00faj strat\u00e9gi\u00e1t aj\u00e1nl az a priori rendszerek vagy kategoriz\u00e1l\u00e1si m\u00f3dok helyett. Szerinte be kellene vallanunk, hogy \u201enincs vil\u00e1gos hat\u00e1rvonal a feminista \u00e9s a mainstream sz\u00f6vegek k\u00f6z\u00f6tt, mi t\u00f6bb, ugyanaz a sz\u00f6veg bizonyos kontextusokban feminist\u00e1nak tekinthet\u0151, m\u00e1s kontextusokban pedig nem feminist\u00e1nak vagy antifeminist\u00e1nak.\u201d<\/span>[26]<\/span><\/a> Ezzel egyidej\u0171leg viszont azt is \u00e1ll\u00edtja, hogy \u201e.m\u00e9giscsak megvan a m\u00f3dja annak, hogy azt \u00e1ll\u00edtsuk: vannak n\u0151i sz\u00f6vegek. Ez a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s a fenti poz\u00edci\u00f3k mindegyik\u00e9b\u0151l felhaszn\u00e1l bizonyos elemeket, ugyanakkor \u00faj \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe helyezi azokat \u00e9s \u00bbdiszkurz\u00edv pozicion\u00e1l\u00e1snak\u00ab nevezi, amely nem m\u00e1s, mint \u00f6sszetett viszonyrendszer a szerz\u0151 testis\u00e9ge (azaz a szerz\u0151nek a sz\u00f6vegben val\u00f3 \u00fcled\u00e9k- \u00e9s nyomszer\u0171 jelenl\u00e9te), a sz\u00f6veg anyagis\u00e1ga (\u00e9s ennek a szerz\u0151 \u00e9s az olvas\u00f3k test\u00e9t megjel\u00f6l\u0151 hat\u00e1sai), valamint az olvas\u00f3 testis\u00e9ge \u00e9s produktivit\u00e1sa k\u00f6z\u00f6tt\u201d.<\/span>[27]<\/span><\/a> Judith Butlert id\u00e9zve a nemis\u00e9g diszkurz\u00edv hat\u00e1raira gondol itt Grosz: \u201eaz emberi szexualit\u00e1s, b\u00e1rmilyen legyen is, nem egy el\u0151re adott term\u00e9szet vagy fix anyagis\u00e1g f\u00fcggv\u00e9nye, hanem diszkurz\u00edv l\u00e9trehoz\u00e1s \u00e9s ism\u00e9tl\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben v\u00e1lik lehet\u0151v\u00e9. A n\u0151k nem egyform\u00e1n \u00edrnak, m\u00e9g ha ugyanazt vagy hasonl\u00f3 t\u00e1rsadalmi helyzetet \u00e9s szerepet \u00e9lnek is meg, akkor sem, ha ebb\u0151l kifoly\u00f3lag egy m\u00e1sik val\u00f3s\u00e1got ismernek, mint amit az uralkod\u00f3k ismernek\u201d.<\/span>[28]<\/span><\/a>\u00a0<\/span><\/p>\n

A f\u00e9rfiak sem egyform\u00e1n \u00edrnak \u2013 jelenti ki Horv\u00e1th Gy\u00f6rgyi.<\/span>[29]<\/span><\/a> Mivel a f\u00e9rfikutat\u00e1sok \u201ea saj\u00e1tos \u00e9s v\u00e1ltoz\u00f3 t\u00e1rsadalmi-t\u00f6rt\u00e9nelmi-kultur\u00e1lis form\u00e1ci\u00f3kk\u00e9nt f\u00f6lfogott maszkulinit\u00e1sok \u00e9s f\u00e9rfitapasztal\u00e1sok kutat\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyulnak. Az ilyen kutat\u00e1sok a maszkulinit\u00e1sokat \u2013 a feminit\u00e1sokhoz hasonl\u00f3an \u2013 vizsg\u00e1lati t\u00e1rgyk\u00e9nt fogj\u00e1k f\u00f6l, ahelyett, hogy azokat az univerz\u00e1lis norm\u00e1k szintj\u00e9re emeln\u00e9k\u201d \u2013 id\u00e9zi Harry Brod szavait.<\/span>[30]<\/span><\/a> A f\u00e9rfiszerepet sem tekinthetj\u00fck teh\u00e1t univerz\u00e1lisnak, hanem t\u00f6rt\u00e9netileg \u00e9s kultur\u00e1lisan elt\u00e9r\u0151 t\u00e1rsadalmi konstrukci\u00f3k f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9nek. A f\u00e9rfi irodalom kutat\u00e1s\u00e1ban is figyelembe kellene venni teh\u00e1t a maszkulinit\u00e1s sokf\u00e9les\u00e9g\u00e9t.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

A n\u0151i \u00e9s f\u00e9rfi irodalom hat\u00e1rait m\u00e9g mindig a szerz\u0151k neme fel\u0151l h\u00fazz\u00e1k meg.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

\u201eHa megjelenne a kritikai f\u00e9rfikutat\u00e1s szempontja a magyar irodalomtudom\u00e1nyban is \u2013 \u00edrja Horv\u00e1th Gy\u00f6rgyi \u2013 akkor a f\u00e9rfi sz\u00f3 kev\u00e9sb\u00e9 jelenhetne meg olyan irodalmi v\u00e9d\u0151erny\u0151k\u00e9nt, mely elfedi a f\u00e9rfiszerepek sokf\u00e9les\u00e9g\u00e9t, ennek a szerepnek a sokf\u00e9le meg\u00e9lhet\u0151s\u00e9g\u00e9t. (\u2026) A f\u00e9rfi irodalom is plur\u00e1lisan f\u00e9rfi.\u201c<\/span>[31]<\/span><\/a>\u00a0<\/span><\/p>\n

A kutat\u00e1si ter\u00fclet tov\u00e1bbi b\u0151v\u00fcl\u00e9s\u00e9re (\u00e9s a n\u0151i irodalom relev\u00e1ns volt\u00e1ra) utal Bollob\u00e1s Enik\u0151 megjegyz\u00e9se: A mai \u2013 posztmodern, feminista, meleg stb. \u2013 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek \u00fajszer\u0171 m\u00f3don vil\u00e1g\u00edtottak r\u00e1 az irodalmi k\u00e1nonban megjelen\u0151 el\u0151\u00edt\u00e9letekre, \u00e9s vont\u00e1k k\u00e9ts\u00e9gbe az objekt\u00edv \u00e9s \u00bb\u00e1rtatlan\u00ab olvas\u00f3 lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t. A reprezent\u00e1ci\u00f3 nyilv\u00e1nval\u00f3an nem tekinthet\u0151 \u00f6nmag\u00e1ban irodalmi \u00e9rt\u00e9knek, hanem csak olyan t\u00e9nyez\u0151nek, mely seg\u00edt a figyelem el\u0151ter\u00e9be vonni a k\u00fcl\u00f6nben esetleg elsikkad\u00f3 m\u0171veket.<\/span>[32]<\/span><\/a>\u00a0<\/span><\/p>\n

M\u0171faj? \u00cdr\u00e1sm\u00f3d? T\u00e9m\u00e1k? \u2013 kezdtem a fejezet elej\u00e9n B\u00e1n Zs\u00f3fi\u00e1t id\u00e9zve. Egyik sem \u00e9s mindegyik. A n\u0151i sz\u00f6vegek feldolgoz\u00e1s\u00e1hoz pedig sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk lesz az \u201e\u00e9rt\u0151 olvas\u00e1sra\u201d, amelyr\u0151l a k\u00f6vetkez\u0151 fejezetben egyebek mellett sz\u00f3 esik.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

(Bolemant Lilla: N\u0151i hangok. Berde M\u00e1ria, F\u00f6ldes Jol\u00e1n, Szenes Piroska \u00e9s Zilahy Lajos reg\u00e9nyei. Phoenix Polg\u00e1ri T\u00e1rsul\u00e1s, Pozsony, 2016, El\u0151sz\u00f3)<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

\"bolemant<\/p>\n

\u00a0<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

[1]<\/span><\/a> Balla Zs\u00f3fia: <\/span>N\u0151irodalom? Mi az?<\/span><\/i> Magyar Lettre International, 1997. 24. sz., tavasz, <\/span>http:\/\/epa.oszk.hu\/<\/span><\/a> 00000\/00012\/00008\/14balla.htm<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

[2]<\/span><\/a> Nagl-Docekal: <\/span>A m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a n\u0151is\u00e9g.<\/span><\/i> 109.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

[3]<\/span><\/a> Kant, Immanuel: <\/span>Megfigyel\u00e9sek a sz\u00e9p \u00e9s fens\u00e9ges \u00e9rz\u00e9s\u00e9r\u0151l.<\/span><\/i> (ford. Czegl\u00e9di Andr\u00e1s). In. Prekritikai \u00edr\u00e1sok (szerk. \u00c1brah\u00e1m Zolt\u00e1n), Budapest: Osiris, 2003, 312.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

[4]<\/span><\/a> Kant, Immanuel: <\/span>Megfigyel\u00e9sek a sz\u00e9p \u00e9s fens\u00e9ges \u00e9rz\u00e9s\u00e9r\u0151l. <\/span><\/i>308.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

[5]<\/span><\/a> Nagl-Docekal: <\/span>A m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a n\u0151is\u00e9g.<\/span><\/i> 111.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

[6]<\/span><\/a> Nagl-Docekal: <\/span>A m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a n\u0151is\u00e9g<\/span><\/i> 119.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

[7]<\/span><\/a> Nagl-Docekal: <\/span>A m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a n\u0151is\u00e9g<\/span><\/i> 122.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

[8]<\/span><\/a> Culler, Jonatan<\/span>: Kr\u00e1tk\u00fd \u00favod do liter\u00e1rn\u00ed teorie, <\/span><\/i>Host, Brno, 2015. 54<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

[9]<\/span><\/a> Culler, 54<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

[10]<\/span><\/a>\u00a0 Culler, 60<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

[11]<\/span><\/a> SCOTT, Joan Wallach, <\/span>Rod: u\u017eito\u010dn\u00e1 kateg\u00f3ria historickej anal\u00fdzy. Hist\u00f3rie \u017eien. Aspekty p\u00edsania a \u010d\u00edtania, <\/span><\/i>szerk. Cvikov\u00e1, J., Jur\u00e1\u0148ov\u00e1, J., Kobov\u00e1, J., Bratislava, Aspekt, 2006, 41.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

[12]<\/span><\/a> SCOTT, <\/span>Rod: u\u017eito\u010dn\u00e1 kateg\u00f3ria historickej anal\u00fdzy,<\/span><\/i> 57.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

[13]<\/span><\/a> NAGL-DOCEKAL, <\/span>A m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a n\u0151is\u00e9g,<\/span><\/i> 76.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

[14]<\/span><\/a> ASSMANN, Jan: <\/span>A kultur\u00e1lis eml\u00e9kezet<\/span><\/i>. \u00cdr\u00e1s, eml\u00e9kez\u00e9s \u00e9s politikai identit\u00e1s a korai magaskult\u00far\u00e1kban. Ford. Hidas Zolt\u00e1n, Budapest: Osiris, 1999, 18.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

[15]<\/span><\/a> MENYH\u00c9RT Anna, 14.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

[16]<\/span><\/a> HUYSSEN, Andreas, <\/span>A t\u00f6megkult\u00fara mint n\u0151: a moderns\u00e9g m\u00e1sikja<\/span><\/i>. Pozsony, Kalligram, 2002, szeptember, 19-28.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

[17]<\/span><\/a> HUYSSEN, 19-28.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

[18]<\/span><\/a> elengedhetetlen felt\u00e9tel (latin)<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

[19]<\/span><\/a> HUYSSEN, 19-28.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

[20]<\/span><\/a> M\u00e9sz\u00e1ros Andr\u00e1s, A pillanat hatalma, avagy Weininger szerint a n\u0151. <\/span>Kalligram<\/span><\/i>, Pozsony, 1992\/1., 26.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

[21]<\/span><\/a> Simmel, Georg, N\u0151i kult\u00fara, U\u0151: A kac\u00e9rs\u00e1g l\u00e9lektana. Szerk. Mikl\u00f3s Tam\u00e1s, ford. Ber\u00e9nyi G\u00e1bor, Bogn\u00e1r Vir\u00e1g, Budapest, Atlantisz, 1996, 170.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

[22]<\/span><\/a> felfokozott nemi v\u00e1gy megl\u00e9te (a pszichoanal\u00edzis szakterminol\u00f3gi\u00e1jak\u00e9nt jelenik meg)<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

[23]<\/span><\/a> L\u00e1sd Elizabeth Grosz<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

[24]<\/span><\/a> Id\u00e9zi Menyh\u00e9rt, 23.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

[25]<\/span><\/a> VARGA Vir\u00e1g: N\u0151irodalom \u2013<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

[26]<\/span><\/a> GROSZ, Elizabeth, <\/span>Nemi al\u00e1\u00edr\u00e1sok \u2013 Feminizmus a szerz\u0151 hal\u00e1la ut\u00e1n, ford. <\/span><\/i>S\u00c9LLEI N\u00f3ra <\/span>= A feminizmus tal\u00e1lkoz\u00e1sai a (poszt)modernnel<\/span><\/i>, szerk. S\u00c9LLEI N\u00f3ra, Csokonai, Debrecen, 1995,<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

[27]<\/span><\/a> GROSZ, 226.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

[28]<\/span><\/a> GROSZ, 225.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

[29]<\/span><\/a> HORV\u00c1TH Gy\u00f6rgyi: <\/span>F\u00e9rfi irodalom \u2013 n\u0151i irodalom. Essz\u00e9 a f\u00e9rfiass\u00e1gr\u00f3l, a v\u00e1ltoz\u00f3 f\u00e9rfiszerepekr\u0151l<\/span><\/i>\u00a0<\/span><\/p>\n

http:\/\/www.prae.hu\/article\/2396-ferfi-irodalom-noi-irodalom\/<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

[30]<\/span><\/a> l\u00e1sd: Bevezet\u00e9s: a f\u00e9rfikutat\u00e1sok t\u00e9m\u00e1i \u00e9s t\u00e9zisei\u201d, <\/span>Replika<\/span><\/i> 43-44, 2001. j\u00fanius, 37-54<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

[31]<\/span><\/a> HORV\u00c1TH Gy\u00f6rgyi: <\/span>F\u00e9rfi irodalom \u2013 n\u0151i irodalom. Essz\u00e9 a f\u00e9rfiass\u00e1gr\u00f3l, a v\u00e1ltoz\u00f3 f\u00e9rfiszerepekr\u0151l<\/span><\/i>\u00a0<\/span><\/p>\n

[32]<\/span><\/a> BOLLOB\u00c1S Enik\u0151: <\/span>Az amerikai irodalom t\u00f6rt\u00e9nete<\/span><\/i>. Budapest, Osiris, 2006. 12.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

M\u0171faj? \u00cdr\u00e1sm\u00f3d? T\u00e9m\u00e1k? \u2013 k\u00e9rdezi B\u00e1n Zs\u00f3fia N\u0151irodalom, mi az? c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1s\u00e1ban. V\u00e9lem\u00e9nye szerint, ahogyan nem besz\u00e9lhet\u00fcnk f\u00e9rfiirodalomr\u00f3l, hanem egyes, ilyen-olyan \u00edr\u00f3kr\u00f3l, \u00fagy n\u0151i irodalomr\u00f3l sem, mert a m\u0171be \u00fctk\u00f6z\u00fcnk. \u201eA n\u0151k-\u00edrta irodalom k\u00e9rd\u00e9se a nyugalom\u00e9: hogy izg\u00e1gas\u00e1g n\u00e9lk\u00fcl, \u00e9let\u00fcnk egyens\u00falyi pontj\u00e1ban \u00e1llva b\u00edrjuk elviselni a nem\u00fcnket. Al\u00e1zat \u00e9s g\u0151g n\u00e9lk\u00fcl. Csak lenni. \u00cdrni.\u201d[1]\u00a0 Val\u00f3ban […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":3583,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[41],"tags":[47,46,49],"class_list":["post-3582","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-komoly","tag-gender","tag-irodalom","tag-kutatas"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3582","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3582"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3582\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3585,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3582\/revisions\/3585"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3583"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3582"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=3582"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=3582"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}