{"id":3852,"date":"2023-12-03T10:30:27","date_gmt":"2023-12-03T09:30:27","guid":{"rendered":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/?p=3852"},"modified":"2023-12-07T21:26:38","modified_gmt":"2023-12-07T20:26:38","slug":"7-emlitesre-melto-feminista-muveszeti-alkotas-1-resz","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/blog\/2023\/12\/03\/7-emlitesre-melto-feminista-muveszeti-alkotas-1-resz\/","title":{"rendered":"7 eml\u00edt\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3 feminista m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1s \u2013 1. r\u00e9sz"},"content":{"rendered":"<p>A feminista m\u0171v\u00e9szet az 1970-es \u00e9vek elej\u00e9n jelent meg. A n\u0151i m\u0171v\u00e9szek m\u00e1sk\u00e9pp k\u00f6zel\u00edtett\u00e9k meg az alkot\u00e1st: a m\u0171v\u00e9szeten kereszt\u00fcl harcoltak a n\u0151k elnyom\u00e1sa ellen.<\/p>\n<p>Az 1970-es \u00e9vekben sz\u00e1mos m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szn\u0151 szervezett feminista ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat. K\u00f6z\u00e9j\u00fck tartozott Linda Nochlin, aki 1976-ban <em>Women Artists 1550\u20131950 (N\u0151i m\u0171v\u00e9szek 1550\u20131950)<\/em> n\u00e9ven rendezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st a Los Angeles Megyei M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumban. Az ilyen t\u00edpus\u00fa ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok r\u00e1mutattak a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net n\u0151i m\u0171v\u00e9szeivel kapcsolatos ismeretek hi\u00e1ny\u00e1ra \u00e9s a m\u00fazeumi gy\u0171jtem\u00e9nyek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9b\u0151l val\u00f3 kirekesztetts\u00e9g\u00fckre. Ebben az id\u0151ben kezdett kialakulni a feminista m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9let mint gyakorlat. A feminista m\u0171v\u00e9szek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 strat\u00e9gi\u00e1kat alkalmaztak, hogy k\u00e9rd\u00e9seket tegyenek fel a n\u0151k politikai, t\u00e1rsadalmi \u00e9s kultur\u00e1lis helyzet\u00e9r\u0151l a t\u00e1rsadalomban. Ha megn\u00e9zz\u00fck Cindy Sherman, Barbara Kruger vagy Judy Chicago m\u0171v\u00e9szet\u00e9t, akkor nem egy bizonyos st\u00edlus jellemzi a feminista m\u0171v\u00e9szetet, hanem egy soksz\u00edn\u0171 m\u0171v\u00e9szi megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<h2>1. Cindy Sherman \u00e9s az Untitled Film Stills c\u00edm\u0171 fekete-feh\u00e9r fot\u00f3sorozata<\/h2>\n<p><a href=\"https:\/\/artlead.net\/journal\/modern-classics-cindy-sherman-untitled-film-stills\/\">(ITT megtekinthet\u0151)<\/a><\/p>\n<p>Cindy Sherman 1954-ben sz\u00fcletett h\u00edres amerikai m\u0171v\u00e9szn\u0151. M\u0171veinek t\u00f6bbs\u00e9ge portr\u00e9kb\u00f3l \u00e1ll, amelyeken \u00e1ltal\u00e1ban egy-egy karaktert testes\u00edt meg. Az<em> Untitled Film Stills<\/em> c\u00edm\u0171, fekete-feh\u00e9r fot\u00f3kb\u00f3l \u00e1ll\u00f3, sz\u00e9les k\u00f6rben dics\u00e9rt sorozata a hetvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n k\u00e9sz\u00fclt. Ebben a sorozatban Sherman az 1950-es \u00e9s 60-as \u00e9vekbeli filmek fikt\u00edv szerepl\u0151inek b\u0151r\u00e9be b\u00fajva p\u00f3zol. A sorozat sz\u00e1mos fot\u00f3ja \u00fagy n\u00e9z ki, mintha filmjelenetekb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt \u00e1ll\u00f3k\u00e9pek lenn\u00e9nek. Olyan benyom\u00e1st keltenek, mintha a k\u00f6vetkez\u0151 pillanatban valami kellemetlen vagy ijeszt\u0151 dolog t\u00f6rt\u00e9nne.<\/p>\n<p>Cindy Sherman fot\u00f3sorozat\u00e1nak \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban a feminista m\u0171v\u00e9szetnek a meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez meg kell n\u00e9zn\u00fcnk Laura Mulvey a f\u00e9rfi tekintetr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 alapm\u0171v\u00e9t. Az 1975-\u00f6s <em>A vizu\u00e1lis \u00e9lvezet \u00e9s az elbesz\u00e9l\u0151 film (Visual Pleasure and Narrative Cinema)<\/em> c\u00edm\u0171 essz\u00e9j\u00e9ben Mulvey azt elemezte, hogyan n\u00e9z a kamera a n\u0151kre a hollywoodi filmekben. Ezt f\u00e9rfi tekintetnek nevezte \u2013 ez egy olyan tekintet, amely t\u00e1rgyias\u00edtja a n\u0151ket. A f\u00e9rfi tekintet r\u00e9v\u00e9n a n\u0151i karaktereket fetisiz\u00e1lj\u00e1k \u00e9s passz\u00edvnak \u00e1br\u00e1zolj\u00e1k.<\/p>\n<p>Cindy Sherman teh\u00e1t azokat a sztereotip n\u0151i karaktereket szeml\u00e9lteti, amelyeket Hollywood l\u00e1ttatni akar vel\u00fcnk. A m\u0171v\u00e9szn\u0151 az 1950-es \u00e9vek n\u0151iess\u00e9g\u00e9t \u00e1larcosb\u00e1lk\u00e9nt mutatja be. Feminista m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek megalkot\u00e1sakor Sherman sminket, par\u00f3k\u00e1kat, kell\u00e9keket, p\u00f3zokat \u00e9s arckifejez\u00e9seket haszn\u00e1l, hogy megmutassa, amit a moziv\u00e1sznon l\u00e1tunk, az egy k\u00e9pzelm\u00e9ny. B\u00e1r Sherman saj\u00e1t mag\u00e1t alkalmazza modellk\u00e9nt, a fot\u00f3k nem felt\u00e9tlen\u00fcl \u00f6narck\u00e9pek, mivel a m\u0171v\u00e9szn\u0151 egy elk\u00e9pzelt karakterk\u00e9nt p\u00f3zol.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<h2>2. Guerilla Girls: A n\u0151knek meztelennek kell lenni\u00fck, hogy bejuthassanak a Met. M\u00fazeumba?<\/h2>\n<p><a href=\"https:\/\/www.tate.org.uk\/art\/artworks\/guerrilla-girls-do-women-have-to-be-naked-to-get-into-the-met-museum-p78793\">(ITT megtekinthet\u0151)<\/a><\/p>\n<p>A Guerilla Girls (gerillal\u00e1nyok) egy feminista aktivista m\u0171v\u00e9szi csoport, amely sz\u00e1mos n\u00e9vtelen tagb\u00f3l \u00e1ll. Feminista alkot\u00e1saik plak\u00e1tokra \u00e9s hirdet\u0151t\u00e1bl\u00e1kra hasonl\u00edtanak, rajtuk kereszt\u00fcl fontos politikai \u00fczeneteket k\u00f6zvet\u00edtenek. A gerillal\u00e1nyok c\u00e9lja, hogy a sz\u00f6vegek \u00e9s szlogenek egyszer\u0171, de hat\u00e1sos megjelen\u00e9s\u00e9vel r\u00e1mutassanak, hogy a n\u0151ket hogyan diszkrimin\u00e1lj\u00e1k a m\u0171v\u00e9szvil\u00e1gban. Felh\u00edvj\u00e1k a figyelmet arra, hogy a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetben a n\u0151i \u00e9s a sz\u00ednes b\u0151r\u0171 m\u0171v\u00e9szek alulreprezent\u00e1ltak.<\/p>\n<p>Az 1989-es <em>A n\u0151knek meztelennek kell lenni\u00fck, hogy bejuthassanak a Met. M\u00fazeumba?<\/em> c. m\u0171v\u00fckben a gerillal\u00e1nyok r\u00e1mutattak a Metropolitan M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumban bemutatott n\u0151i m\u0171v\u00e9szek alkot\u00e1sainak \u00e9s az ott l\u00e1that\u00f3 festm\u00e9nyeken szerepl\u0151 n\u0151i aktok sz\u00e1m\u00e1nak \u00f3ri\u00e1si k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g\u00e9re. A m\u0171 Jean-Auguste-Dominique Ingres francia neoklasszikus fest\u0151<em> La Grande Odalisque<\/em> c\u00edm\u0171 festm\u00e9ny\u00e9nek m\u00f3dos\u00edtott v\u00e1ltozat\u00e1t \u00e1br\u00e1zolja. Odalisque fej\u00e9t egy gorillamaszkra cser\u00e9lt\u00e9k.<\/p>\n<p>A m\u0171vet eredetileg a New York City Public Art Fund sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k, de a szervezet k\u00e9s\u0151bb elutas\u00edtotta. Hogy az alkot\u00e1sukat min\u00e9l t\u00f6bben l\u00e1thass\u00e1k, a gerillal\u00e1nyok rekl\u00e1mfel\u00fcleteket b\u00e9reltek a New York-i buszokon. Feminista m\u0171veik c\u00e9lja, hogy felh\u00edvj\u00e1k a figyelmet a nemek k\u00f6z\u00f6tti egyenl\u0151tlens\u00e9gekre a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kreat\u00edv ipar\u00e1gakban.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<h2>3. Barbara Kruger: C\u00edm n\u00e9lk\u00fcli (Kicsi a vil\u00e1g, de nem akkor, ha neked kell takar\u00edtanod)<\/h2>\n<p><a href=\"https:\/\/www.moca.org\/collection\/work\/untitled-its-a-small-world-but-not-if-you-have-to-clean-it\">(ITT megtekinthet\u0151)<\/a><\/p>\n<p>Barbara Kruger szint\u00e9n egy olyan m\u0171v\u00e9sz, aki szlogeneket haszn\u00e1l feminista m\u0171veiben. A fogyaszt\u00f3i kult\u00fara \u00e9s a t\u00f6megm\u00e9dia \u00e1ltal inspir\u00e1lt m\u0171v\u00e9szn\u0151 dek\u00f3dolja a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 csatorn\u00e1kon kereszt\u00fcl folyamatosan \u00e9rkez\u0151 \u00fczeneteket. Kruger k\u00e9psz\u00f6vegein kereszt\u00fcl azt a k\u00e9rd\u00e9st teszi fel, hogy ki hozza l\u00e9tre a viselked\u00e9s, az elnyom\u00e1s, a kult\u00fara \u00e9s az identit\u00e1s k\u00f3djait.<\/p>\n<p>N\u00e9h\u00e1ny szlogenje olyan, mintha parancs lenne. Szinte azt az \u00e9rz\u00e9st keltik, mintha egy nagyhatalm\u00fa ember mondan\u00e1 meg nek\u00fcnk, hogyan viselkedj\u00fcnk vagy ne viselkedj\u00fcnk. Kruger azt mondta, hogy hisz azokban a k\u00e9pekben \u00e9s szavakban, amelyek \u201ek\u00e9pesek megmondani, hogy kik vagyunk \u00e9s kik nem, kik lehet\u00fcnk \u00e9s kik nem lehet\u00fcnk soha\u201d.<\/p>\n<p>Kruger, m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben a patriarch\u00e1lis nyelvre \u00e9s k\u00e9pekre mutat r\u00e1. Kifejezetten feminista m\u0171vei, mint <em>A tested egy csatat\u00e9r (Your body is a battleground)<\/em> vagy <em>A tekinteted meg\u00fcti az arcom oldal\u00e1t (Your gaze hits the side of my face),<\/em> azt mutatj\u00e1k, hogy a n\u0151k \u00e1tveszik a test\u00fckh\u00f6z val\u00f3 jogokat.<\/p>\n<p>A <em>Kicsi a vil\u00e1g, de nem akkor, ha neked kell takar\u00edtanod (It&#8217;s a small world but not if you have to clean it)<\/em> c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben Kruger a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni Amerika k\u00fclv\u00e1rosi \u00e9letm\u00f3dj\u00e1val foglalkozik. Betty Friedan a<em> The Feminine Mystique (A n\u0151i misztikum)<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben \u00edrt az amerikai h\u00e1ziasszonyok gondjair\u00f3l \u00e9s \u201ea megnevezhetetlen probl\u00e9m\u00e1r\u00f3l\u201d. A h\u00e1zimunka t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t mai napig a n\u0151k v\u00e9gzik, \u00edgy Kruger alkot\u00e1sa nemcsak a m\u00faltat, hanem a mai t\u00e1rsadalmat vizsg\u00e1lva is relev\u00e1ns.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><em>folytatjuk\u2026<\/em><\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>Forr\u00e1s: <a href=\"https:\/\/www.thecollector.com\/feminist-art\/\">ITT<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A feminista m\u0171v\u00e9szet az 1970-es \u00e9vek elej\u00e9n jelent meg. A n\u0151i m\u0171v\u00e9szek m\u00e1sk\u00e9pp k\u00f6zel\u00edtett\u00e9k meg az alkot\u00e1st: a m\u0171v\u00e9szeten kereszt\u00fcl harcoltak a n\u0151k elnyom\u00e1sa ellen. Az 1970-es \u00e9vekben sz\u00e1mos m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szn\u0151 szervezett feminista ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat. K\u00f6z\u00e9j\u00fck tartozott Linda Nochlin, aki 1976-ban Women Artists 1550\u20131950 (N\u0151i m\u0171v\u00e9szek 1550\u20131950) n\u00e9ven rendezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st a Los Angeles Megyei M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumban. Az [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":3853,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[40],"tags":[67,65],"class_list":["post-3852","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-nagyvilag","tag-muveszet","tag-nemi-szerepek"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3852","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3852"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3852\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3867,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3852\/revisions\/3867"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3853"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3852"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=3852"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=3852"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}