A graffitit \u00e9s az utcai m\u0171v\u00e9szetet ritk\u00e1n hozz\u00e1k \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe a k\u00f6zel-keleti orsz\u00e1gokkal. M\u00e9gis a politikai tiltakoz\u00e1s fontos eszk\u00f6zeiv\u00e9 v\u00e1ltak, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az \u00fan. arab tavasz (pl. Shehab 2015; DeTurk 2015), a K\u00f6zel-Keletet 2010-2011-ben megr\u00e1z\u00f3 felkel\u00e9shull\u00e1m, valamint annak ut\u00f3reng\u00e9sei sor\u00e1n. A tiltakoz\u00e1sok c\u00e9lja a helyi autoriter rendszerek megd\u00f6nt\u00e9se, valamint a r\u00e9gi\u00f3 demokratiz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1nak \u00e9s gazdas\u00e1gi stabilit\u00e1s\u00e1nak a biztos\u00edt\u00e1sa volt.<\/p>\n
A graffiti \u00e9s az utcai m\u0171v\u00e9szet hull\u00e1ma el\u00e9rte Tun\u00e9zi\u00e1t, Libanont, Sz\u00edri\u00e1t, de Bahreint \u00e9s L\u00edbi\u00e1t is (Naeem 2013). Sokan kezdt\u00e9k haszn\u00e1lni a graffitit \u00e9s az utcai m\u0171v\u00e9szetet a politikai v\u00e9lem\u00e9ny\u00fck \u00e9s k\u00f6vetel\u00e9seik kifejez\u00e9s\u00e9re, de a helyi autokrata politikusok kig\u00fanyol\u00e1s\u00e1ra is, akik \u00e9vek \u00f3ta megs\u00e9rtett\u00e9k az alapvet\u0151 emberi jogokat (Naeem 2013).<\/p>\n
El-Teneen egyiptomi utcam\u0171v\u00e9sz Bass\u00e1r el-Aszad sz\u00edriai eln\u00f6k\u00f6t Hitler-bajusszal \u00e1br\u00e1zol\u00f3 graffitije, amely az alkot\u00f3 szolidarit\u00e1s\u00e1t fejezi ki Sz\u00edria n\u00e9p\u00e9vel. A felirat \u00edgy sz\u00f3l: \u201eA n\u00e9p a rezsim buk\u00e1s\u00e1t akarja\u201d. A k\u00e9p itt megtekinthet\u0151.\u00a0<\/a><\/span><\/p>\n A n\u0151k \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett utcai m\u0171v\u00e9szet \u00e9s graffiti k\u00fcl\u00f6n\u00f6s figyelmet kapott az arab tavasz \u00e9s annak ut\u00f3reng\u00e9sei sor\u00e1n. Az utcai m\u0171v\u00e9szetben val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel komoly v\u00e1ltoz\u00e1st jelentett abban, ahogyan a n\u0151k a r\u00e9gi\u00f3 politikai \u00e9s t\u00e1rsadalmi esem\u00e9nyeivel kapcsolatos n\u00e9zeteiket k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k.<\/p>\n B\u00e1r a n\u0151k t\u00f6bb k\u00f6zel-keleti orsz\u00e1gban is folytattak m\u0171v\u00e9szeti tev\u00e9kenys\u00e9get, az al\u00e1bbiakban az egyiptomi n\u0151k \u00e1ltal l\u00e9trehozott graffitir\u0151l \u00e9s utcai m\u0171v\u00e9szetr\u0151l esik majd sz\u00f3. Egyiptomban az arab tavasz idej\u00e9n t\u00f6bb jelent\u0151s graffitim\u0171v\u00e9szn\u0151 tev\u00e9kenykedett. A n\u0151i aktivizmusban gazdag m\u00falttal rendelkez\u0151 orsz\u00e1g strat\u00e9giailag is fontos szerepet t\u00f6lt be a r\u00e9gi\u00f3ban. V\u00e9g\u00fcl, de nem utols\u00f3sorban Egyiptom volt az arab tavasz t\u00fcntet\u00e9sei \u00e1ltal legink\u00e1bb \u00e9rintett orsz\u00e1gok egyike.<\/p>\n <\/p>\n Holott Egyiptomban tal\u00e1lhat\u00f3 a vil\u00e1g egyik legr\u00e9gebbi graffitije \u2013 \u201eaz egyiptomi sivatagban rejt\u0151z\u0151 sziklafestm\u00e9nyek ak\u00e1r 23 000 \u00e9vesek is lehetnek\u201d (Grondahl 2013), 2011 el\u0151tt ez a jelens\u00e9g nem volt elterjedt az orsz\u00e1gban (Grondahl, Farouk szerint, 2017), k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen, ami a n\u0151i alkot\u00e1sokat illeti.<\/p>\n Kiv\u00e9telt k\u00e9pez p\u00e9ld\u00e1ul az alexandriai Aya Tarek, akit az egyiptomi (nem csak) n\u0151i graffiti \u00fatt\u00f6r\u0151j\u00e9nek tartanak (Tarek d\u00e1tum n\u00e9lk\u00fcl). Tarek m\u00e9g 2008-ban mutatta be utcai m\u0171v\u00e9szet\u00e9t. Alkot\u00e1sai eleinte Alexandria falain voltak fellelhet\u0151ek. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben utcai \u00e9s graffitim\u0171v\u00e9szek inspir\u00e1ci\u00f3j\u00e1v\u00e1, illetve k\u00f6zismert szem\u00e9lyis\u00e9gg\u00e9 v\u00e1lt. Szerepelt p\u00e9ld\u00e1ul az egyiptomi street art szc\u00e9n\u00e1t felt\u00e9rk\u00e9pez\u0151 Mikrofon<\/em> c. filmben, \u00e9s olyan vil\u00e1gv\u00e1rosokban mutatta be munk\u00e1it, mint Bejr\u00fat, Berlin, Frankfurt \u00e9s Genf (Dee 2017).<\/p>\n Omar Sharif sz\u00edn\u00e9szt \u00e1br\u00e1zol\u00f3 genfi falfestm\u00e9nye itt megtekinthet\u0151.<\/span>\u00a0<\/a><\/p>\n A n\u0151k \u00e1ltal kre\u00e1lt utcai m\u0171v\u00e9szet az arab tavasz bek\u00f6sz\u00f6nt\u00e9s\u00e9vel indult igaz\u00e1n vir\u00e1gz\u00e1snak, \u00e9s ker\u00fclt a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny figyelm\u00e9nek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba (l\u00e1sd p\u00e9ld\u00e1ul Bildt-de Jong 2013). Ennek az id\u0151szaknak a legjelent\u0151sebb graffitim\u0171v\u00e9szn\u0151i k\u00f6z\u00e9 Bahia Shehab \u00e9s Mira Shihadeh tartoznak. B\u00e1r egyik\u0151j\u00fck sem egyiptomi sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa (Shehab libanoni, Shihadeh pedig a palesztin diaszp\u00f3ra tagja) mindketten hossz\u00fa ideje az orsz\u00e1gban \u00e9lnek \u00e9s az arab tavasz \u00e9s annak ut\u00f3reng\u00e9sei idej\u00e9n utcai m\u0171v\u00e9szet\u00fckkel hozz\u00e1j\u00e1rultak az olyan tabut\u00e9m\u00e1k felold\u00e1s\u00e1hoz, mint a szexu\u00e1lis zaklat\u00e1s vagy a rezsim brutalit\u00e1sa, illetve el\u0151mozd\u00edtott\u00e1k az egyiptomi \u00e1llapotokr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 sz\u00e9lesebb k\u00f6r\u0171 t\u00e1rsadalmi vit\u00e1t.<\/p>\n <\/p>\n Bahia Shehab nemcsak utcai m\u0171v\u00e9sz, hanem t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz \u00e9s a Kair\u00f3i Amerikai Egyetem (AUC) professzora is. Az elm\u00falt \u00e9vekben sz\u00e1mos d\u00edjat kapott m\u0171v\u00e9szeti tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9\u00e9rt, k\u00f6zt\u00fck az UNESCO Sharjah-d\u00edjat az arab kult\u00far\u00e1\u00e9rt (2016) \u00e9s fell\u00e9pett j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny rendezv\u00e9nyen vil\u00e1gszerte. Utcai m\u0171v\u00e9szet\u00e9vel Shehab 2011-ben bekapcsol\u00f3dott az orsz\u00e1gban zajl\u00f3 forradalmi esem\u00e9nyekbe, valamint sz\u00e1mos t\u00e9m\u00e1ra felh\u00edvta a figyelmet, p\u00e9ld\u00e1ul az autoriter \u00e9s katonai \u00e1llam l\u00e9tez\u00e9s\u00e9re, az \u00e1rtatlan emberek biztons\u00e1gi er\u0151k \u00e1ltali meggyilkol\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a n\u0151k szexu\u00e1lis zaklat\u00e1s\u00e1ra (l\u00e1sd Bahia Shehab hivatalos honlapj\u00e1t: www.bahiashehab.com).<\/p>\n A n\u0151k elleni er\u0151szak \u00e9s a rezsim brutalit\u00e1sa lett a t\u00e9m\u00e1ja Shehab tal\u00e1n legismertebb m\u0171v\u00e9nek ebb\u0151l az id\u0151szakb\u00f3l, a K\u00e9k melltart\u00f3nak (megtekinthet\u0151 itt<\/a><\/span>)<\/em>. Alkot\u00e1s\u00e1t fest\u0151sablonnal k\u00e9sz\u00edtette. A k\u00e9pet a \u201eNem az emberek levetk\u0151ztet\u00e9s\u00e9re\u201d felirat k\u00eds\u00e9ri \u00e9s egy katonacip\u0151 lenyomata, amely arab kalligr\u00e1fi\u00e1val k\u00e9sz\u00fclt \u00e9s az \u201e\u00c9ljen a forradalom\u201d \u00fczenetet k\u00f6zvet\u00edti (www.bahiashehab.com).<\/p>\n A m\u0171 arra a 2011. decemberi esem\u00e9nyre utalt, amikor az \u00e1llam fegyveres er\u0151i brut\u00e1lisan megt\u00e1madt\u00e1k a kair\u00f3i Ta\u1e25r\u00edr t\u00e9ren t\u00fcntet\u0151ket. A katon\u00e1k r\u00e1t\u00e1madtak egy t\u00fcntet\u0151 n\u0151re, let\u00e9pt\u00e9k r\u00f3la az abaj\u00e1t \u2013 egy egyr\u00e9szes ruhadarabot, amely tet\u0151t\u0151l talpig eltakarta \u2013, \u00e9s felfedt\u00e9k k\u00e9k melltart\u00f3j\u00e1t. Mivel a n\u0151 szem\u00e9lyazonoss\u00e1g\u00e1ra soha nem der\u00fclt f\u00e9ny, nem hivatalosan a k\u00e9k melltart\u00f3s l\u00e1nyk\u00e9nt emlegetik (Amaria 2011).<\/p>\n Shehab ezzel a festm\u00e9nnyel a rezsim brutalit\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a n\u0151kkel szembeni er\u0151szakra reag\u00e1lt. Egy\u00fattal r\u00e1mutatott \u201earra a sz\u00e9gyenre, amellyel nemzetk\u00e9nt szembe kell n\u00e9zn\u00fcnk, amikor hagyjuk, hogy egy elf\u00e1tyolozott n\u0151t levetk\u0151ztessenek \u00e9s megverjenek az utc\u00e1n\u201d (Shebab 2012).<\/p>\n Mira Shihadeh, a palesztin graffitim\u0171v\u00e9sz \u00e9s amerikai \u00fatlev\u00e9llel rendelkez\u0151 j\u00f3gatan\u00e1r, az arab tavasz el\u0151tt els\u0151sorban kereskedelmi m\u0171v\u00e9szetben rendelkezett tapasztalattal (Artistcloseup 2022). Ez a t\u00fcntet\u00e9sek alatt v\u00e1ltozott meg, amikor Shihadeh \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy szexu\u00e1lis zaklat\u00e1ssal foglalkoz\u00f3 utcai m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sokat fog kre\u00e1lni (l\u00e1sd Artistcloseup 2022). 2011 \u00e9s 2014 k\u00f6z\u00f6tt a szexu\u00e1lis zaklat\u00e1s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen s\u00falyos t\u00e1rsadalmi probl\u00e9m\u00e1t jelentett. A t\u00fcntet\u0151 n\u0151k szexu\u00e1lis zaklat\u00e1st tapasztaltak az egyiptomi f\u00e9rfiak r\u00e9sz\u00e9r\u0151l (az arab tavasz kit\u00f6r\u00e9se el\u0151tt sok \u00e9ven \u00e1t, \u00e9s jelenleg is), az \u00e1llam pedig a szexu\u00e1lis zaklat\u00e1st politikai eszk\u00f6zk\u00e9nt haszn\u00e1lta fel.<\/p>\n A rezsim k\u00e9pvisel\u0151i \u00e9s t\u00e1mogat\u00f3i a szexu\u00e1lis zaklat\u00e1s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 form\u00e1it alkalmazt\u00e1k (pl. az al\u00e1bb ismertetett \u201e\u00f6rd\u00f6gi k\u00f6r\u201d m\u00f3dszert, sz\u00f3beli t\u00e1mad\u00e1st vagy sz\u00fczess\u00e9gi tesztet), hogy fegyelmezz\u00e9k a \u201esz\u00f3fogadatlan\u201d n\u0151i testeket \u00e9s elrettents\u00e9k \u0151ket a tiltakoz\u00e1sokon val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9telt\u0151l. Egyiptomban azonban (ak\u00e1rcsak p\u00e9ld\u00e1ul Feh\u00e9roroszorsz\u00e1gban a 2020-as csal\u00e1rd eln\u00f6kv\u00e1laszt\u00e1st k\u00f6vet\u0151 t\u00fcntet\u00e9sek sor\u00e1n) a szexu\u00e1lis zaklat\u00e1s nemcsak a t\u00fcntet\u0151k megf\u00e9leml\u00edt\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1lta, hanem a nemi rend hat\u00e1rainak kijel\u00f6l\u00e9s\u00e9t \u00e9s egyfajta hegem\u00f3n maszkulinit\u00e1s demonstr\u00e1l\u00e1s\u00e1t is (Gran\u010dayov\u00e1 \u00e9s Kazharski 2022.). A szervezett szexu\u00e1lis zaklat\u00e1s r\u00e9v\u00e9n az \u00e1llami hat\u00f3s\u00e1gok teh\u00e1t olyan cselekv\u00e9si mint\u00e1kat reproduk\u00e1ltak, amelyek meger\u0151s\u00edtett\u00e9k a f\u00e9rfiak (\u00e9s az \u00e1llam) dominanci\u00e1j\u00e1t a n\u0151k felett, a f\u00e9rfiass\u00e1g ide\u00e1lis fogalm\u00e1t mutatt\u00e1k be, \u00e9s a f\u00e9rfiass\u00e1g m\u00e1s (als\u00f3bbrend\u0171) t\u00edpusait\u00f3l elhat\u00e1rolt\u00e1k magukat (Connell 2005). Ezzel a fenn\u00e1ll\u00f3 politikai rendszerhez k\u00f6t\u00f6tt nemi rendet pr\u00f3b\u00e1ltak l\u00e9trehozni, illetve stabiliz\u00e1lni a t\u00e1rsadalmat.<\/p>\n Mivel az erk\u00f6lcs, a tisztas\u00e1g \u00e9s az er\u00e9ny a \u201emegfelel\u0151\u201d n\u0151 legfontosabb tulajdons\u00e1gai k\u00f6z\u00e9 tartoznak, a szexu\u00e1lis er\u0151szak hat\u00e9kony eszk\u00f6zk\u00e9nt szolg\u00e1l a n\u0151k test\u00e9nek ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s nemcsak a n\u0151re hoz sz\u00e9gyent, \u201ehanem a f\u00e9rj\u00e9re, a csal\u00e1dj\u00e1ra \u00e9s a kl\u00e1nj\u00e1ra is\u201d (Tadros 2015). Ugyanakkor az autoriter rezsimek a hegem\u00f3n maszkulinit\u00e1s (pontosabban az annak r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pez\u0151 militariz\u00e1lt maszkulinit\u00e1s) fogalmait arra haszn\u00e1lj\u00e1k, hogy a f\u00e9rfiass\u00e1g ide\u00e1lj\u00e1t\u00f3l elt\u00e9r\u0151 testek \u2013 vagyis nemcsak a n\u0151k, hanem az \u00fagynevezett al\u00e1rendelt maszkulinit\u00e1st megtestes\u00edt\u0151 m\u00e1s szem\u00e9lyek \u2013 leig\u00e1z\u00e1s\u00e1t kik\u00e9nyszer\u00edts\u00e9k (Gran\u010dayov\u00e1 \u00e9s Kazharski 2022).<\/p>\n Shihadeh az egyik m\u0171v\u00e9n egy magas fiatal n\u0151t \u00e1br\u00e1zolt, aki fest\u00e9kspray-vel a kez\u00e9ben oszlatja el a t\u00e1mad\u00f3 f\u00e9rfialakokat (itt megtekinthet\u0151<\/a><\/span>). A n\u0151 kih\u00edv\u00f3 ruh\u00e1t, felt\u0171n\u0151 v\u00f6r\u00f6s r\u00fazst \u00e9s magas sark\u00fa cip\u0151t visel, ugyanakkor a karja \u00e9s a l\u00e1ba teljesen el van fedve, a fej\u00e9t pedig fejkend\u0151 bor\u00edtja. Shehab m\u0171veihez hasonl\u00f3an ez az alkot\u00e1s is fontos \u00fczenetet hordoz. F\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy egy n\u0151 milyen ruh\u00e1t visel, senkinek sincs joga szexu\u00e1lisan zaklatni \u00e9s b\u00e1ntalmazni (Front Line Defenders 2014). Shihadeh m\u0171alkot\u00e1s\u00e1val er\u0151t akart adni a n\u0151knek, hogy szembesz\u00e1lljanak az er\u0151szakkal. Mivel a szexu\u00e1lis er\u0151szak Egyiptomban is t\u00e1rsadalmilag toler\u00e1lt (l\u00e1sd Kirollos 2016), \u00e9s az emberek hajlamosak a n\u0151ket hib\u00e1ztatni \u00e9rte, az utcai m\u0171v\u00e9szet a jelens\u00e9g elleni k\u00fczdelem egyik fontos eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt.<\/p>\nAz egyiptomi graffiti \u00e9s utcai m\u0171v\u00e9szet n\u0151i \u00fatt\u00f6r\u0151i<\/h2>\n
\u201eK\u00e9k melltart\u00f3\u201d mint felki\u00e1lt\u00e1s \u00e9s mement\u00f3<\/h2>\n
A graffiti \u00e9s az utcai m\u0171v\u00e9szet mint a szexu\u00e1lis zaklat\u00e1s elleni k\u00fczdelem eszk\u00f6zei<\/h2>\n