{"id":3994,"date":"2023-12-28T16:00:58","date_gmt":"2023-12-28T15:00:58","guid":{"rendered":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/?p=3994"},"modified":"2024-04-20T20:30:01","modified_gmt":"2024-04-20T19:30:01","slug":"a-10-leghiresebb-noi-utazo","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/blog\/2023\/12\/28\/a-10-leghiresebb-noi-utazo\/","title":{"rendered":"A 10 legh\u00edresebb n\u0151i utaz\u00f3"},"content":{"rendered":"

N\u0151k, akik nyomot hagytak a vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelem sivatagi homokj\u00e1ban, a tengerparton, egy m\u00fazeum els\u0151 t\u00e9gl\u00e1j\u00e1n, a b\u0151r\u00fck\u00f6n, a leveg\u0151ben \u00e9s a v\u00edzben. Tett\u00e9k a dolgukat. H\u0151s\u00f6k \u0151k mind, korszakuk l\u00e1zad\u00f3i, komfortz\u00f3n\u00e1ik elhagy\u00f3i. Tisztelet a b\u00e1tors\u00e1guk\u00e9rt!<\/p>\n

 <\/p>\n

IDA PFEIFFER<\/strong>\u00a0\u2013 (1797. okt\u00f3ber 14. \u2013 1858. okt\u00f3ber 27.) osztr\u00e1k utaz\u00f3, aki el\u00e9g k\u00e9s\u0151n kezdte csavarg\u00e1sait, miut\u00e1n k\u00e9t fia feln\u0151tt, gondolt egyet, \u00e9s kiutazott a Szentf\u00f6ldre, majd v\u00e9gigutazta Skandin\u00e1vi\u00e1t \u00e9s Izlandot \u2013 D\u00e9l-Amerika, Tahiti, K\u00edna, India, Mezopot\u00e1mia, Perzsia, Oroszorsz\u00e1g \u00e9rint\u00e9s\u00e9vel. Indon\u00e9zi\u00e1ban \u0151 volt az egyetlen eur\u00f3pai, aki egy\u00fctt \u00e9lt a kannib\u00e1l Batak t\u00f6rzzsel, \u00e9s hazaengedt\u00e9k. Madagaszk\u00e1ron az akkori kir\u00e1lyn\u0151 beb\u00f6rt\u00f6n\u00f6zte, nehezen szabadult, majd hazat\u00e9rt B\u00e9csbe, \u00e9s nemsok\u00e1ra egy egzotikus betegs\u00e9gben elhunyt. El\u0151tte m\u00e9g \u00edrt egy k\u00f6nyvet.<\/p>\n

 <\/p>\n

\"\"<\/p>\n

 <\/p>\n

GERTRUDE BELL<\/strong>\u00a0\u2013 (1868. j\u00falius 14. \u2013 1926. j\u00falius 12.) Amerik\u00e1ban sz\u00fcletett angol \u00edr\u00f3, archeol\u00f3gus, utaz\u00f3, politikus, k\u00e9m, Winston Churchill bar\u00e1tja, Ar\u00e1biai Lawrence munkat\u00e1rsa a kair\u00f3i \u00e1sat\u00e1sok alatt, az \u0151 er\u0151fesz\u00edt\u00e9seinek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en j\u00f6tt l\u00e9tre a Bagdadi R\u00e9g\u00e9szeti M\u00fazeum (ma Iraki Nemzeti M\u00fazeum). Az Iraki Nemzeti K\u00f6nyvt\u00e1rat mag\u00e1nk\u00e9zb\u0151l a k\u00f6z jav\u00e1ra ford\u00edtotta, abban az id\u0151ben \u00e9s olyan k\u00f6zegben, ahol minden tud\u00e1s\u00e1t, k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t be kellett vetnie c\u00e9ljai el\u00e9r\u00e9s\u00e9hez. Bej\u00e1rta Eur\u00f3p\u00e1t, a K\u00f6zel-Keletet \u00e9s \u00c1zsi\u00e1t. K\u00f6nyveib\u0151l a mai napig tanulnak az angol iskol\u00e1kban. T\u00fal m\u0171velt volt ahhoz, hogy f\u00e9rjhez menjen!<\/p>\n

 <\/p>\n

\"\"<\/p>\n

 <\/p>\n

NELLIE BLY<\/strong>\u00a0(Bly Elisabeth Cochran)<\/strong> 1864. m\u00e1jus 5-\u00e9n sz\u00fcletett Pittsburgh-ben, hetvenk\u00e9t napj\u00e1t a f\u00f6ld k\u00f6r\u00fcl Verne Gyula vil\u00e1gh\u00edr\u0171 reg\u00e9nye motiv\u00e1lta, ezzel megd\u00f6ntve a szam\u00e1rh\u00e1ton, riks\u00e1n, haj\u00f3n, vonaton, lovon rekordj\u00e1t. A kora legnagyobb amerikai \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3ja nevet nemcsak utaz\u00e1saival v\u00edvta ki mag\u00e1nak, hanem riportsorozataival is, melyek az els\u0151 t\u00e9nyfelt\u00e1r\u00f3 cikkek voltak. P\u00e9ld\u00e1ul a n\u0151i bolondokh\u00e1za mindennapjair\u00f3l \u00edrt tud\u00f3s\u00edt\u00e1sa korszakalkot\u00f3 volt, mert \u0151r\u00fcltnek \u00e1lc\u00e1zta mag\u00e1t, hogy meg\u00edrja a val\u00f3s\u00e1got.<\/p>\n

 <\/p>\n

\"\"<\/p>\n

 <\/p>\n

ISABELLA BIRD<\/strong>\u00a0(1831. okt\u00f3ber 15. \u2013 1904. okt\u00f3ber 7.) \u2013 az angol betegesked\u0151, \u00e1lmatlans\u00e1gban szenved\u0151 l\u00e1ny orvosi tan\u00e1csra kezdett utazgatni, majd r\u00e1\u00e9rezve az \u00edz\u00e9re, a kor szellem\u00e9t meghazudtolva v\u00e1gta mag\u00e1t nyeregbe, mint a f\u00e9rfiak, ezzel j\u00f3l megbotr\u00e1nkoztatva k\u00f6rnyezet\u00e9t. Az \u201eangol mad\u00e1r\u201d a t\u00e1rsadalmi elv\u00e1r\u00e1soknak fittyet h\u00e1nyva egyed\u00fcl utazott, rettenthetetlen akarattal bej\u00e1rta az Egyes\u00fclt \u00c1llamokat, Ausztr\u00e1li\u00e1t (nem szerette), Hawaii akt\u00edv vulk\u00e1njain adatokat gy\u0171jt\u00f6tt, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt ez\u00e9rt v\u00e1lasztott\u00e1k be Londonban a Kir\u00e1lyi F\u00f6ldrajzi T\u00e1rsas\u00e1g tagjai k\u00f6z\u00e9, els\u0151 n\u0151k\u00e9nt.<\/p>\n

 <\/p>\n

\"\"<\/p>\n

 <\/p>\n

FANNY BULLOCK<\/strong>\u00a0\u2013 (1859. janu\u00e1r 8. \u2013 1925. janu\u00e1r 22.) a nagysz\u00e1j\u00fa, Angli\u00e1ban sz\u00fcletett Fanny Bullock Workman hegym\u00e1sz\u00f3, t\u00e9rk\u00e9p\u00e9sz, f\u00f6ldrajztud\u00f3s, \u00edr\u00f3 volt az els\u0151 n\u0151, aki nemcsak felfedezte a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges helysz\u00edneket, hanem \u00edrt is r\u00f3luk. F\u00e9rj\u00e9vel, William Hunter Workmannel utazott, tal\u00e1n ez\u00e9rt volt ennyire b\u00e1tor, \u00e9s sokan nem szerett\u00e9k, mert riv\u00e1lisait el\u0151szeretettel bosszantotta. Workman felfedezte az addig csak a gazdag f\u00e9rfiaknak el\u00e9rhet\u0151 vil\u00e1got, hirdetve a feminizmus alappill\u00e9reit, kis r\u00e9szt k\u00e9rve mag\u00e1nak \u00e9s a n\u0151knek a monopolhelyzetb\u0151l, \u00e9s tan\u00edtva a n\u0151ket, hogyan l\u00e9phetnek ki komfortz\u00f3n\u00e1jukb\u00f3l \u00e9s vehetnek r\u00e9szt hasonl\u00f3 sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges kalandokban \u2013 t\u0171z\u0151 napon, fagyban, f\u00fcgg\u0151leges hegyvonulaton vagy biciklivel Indi\u00e1ban. \u0150 volt a m\u00e1sodik n\u0151, akit bev\u00e1lasztottak a Brit Kir\u00e1lyi F\u00f6ldrajzi T\u00e1rsas\u00e1g tagjai k\u00f6z\u00e9, \u00e9s \u0151 volt az els\u0151 amerikai, aki P\u00e1rizsban a Sorbonne egyetemen tan\u00edthatott.<\/p>\n

 <\/p>\n

\"\"<\/p>\n

 <\/p>\n

A francia JEANNE BARRET<\/strong>\u00a0(1740. j\u00falius 27. \u2013 1807. augusztus 5.) az 1700-as \u00e9vekben \u2013 f\u00e9rfiruh\u00e1ba \u00f6lt\u00f6zve \u2013 az els\u0151 n\u0151 volt, aki k\u00f6r\u00fclhaj\u00f3zta a f\u00f6ldet. Amikor megl\u00e1ttam a ruh\u00e1j\u00e1t \u00e9s a r\u00f3la k\u00e9sz\u00edtett korabeli k\u00e9pet, nekem a Kisherceg jutott eszembe. Egy \u00e9v haj\u00f3z\u00e1s ut\u00e1n lebukott, hazat\u00e9rte ut\u00e1n a Francia Haj\u00f3z\u00e1si Hivatal \u201eRendk\u00edv\u00fcli asszony\u201d c\u00edmmel t\u00fcntette ki \u00e9s \u00e9vi 200 font j\u00e1rand\u00f3s\u00e1got fizetett neki \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig.<\/p>\n

 <\/p>\n

AIM\u00c9E CROCKER<\/strong>\u00a0(1864. december 5. \u2013 1941. febru\u00e1r 7.) hossz\u00fa szerelmi \u00e9let\u00e9r\u0151l, sok f\u00e9rj\u00e9r\u0151l h\u00edres. Az akkori amerikai t\u00e1rsadalmi \u00e9let k\u00f6zponti figur\u00e1ja, akin el\u0151szeretettel \u00e9lezt\u00e9k nyelv\u00fcket a pletyk\u00e1lkod\u00f3 irigyei, viszont b\u00fcszke Oscar Wilde-hoz f\u0171z\u0151d\u0151 bar\u00e1ti kapcsolat\u00e1ra. \u00d6t f\u00e9rj, \u00f6t gyerek, polg\u00e1rpukkaszt\u00e1sa nem \u00e1llt meg mag\u00e1n\u00e9let\u00e9ben, ink\u00e1bb a konzervat\u00edv t\u00e1rsadalmi r\u00e9tegeket piszk\u00e1lta a vil\u00e1g minden t\u00e1j\u00e1r\u00f3l hazahozott k\u00fcl\u00f6nleges \u00fajdons\u00e1gaival, mint p\u00e9ld\u00e1ul a buddhizmus, a tetov\u00e1l\u00e1s \u00e9s a vad mes\u00e9k.<\/p>\n

 <\/p>\n

\"\"<\/p>\n

 <\/p>\n

FREYA STARK,<\/strong> teljes nev\u00e9n Dame Freya Madeline Stark,<\/strong> angol felfedez\u0151 \u00e9s \u00edr\u00f3 (1893. janu\u00e1r 31. \u2013 1993. m\u00e1jus 9). A legnagyobb utaz\u00f3 volt, akit az utols\u00f3 romantikus mes\u00e9l\u0151nek jegyeznek, egy \u00f6r\u00f6kk\u00e9 nyughatatlan l\u00e9lek, az els\u0151 eur\u00f3pai n\u0151, aki bej\u00e1rta Lurist\u00e1nt, Perzsia d\u00e9lnyugati ter\u00fclet\u00e9t, \u00e9s felt\u00e9rk\u00e9pezte a r\u00e9gi\u00f3t, l\u00e1tta Asszaszin er\u0151dj\u00e9t Alamutban, \u00e9lt a hegyekben nom\u00e1dk\u00e9nt, \u0151 volt az els\u0151 nem arab ember, aki \u00e1tutazott a D\u00e9l-Ar\u00e1biai sivatagon, \u00e9s a kor p\u00e9ldak\u00e9p\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt azon n\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra, akik az akkori f\u00e9rfiak \u00e1ltal uralt t\u00e1rsadalomban Freya elmes\u00e9lt t\u00f6rt\u00e9netei \u00e1ltal ihletet mer\u00edthettek saj\u00e1t kalandjaik meg\u00e9l\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n

 <\/p>\n

\"\"<\/p>\n

 <\/p>\n

ALEXANDRA DAVID-N\u00c9EL<\/strong>\u00a0\u2013 (1868. okt\u00f3ber 24. \u2013 1969. szeptember 8.) francia utaz\u00f3, meg\u00e9rdemelte a \u201eMadam Tibet\u201d nevet, mert m\u00e9g 100 \u00e9ves kor\u00e1ban is meg\u00faj\u00edttatta \u00fatlevel\u00e9t, hogy visszat\u00e9rhessen a szerelmetes T\u00e1vol-Kelethez. Egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 m\u00f3don egyike lehetett azon kiv\u00e1lts\u00e1gosoknak, akik bel\u00e9phettek Lh\u00e1sz\u00e1ba, a tiltott v\u00e1rosba. Kalandjair\u00f3l magyarul is megjelentek k\u00f6nyvei:<\/p>\n

\u2022 Az \u00f6t b\u00f6lcsess\u00e9g l\u00e1m\u00e1ja
\n\u2022 Utam Lhasz\u00e1ba
\n\u2022 A semmi hatalma
\n\u2022 Tibetben \u2013 Az \u00fari zsiv\u00e1nyok f\u00f6ldj\u00e9n
\n\u2022 Fekete m\u00e1gia, szerelmi m\u00e1gia \u2013 avagy az ismeretlen Tibet
\n\u2022 M\u00e1gusok k\u00f6z\u00f6tt Tibetben<\/p>\n

 <\/p>\n

\"\"<\/p>\n

10. \u00a0MOCS\u00c1RI B\u00c9L\u00c1N\u00c9 F\u00c1Y M\u00c1RIA<\/strong>\u00a0(1845 \u2013 1917) Pom\u00e1zr\u00f3l indult el\u0151sz\u00f6r \u00e9desapj\u00e1val Velenc\u00e9be, 14 \u00e9ves kor\u00e1ban, majd f\u00e9rj\u00e9vel bej\u00e1rta eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1t. Miut\u00e1n f\u00e9rje meghalt, b\u00e9rbe adta ing\u00f3s\u00e1gait, \u00e9s h\u00fag\u00e1val elindult felfedezni a Balk\u00e1nt, G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1got, T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1got, Palesztin\u00e1t, Egyiptomot, majd \u00f6tvenn\u00e9gy \u00e9vesen egyed\u00fcl \u00c9szak-Amerik\u00e1t, Mexik\u00f3t, Kub\u00e1t….<\/p>\n

 <\/p>\n

\"\"<\/p>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

Elk\u00e9pzelem a k\u00e9nyelmetlen ruh\u00e1kat, az internet n\u00e9lk\u00fcli ismeretlent, a konzervat\u00edv, vall\u00e1sos \u00e9rt\u00e9krendeket, \u00e9s megemelem a kalapomat. Olyan p\u00e9ldak\u00e9pek \u0151k, akik miatt nem szabad a fenek\u00fcnk\u00f6n maradni. Olyan p\u00e9ldak\u00e9pek, akik meg\u00e9lt\u00e9k a v\u00e1gyainkat. Olimpikonok, akik saj\u00e1t erej\u00fckb\u0151l \u00e9rtek c\u00e9lt. Edz\u0151j\u00fck \u00f6nmaguk akar\u00e1sa volt.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

N\u0151k, akik nyomot hagytak a vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelem sivatagi homokj\u00e1ban, a tengerparton, egy m\u00fazeum els\u0151 t\u00e9gl\u00e1j\u00e1n, a b\u0151r\u00fck\u00f6n, a leveg\u0151ben \u00e9s a v\u00edzben. Tett\u00e9k a dolgukat. H\u0151s\u00f6k \u0151k mind, korszakuk l\u00e1zad\u00f3i, komfortz\u00f3n\u00e1ik elhagy\u00f3i. Tisztelet a b\u00e1tors\u00e1guk\u00e9rt!   IDA PFEIFFER\u00a0\u2013 (1797. okt\u00f3ber 14. \u2013 1858. okt\u00f3ber 27.) osztr\u00e1k utaz\u00f3, aki el\u00e9g k\u00e9s\u0151n kezdte csavarg\u00e1sait, miut\u00e1n k\u00e9t fia feln\u0151tt, […]<\/p>\n","protected":false},"author":11,"featured_media":4004,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[42],"tags":[68,47],"class_list":["post-3994","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-konnyed","tag-egyenloseg","tag-gender"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3994","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/users\/11"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3994"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3994\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4005,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3994\/revisions\/4005"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/media\/4004"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3994"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=3994"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=3994"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}