<\/p>\n
![\"\"](\"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-content\/uploads\/2024\/01\/Szenes-Piroska-230x300.jpg\")
<\/p>\n
<\/p>\n
T\u00f6r\u00f6k Sophie-nak \u00edrt level\u00e9b\u0151l tudjuk, hogy \u0151 volt az \u00f6tletad\u00f3ja a Kaffka Margit T\u00e1rsas\u00e1g megalap\u00edt\u00e1s\u00e1nak, melynek tagjai lettek volna a kort\u00e1s magyar \u00edr\u00f3n\u0151k, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Lesznai Anna, M\u00f3ricz Vir\u00e1g, Berde M\u00e1ria, Szenes Erzsi. F\u00e1radhatatlanul \u00fcgyk\u00f6d\u00f6tt azon, hogy megalakuljon a T\u00e1rsas\u00e1g, \u00e9s nagy er\u0151fesz\u00edt\u00e9seket tett arra is, hogy Kaffka s\u00edreml\u00e9ke elk\u00e9sz\u00fclj\u00f6n. A T\u00e1rsas\u00e1g 1936-ban megalakult, a s\u00edreml\u00e9k azonban a h\u00e1bor\u00fa kirobban\u00e1sa \u00e9s egy\u00e9b okok miatt csak 20 \u00e9vvel az \u00edr\u00f3n\u0151 hal\u00e1la ut\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt el.<\/p>\n
Szenes Piroska p\u00e1ly\u00e1ja novell\u00e1kkal indult. M\u00e1r 1925-ben dics\u00e9retben r\u00e9szes\u00fclt a Jedviga kisasszony<\/em> c\u00edm\u0171 novell\u00e1ja a Nyugat p\u00e1ly\u00e1zat\u00e1n, 1927-ben az ugyanerre a p\u00e1ly\u00e1zatra bek\u00fcld\u00f6tt Egy rongyos ifj\u00fas\u00e1g<\/em> c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1sa d\u00edjat is nyert. Ezut\u00e1n a Nyugat rendszeresen k\u00f6z\u00f6lte \u00edr\u00e1sait, melyek f\u0151leg novell\u00e1k, elbesz\u00e9l\u00e9sek \u00e9s kritik\u00e1k voltak.<\/p>\n F\u00e9rj\u00e9vel, Hal\u00e1sz Mikl\u00f3s \u00fcgyv\u00e9ddel, publicist\u00e1val 1927 \u00e9s 1938 k\u00f6z\u00f6tt Szlov\u00e1ki\u00e1ban, Beszterceb\u00e1ny\u00e1n \u00e9lt. Hal\u00e1sz Mikl\u00f3s publicistak\u00e9nt v\u00e1lt ismertt\u00e9, de t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00f6nyveket is \u00edrt, melyek k\u00f6z\u00fcl a legismertebb a Csehszlov\u00e1kia 1918-1938<\/em> c\u00edm\u0171.<\/p>\n 1927-ben jelent meg Szenes Piroska els\u0151 reg\u00e9nye, Az utols\u00f3 \u00far,<\/em> 1930-ban ezt k\u00f6vette legnagyobb felt\u0171n\u00e9st kelt\u0151 k\u00f6nyve, a Csillag a homlok\u00e1n<\/em> (1930) c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny. Ugyanebben az id\u0151szakban jelennek meg elbesz\u00e9l\u00e9sei (Jadviga kisasszony,<\/em> 1934) \u00e9s Egyszer \u00e9l\u00fcnk<\/em> c\u00edm\u0171 reg\u00e9nye is (1935). A \u201eszlovenszk\u00f3i\u201d magyar irodalom antol\u00f3gi\u00e1iban rendszeresen megjelentek elbesz\u00e9l\u00e9sei, \u00e9s a csehszlov\u00e1kiai magyar foly\u00f3iratokban is publik\u00e1lt.<\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n A h\u00e1bor\u00fa el\u0151l zsid\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e1suk miatt 1938-ban k\u00fclf\u00f6ldre menek\u00fcltek. \u201eF\u00e9rjemmel \u00e9s k\u00e9t kisfiammal \u00fajrakezdtem az \u00e9letet P\u00e1rizsban. K\u00e9t \u00e9vet t\u00f6lt\u00f6tt\u00fcnk ott. \u00d6sszebar\u00e1tkoztam Lysiane Sarah Bernhardt-tal, a neves \u00edr\u00f3n\u0151vel. Egy\u00fctt dolgoztunk. T\u00f6rt\u00e9nelmi reg\u00e9nyt \u00edrunk. \u00c9rdekess\u00e9gk\u00e9nt megeml\u00edtem, hogy t\u00e1rsszerz\u0151m a nagy sz\u00edn\u00e9szn\u0151, Sarah Bernhardt unok\u00e1ja.\u201d<\/em> A reg\u00e9ny Ferenc Ferdin\u00e1nd \u00e9s Chotek Zs\u00f3fia szerelm\u00e9r\u0151l \u00e9s tragikus hal\u00e1l\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l, \u00e9s kora bestsellerek\u00e9nt t\u00f6bb nyelvre is leford\u00edtott\u00e1k.<\/p>\n 1940-ben Spanyolorsz\u00e1gba, majd Portug\u00e1li\u00e1ba mentek, v\u00e9g\u00fcl 1941-ben az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban telepedtek le. Szenes munkat\u00e1rsa volt a k\u00fclf\u00f6ldi antifasiszta foly\u00f3iratoknak: a p\u00e1rizsi \u00dczenetnek, az amerikai Magyar F\u00f3rumnak \u00e9s a Harc c\u00edm\u0171 lapnak is. Saj\u00e1t elmond\u00e1sa szerint a \u201efelszabadul\u00e1skor\u201d \u0151 k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tte \u201eamerikai hull\u00e1mhosszon a magyar n\u00e9pet\u201d.<\/p>\n Az emigr\u00e1ci\u00f3ban sem hagyott fel az \u00edr\u00e1ssal, b\u00e1r a magyarorsz\u00e1gi irodalom (de a csehszlov\u00e1kiai sem) t\u00f6bb\u00e9 nem vett r\u00f3la tudom\u00e1st. Amerik\u00e1ban \u00edrta meg Lesz-e gy\u00fcm\u00f6lcs a f\u00e1n<\/em> c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9t, amely 1948-ban jelent meg.<\/p>\n Hamlet kapit\u00e1ny<\/em> c\u00edm\u0171 dr\u00e1m\u00e1j\u00e1t elmond\u00e1sa szerint a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n V\u00e1rkonyi Zolt\u00e1n fogadta el a budapesti M\u0171v\u00e9sz Sz\u00ednh\u00e1z sz\u00e1m\u00e1ra, el\u0151ad\u00e1s\u00e1ra azonban nem ker\u00fclt sor. Hollywoodban \u00e9lve film\u00edr\u00f3kkal pr\u00f3b\u00e1lt egy\u00fctt dolgozni. 1972-ben halt meg New Yorkban.<\/p>\n Szenes Piroska hal\u00e1lh\u00edr\u00e9nek ok\u00e1n Palotai Boris visszaeml\u00e9kez\u00e9st jelentetett meg a Magyar Nemzetben. Az egykori, harmincas \u00e9vekbeli fekete haj\u00fa, energikus fiatal n\u0151t szembe\u00e1ll\u00edtja a hatvanas \u00e9vekben hazal\u00e1togat\u00f3 karcs\u00fa, hirtelensz\u0151k\u00e9re festett, de az amerikai m\u00e1z alatt megkeseredett, meg\u00f6regedett asszony portr\u00e9j\u00e1val, aki haz\u00e1ja elveszt\u00e9se miatt boldogtalan. Fiatalabb fia, Robert Szenes elmond\u00e1sa szerint \u00e9desanyja nem tal\u00e1lta a hely\u00e9t az \u00dajvil\u00e1gban, nem tanult meg t\u00f6k\u00e9letesen angolul, nem tudott beilleszkedni, miut\u00e1n f\u00e9rj\u00e9t\u0151l elv\u00e1lt, szinte teljesen mag\u00e1ra maradt. Az akt\u00edv alkot\u00f3 ember elvesztette \u00e9ltet\u0151 talaj\u00e1t, az \u00faj helyzetben pedig nem tudott gy\u00f6keret ereszteni.<\/p>\n A k\u00e9tezres \u00e9vekben a pozsonyi Phoenix Library kiad\u00f3 j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l \u00fajra megjelent k\u00e9t reg\u00e9nye, el\u0151z\u0151leg csup\u00e1n a Csillag a homlok\u00e1n<\/em> c\u00edm\u0171 reg\u00e9nye jelent meg (Mad\u00e1ch, 1982), \u00e9s egy elbesz\u00e9l\u00e9se (M\u00e1jusf\u00e1nak levelei<\/em>) a Felvid\u00e9ki magyar \u00edr\u00f3k elbesz\u00e9l\u00e9sei a szerelemr\u0151l c\u00edm\u0171 antol\u00f3gi\u00e1ban (Szeged, Lazi Kiad\u00f3, 2007), valamint a Ny\u00e1rel\u0151<\/em> c\u00edm\u0171 novell\u00e1ja az Ugr\u00e1s a semmibe<\/em> (Csehszlov\u00e1kiai magyar elbesz\u00e9l\u0151k 1918\u20132003, Mad\u00e1ch-Posonium, 2004) \u00e9s az Irodalom \u00e9s magyars\u00e1g<\/em> c\u00edm\u0171 sz\u00f6veggy\u0171jtem\u00e9nyben \u2013 \u00e1ltal\u00e1ban azonban mindenhol ugyanaz a novella jelenik meg, ebb\u0151l val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edthet\u0151, hogy a k\u00f6tetek szerkeszt\u0151i csak \u00e1tvett\u00e9k az el\u0151z\u0151ekb\u0151l, \u00e9s senki nem n\u00e9zett ut\u00e1na, hogy \u00e9rdemes lenne-e ak\u00e1r m\u00e1s vagy t\u00f6bb \u00edr\u00e1st is bev\u00e1logatni a k\u00f6tetekbe Szenest\u0151l, de ak\u00e1r a k\u00f6tetek t\u00f6bbi szerz\u0151it\u0151l.<\/p>\n Csup\u00e1n a k\u00e9tezres \u00e9vekben ker\u00fclt \u00fajra el\u0151t\u00e9rbe az \u00edr\u00f3n\u0151 neve, amikor is B\u00e1rczi Zs\u00f3fia \u00e9s j\u00f3magam foglalkoztam egy-egy m\u0171v\u00e9vel.<\/p>\n Szenes Pirosk\u00e1t \u00e9s a Csillag a homlok\u00e1n<\/em> c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9t, mivel a k\u00e9t h\u00e1bor\u00fa k\u00f6zti id\u0151szakban jelent meg, a csehszlov\u00e1kiai magyar irodalom saj\u00e1t szerz\u0151jek\u00e9nt (m\u0171vek\u00e9nt) kezelte. A k\u00f6nyv egy szlov\u00e1k csel\u00e9dl\u00e1ny \u00e9let\u00e9t mutatja be gyermekkor\u00e1t\u00f3l a f\u00e9rjhezmenetel\u00e9ig. A t\u00e9ma feldolgoz\u00e1si m\u00f3dja miatt az \u00edr\u00f3n\u0151t Magyarorsz\u00e1gon haza\u00e1rul\u00e1ssal, Szlov\u00e1ki\u00e1ban a szlov\u00e1k n\u00e9p megs\u00e9rt\u00e9s\u00e9vel v\u00e1dolt\u00e1k meg.<\/p>\n A hivatalos magyarorsz\u00e1gi irodalompolitika k\u00e9pvisel\u0151inek v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9vel szemben a Nyugat Magyar \u00cdr\u00f3k S\u00e1tora c\u00edm\u0171 rovat\u00e1ban v\u00e9delm\u00e9be veszi Szenest: \u201e\u2026a hazafis\u00e1g nem azonos azoknak az irredenta fr\u00e1zisoknak a trombit\u00e1l\u00e1s\u00e1val, amelyeket nyilv\u00e1n m\u00e1r azok is unnak, akik trombit\u00e1lj\u00e1k \u0151ket.\u201d<\/p>\n Szenes Piroska ugyanebben a rovatban mond v\u00e9lem\u00e9nyt a t\u00e1mad\u00e1sokr\u00f3l: \u201e\u00c9n csak annyit jegyzek m\u00e9g meg, hogy csehszlov\u00e1k honoss\u00e1g\u00fa magyar \u00edr\u00f3 l\u00e9temre abban a kellemes helyzetben vagyok, hogy dupl\u00e1n k\u00f6vethetek el haza\u00e1rul\u00e1st. Becs\u00fcletes objektivit\u00e1snak nem lehet szebb igazol\u00e1sa, mintha egyszerre t\u00e1madja meg mindk\u00e9t oldali k\u00e9pmutat\u00f3 sovinizmus. Meg vagyok el\u00e9gedve.\u201d A Csillag a homlok\u00e1n<\/em> \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se azonban a k\u00e9t sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges v\u00e9lem\u00e9nyt lesz\u00e1m\u00edtva szinte teljesen pozit\u00edv.<\/p>\n \u201e\u2013 Mi\u00e9rt kell nek\u00fcnk k\u00e9t vil\u00e1gban \u00e9ln\u00fcnk?\u201d \u2013 k\u00e9rdezi Engel Eszti az Egyszer \u00e9l\u00fcnk<\/em> c\u00edm\u0171 reg\u00e9nyben \u00e9lete nagy szerelm\u00e9t\u0151l, aki antiszemita egyetemi tan\u00e1rseg\u00e9dk\u00e9nt nem v\u00e1llalja fel a nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u0151tt a zsid\u00f3 medik\u00e1val val\u00f3 kapcsolat\u00e1t. Hi\u00e1ba a szerelem, a politikai sz\u00e1m\u00edt\u00e1st \u00e9s a faji el\u0151\u00edt\u00e9letet nem \u00edrhatja fel\u00fcl, a f\u00e9rfi jelleme nem engedi.<\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n A reg\u00e9ny egy vid\u00e9ki zsid\u00f3 l\u00e1ny t\u00f6rt\u00e9nete, aki az 1920-as \u00e9vekben medika Budapesten. A napl\u00f3 form\u00e1ban meg\u00edrt vallom\u00e1son kereszt\u00fcl Engel Eszti \u00fatkeres\u00e9s\u00e9t \u00e9s nagy szerelme t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t k\u00f6vethetj\u00fck nyomon, mik\u00f6zben a kor kegyetlen antiszemitizmusa \u00e1lland\u00f3 vesz\u00e9lyk\u00e9nt van jelen az egyetemi tanulm\u00e1nyok folytat\u00e1sa \u00e9s a szerelem kibontakoz\u00e1s\u00e1nak akad\u00e1lyak\u00e9nt is.<\/p>\n B\u00e1rczi Zs\u00f3fia szerint ez egy saj\u00e1tos n\u0151i karriert\u00f6rt\u00e9netet\u2026 (\u2026) Szenes reg\u00e9ny\u00e9b\u0151l fokozatosan bontakozik ki egy a korszakra jellemz\u0151, bizonytalan, azonosulni k\u00e9ptelen, \u00f6nmag\u00e1ra folyamatosan r\u00e1k\u00e9rdez\u0151, s gyakran elt\u00e9r\u0151 v\u00e1laszokat ad\u00f3 n\u0151i \u00e9n.<\/p>\n Mit tehet az \u00edr\u00f3 a h\u00e1bor\u00faval szemben?<\/em> Babits Mih\u00e1ly felh\u00edv\u00e1sa az \u00edr\u00f3khoz Szenes Pirosk\u00e1t is v\u00e9lem\u00e9nye megfogalmaz\u00e1s\u00e1ra k\u00e9sztette, \u00e9s egy\u00e9rtelm\u0171en ki\u00e1llt amellett, hogy a h\u00e1bor\u00fa b\u00e1rminem\u0171 menteget\u00e9se, okainak sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9ge, magyar\u00e1zgat\u00e1sa elfogadhatatlan. \u00cdr\u00e1s\u00e1ban megeml\u00edti, hogy \u00e9ppen a n\u0151emancip\u00e1ci\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s\u00e9vel foglalkozva tal\u00e1lta meg \u0151t ez a felh\u00edv\u00e1s, \u00edgy a k\u00e9t t\u00e9m\u00e1t \u00f6sszekapcsolva fogalmazza meg a v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t: (\u2026) a h\u00e1bor\u00fa f\u00f6lt\u00e9tlen megvet\u00e9se \u00e9ppannyira \u00e9sz, \u00e9rzelem \u00e9s erk\u00f6lcsi er\u0151kb\u0151l tev\u0151dik \u00f6ssze, mint amennyire az \u00e9let \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9s princ\u00edpium\u00e1n \u00e1ll; teh\u00e1t n\u00e9h\u00e1ny fokkal m\u00e9giscsak magasabb \u00e9s m\u00e9lyebb er\u0151, mint a harci furor, az \u201eerzbetr\u00fcgerin und landzerst\u00f6rerin Courage. \u00c9s ha ezt a lelkig\u00f6rcsben szenved\u0151 f\u00e9rfiass\u00e1g nem k\u00e9pes bel\u00e1tni, akkor minden er\u00e9ny\u00e9nek elismer\u00e9se mellett, ki kell \u00fctni kez\u00e9b\u0151l az \u00f6ngyilkos fegyvert, ki kell k\u00e9nyszer\u00edteni minden eszk\u00f6zzel, hogy a b\u00e9ke \u00e9s h\u00e1bor\u00fa f\u00f6l\u00f6tt val\u00f3 d\u00f6nt\u00e9s a n\u0151k kez\u00e9be ker\u00fclj\u00f6n. Ez az, amit az \u00edr\u00f3n\u0151nek k\u00fcl\u00f6n k\u00f6teless\u00e9ge f\u00e9rfi \u00e9s n\u0151 el\u00e9 t\u00e1rni minden percben, b\u00e9k\u00e9ben \u00e9s \u2013 mentsmegisten! \u2013 h\u00e1bor\u00faban.\u201d<\/p>\n Szenes Piroska mag\u00e1n\u00e9let\u00e9t \u00e9s \u00edr\u00f3i karrier\u00e9t kett\u00e9t\u00f6rte a h\u00e1bor\u00fa. Megmenek\u00fclt ugyan a n\u00e1ci \u00fcld\u00f6z\u00e9st\u0151l, szenved\u00e9st\u0151l, a koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borokt\u00f3l, ahol t\u00f6bb rokona, bar\u00e1tja \u00e9s ismer\u0151se lelte hal\u00e1l\u00e1t, de elvesztette azt a szellemi k\u00f6zeget, amelyben biztons\u00e1gban \u00e9rezte mag\u00e1t, amely elismerte, meg\u00e9rtette \u00e9s megtartotta. M\u0171vei a mai napig ismeretlenek a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra, hiszen nem ker\u00fcltek be a tank\u00f6nyvekbe, az irodalomt\u00f6rt\u00e9neti munk\u00e1kba, a lexikonokba. Mindehhez hozz\u00e1j\u00e1rult az is, hogy n\u0151 volt. A n\u0151i irodalmi hagyom\u00e1ny ugyanis \u00e9ppen az\u00e9rt hi\u00e1nyzik a magyar irodalomb\u00f3l, mert a saj\u00e1t korukban elismert \u00edr\u00f3n\u0151ket nem \u00edrt\u00e1k bele a k\u00e1nonba, hal\u00e1luk ut\u00e1n \u00edgy elfelejtett\u00e9k \u0151ket. Szenes Piroska eset\u00e9ben m\u00e9g egy harmadik t\u00e9nyez\u0151 is k\u00f6zrej\u00e1tszott: a \u201eszlovenszk\u00f3i\u201d kisebbs\u00e9gi magyar irodalom fogadta \u0151t be, \u00edgy a \u201enagy magyar irodalomb\u00f3l\u201d automatikusan kimaradt.<\/p>\n <\/p>\n Megjelent a Szombat XXXIV. \u00e9vfolyam 2. sz\u00e1m\u00e1ban.<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Az al\u00e1bbiakban egy m\u00e9ltatlanul elfeledett \u00edr\u00f3n\u0151 \u00e9let\u00e9t \u00e9s munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t szeretn\u00e9m r\u00f6viden bemutatni. N\u0151k\u00e9nt, zsid\u00f3k\u00e9nt, kisebbs\u00e9gi magyark\u00e9nt t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen h\u00e1tr\u00e1nyos helyzetbe ker\u00fclt, \u00e9s nemcsak a val\u00f3s \u00e9letben, hanem az irodalomban is. Ez az \u00edr\u00e1s tal\u00e1n alkalmas lesz arra, hogy felkeltse a figyelmet munk\u00e1ss\u00e1ga \u00e9s szem\u00e9lye ir\u00e1nt. Szenes Piroska Erd\u00e9lyben, Marosszalatn\u00e1n (Slatina de Mures) sz\u00fcletett 1899-ben. Gyermekkor\u00e1t L\u00e9v\u00e1n […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":4039,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[42],"tags":[46,49,50],"class_list":["post-4028","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-konnyed","tag-irodalom","tag-kutatas","tag-szerepvallalas"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4028","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=4028"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4028\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4040,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4028\/revisions\/4040"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/media\/4039"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=4028"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=4028"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=4028"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}![\"\"](\"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-content\/uploads\/2024\/01\/utolso-ur-240x300.png\")
<\/p>\n![\"\"](\"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-content\/uploads\/2024\/01\/egyszer-elunk-240x300.png\")
<\/p>\n