{"id":4156,"date":"2024-02-01T21:24:08","date_gmt":"2024-02-01T20:24:08","guid":{"rendered":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/?p=4156"},"modified":"2024-04-20T20:37:07","modified_gmt":"2024-04-20T19:37:07","slug":"nappalok-sotetsege-hamarosan-erkezik-jankovic-nora-legujabb-regenye","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/blog\/2024\/02\/01\/nappalok-sotetsege-hamarosan-erkezik-jankovic-nora-legujabb-regenye\/","title":{"rendered":"Nappalok s\u00f6t\u00e9ts\u00e9ge \u2013 hamarosan \u00e9rkezik Jankovi\u0107 N\u00f3ra leg\u00fajabb reg\u00e9nye"},"content":{"rendered":"<p><em>V\u00e1rhat\u00f3an febru\u00e1r k\u00f6zep\u00e9n jelenik meg Jankovi\u0107 N\u00f3ra leg\u00fajabb k\u00f6nyve, a Womanpress Kiad\u00f3 gondoz\u00e1s\u00e1ban.<\/em><\/p>\n<p><em>Blanka a nagyv\u00e1rosi ny\u00fczsg\u00e9s ut\u00e1n visszat\u00e9r gy\u00f6kereihez, \u00e9s egy szlov\u00e1kiai magyar v\u00e1rosban szeretn\u00e9 folytatni sz\u00edn\u00e9szi karrierj\u00e9t, de egy v\u00e1ratlan fordulattal kell szemben\u00e9znie. \u00dagy \u00e9rzi, nem tudja ki is \u0151 val\u00f3j\u00e1ban, pr\u00f3b\u00e1lja megtal\u00e1lni hely\u00e9t, de a csal\u00e1di traum\u00e1k \u00e9s titkok kezdenek egyre nyomaszt\u00f3bban felsz\u00ednre ker\u00fclni. Egyetlen stabil pontja egy h\u0171s\u00e9ges fekete kutya lesz, aki seg\u00edt neki meglelni az utat a szeretet \u00e9s \u00f6nmaga fel\u00e9.<\/em><\/p>\n<p><em>\u00cdme, egy r\u00e9szlet a reg\u00e9nyb\u0151l:<\/em><\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>Oldalra pillantott, arra, ahol a leggyakrabban kerget\u0151ztek a tarka sz\u00e1rny\u00fa lepk\u00e9k, ahol n\u00e9ha egy kiscsoportos tapsif\u00fcles ugr\u00e1ndozott, de most csak egy fekete rongykupac \u00e1rv\u00e1lkodott a kop\u00e1r f\u00f6ld sz\u00e9l\u00e9n.<\/p>\n<p>A visszapillant\u00f3 t\u00fck\u00f6rben megl\u00e1tta, hogy a fekete rongykupacnak hitt valami a kocsija ut\u00e1n l\u00f3dul. Lass\u00edtott, bekapcsolta a v\u00e9szvillog\u00f3t, \u00e9s b\u00e1r tudta, ezen a keskeny, dimbes-dombos \u00faton ez fel\u00e9r egy \u00f6ngyilkoss\u00e1gi k\u00eds\u00e9rlettel, kisz\u00e1llt a kocsib\u00f3l, \u00e9s megindult visszafel\u00e9.<\/p>\n<p>F\u00e9l\u00faton tal\u00e1lkoztak. \u0150 \u00e9s a kis fekete kutya. \u00d3vatosan lehajolt hozz\u00e1, nem sok kuty\u00e1val ker\u00fclt szoros bar\u00e1ts\u00e1gba eddigi \u00e9lete sor\u00e1n, s\u0151t, val\u00f3j\u00e1ban eggyel sem, n\u00e9ha megsimogatta \u00e1tmeneti sz\u00e1ll\u00e1sain az \u00e1tmeneti szomsz\u00e9djai sz\u0151r\u00f6s kedvenc\u00e9t, de ink\u00e1bb csak aff\u00e9le b\u00e9kejobbk\u00e9nt a gazdik fel\u00e9, nem bels\u0151 ind\u00edttat\u00e1sb\u00f3l.<\/p>\n<p>A kiskutya farkinc\u00e1ja, ami ink\u00e1bb hasonl\u00edtott egy kunkori malacfarokra, percenk\u00e9nt ezerrel k\u00fcldte ki az S. O. S. morzejeleket a vil\u00e1gba, ami most Blanka egyszem\u00e9lyes univerzum\u00e1ra sz\u0171k\u00fclt.<\/p>\n<p>Leguggolt. \u00d3vatosan, ahogy egyszer egy pl\u00fcss mukira hasonl\u00edt\u00f3 hisztis \u00f6leb gazd\u00e1ja magyar\u00e1zta neki, hogy ha meg akarn\u00e1 harapni, akkor azonnal visszar\u00e1nthassa a kez\u00e9t, fel\u00e9 ny\u00falt. Legnagyobb meglepet\u00e9s\u00e9re a kis \u00e1llat figyelembe sem v\u00e9ve kiny\u00fajtott tenyer\u00e9t, elkezdte szagl\u00e1szni a csizm\u00e1j\u00e1t. Megpr\u00f3b\u00e1lt az \u00f6l\u00e9be m\u00e1szni, de visszahuppant. Apr\u00f3, s\u00f6t\u00e9t gombszemeivel k\u00e9ts\u00e9gbeesett v\u00e1rakoz\u00e1ssal n\u00e9zett Blank\u00e1ra, akinek ebben a sorsd\u00f6nt\u0151 pillanatban semmi, az \u00e9gvil\u00e1gon semmi nem jutott esz\u00e9be, mintha kil\u00fagozt\u00e1k volna az agy\u00e1t, \u00fagy n\u00e9zett \u00fcveges tekintettel maga el\u00e9, m\u00edg a kis fekete kutya meg nem unta, \u00e9s sz\u00edvszaggat\u00f3 ny\u00fcsz\u00edt\u00e9sbe nem kezdett. K\u00f6r\u00fcln\u00e9zett, b\u00e1r maga is tudta, hogy feleslegesen k\u00e9mleli a sz\u00e1raz ugart, az erd\u0151 n\u00e9ma kar\u00e9j\u00e1t, nem fog felt\u0171nni ennek a torzonborz kis l\u00e9nynek a k\u00e9ts\u00e9gbeesetten lohol\u00f3 gazd\u00e1ja.<\/p>\n<p>Fogalma sem volt r\u00f3la, mit kellene tennie, csup\u00e1n annyit tudott, nem hagyhatja itt az \u00fat sz\u00e9l\u00e9n ezt a h\u00e1nyatott \u00e9s kiszolg\u00e1ltatott sorsa miatt sz\u00edv- \u00e9s dobh\u00e1rtyaszaggat\u00f3an sivalkod\u00f3 kis \u00e1llatot.<\/p>\n<p>\u2013 Na, gyere, m\u00e9g miel\u0151tt valaki belerohan a kocsimba \u2013 emelte fel \u00f3vatosan a kis koszf\u00e9szket \u00fagy, hogy ne tudjon az Esztert\u0151l kapott kab\u00e1tj\u00e1hoz d\u00f6rg\u00f6l\u0151zni. \u2013 Uhh, de b\u00fcd\u00f6s vagy! Ott maradj nekem lent, mert k\u00fcl\u00f6nben gyorsan a legel\u0151n tal\u00e1lod magad megint! \u2013 sz\u00f3lt r\u00e1 az anyja hangj\u00e1n az any\u00f3s\u00fcl\u00e9s el\u0151tt kuporg\u00f3, megszeppent kis \u00e1llatra, aki mintha \u00e9rtette volna, sok \u00e9let tapasztalat\u00e1nak b\u00f6lcsess\u00e9g\u00e9vel s\u00f6t\u00e9t gombszem\u00e9ben, aggodalmaskodva beh\u00fazta a nyak\u00e1t \u00e9s h\u00e1tracsapta a f\u00fcl\u00e9t. Blanka hangosan elnevette mag\u00e1t.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><img fetchpriority=\"high\" decoding=\"async\" class=\"wp-image-4157 aligncenter\" src=\"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-content\/uploads\/2024\/02\/nappalok_elolap_A53-211x300.jpg\" alt=\"\" width=\"991\" height=\"1409\" srcset=\"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-content\/uploads\/2024\/02\/nappalok_elolap_A53-211x300.jpg 211w, https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-content\/uploads\/2024\/02\/nappalok_elolap_A53-233x330.jpg 233w, https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-content\/uploads\/2024\/02\/nappalok_elolap_A53-127x180.jpg 127w\" sizes=\"(max-width: 991px) 100vw, 991px\" \/><\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>Este a lefekv\u00e9s el\u0151tti forr\u00f3 te\u00e1j\u00e1t kortyolgatva m\u00e9g mindig \u00fagy \u00e9rezte, mintha szerepet j\u00e1tszana, \u00e9s az elm\u00falt hat \u00f3ra esem\u00e9nyeir\u0151l az \u0151 szem\u00e9lyes \u00e9lett\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben nem lesz egy sz\u00f3 sem, m\u00e9g csal\u00e1di legenda szintj\u00e9n sem, legfeljebb a kell\u00e9kes\u00e9ben, aki nem akasztotta vissza id\u0151ben a lelt\u00e1ri c\u00e9dul\u00e1t, \u00e9s ezzel sors\u00e1ra hagyta \u00e9s az emberis\u00e9gre szabad\u00edtotta ezt az \u00e1rtatlan tekintet\u0171 pokolfajzatot, aki ami\u00f3ta csak \u00e1tv\u00e9szelte a zuhanyoz\u00e1snak indul\u00f3, de megd\u00f6bbent\u0151 erej\u0171 k\u00f6zelharcban kics\u00facsosodott bel\u00e9p\u0151j\u00e9t, \u00e9s megszabadult az elm\u00falt ki tudja h\u00e1ny h\u00e9t, h\u00f3nap, \u00e9v mocsk\u00e1t\u00f3l, mert tapasztalat h\u00edj\u00e1n fogalma sem volt r\u00f3la, mennyi ideje trollkodik a vil\u00e1gban ez a kis fekete kuty\u00e1nak \u00e1lc\u00e1zott \u00f6rd\u00f6gfi\u00f3ka, aki m\u00e1r vagy sz\u00e1zadszor futotta k\u00f6rbe a nappalit \u00e9s sz\u00e1zegyedszer hagyott maga ut\u00e1n ugyanolyan nedves foltot, mint a poh\u00e1r az \u00fcvegasztalon. Blanka behunyta a szem\u00e9t, mag\u00e1ra h\u00fazta a takar\u00f3t, \u00e9s nagyot kortyolt a te\u00e1j\u00e1b\u00f3l. Levendula \u00e9s \u00e1fonya. A naps\u00fct\u00e9ses ny\u00e1r \u00e9s az els\u0151 szerelem \u00edze.<\/p>\n<p>\u2013 Egy lepukkant olajszag\u00fa Balaton-parti bisztr\u00f3 el\u0151tt tejf\u00f6l\u00f6s-sajtos l\u00e1ngosra v\u00e1rtam, ugyanann\u00e1l, ahol egyszer \u201ebezzeg\u201d Anik\u00f3val, csak akkor m\u00e9g palacsint\u00e1z\u00f3 volt, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az \u00e9vek sor\u00e1n m\u00e1s lett a tulaj, de a sor csak nem akart mozdulni, olyan v\u00e9gtelen\u00fcl lassan telt az id\u0151, mint ma a V\u00e1g-h\u00eddon, \u00e9n meg k\u00f6zben elbambultam, n\u00e9ztem a t\u00faloldalon pomp\u00e1z\u00f3 levendulabokrok mellett vitatkoz\u00f3 h\u00e1zasp\u00e1rt, a hangjukat, a besz\u00e9lget\u00e9s\u00fcket ugyan nem hallottam, de gesztusaikb\u00f3l j\u00f3l ki lehetett olvasni mindazt, amit lehet m\u00e9g \u0151k sem vallottak be maguknak, hogy \u0151ket m\u00e1r nem sok, vagy m\u00e9g annyi sem k\u00f6ti \u00f6ssze, ha csak nem a k\u00f6z\u00f6s banksz\u00e1mla vagy a k\u00f6z\u00f6s \u00f3ri\u00e1shitel. Any\u00e1m\u00e9kra eml\u00e9keztettek, pedig nagyon nem akartam r\u00e1juk gondolni, de kamaszkoromban min\u00e9l jobban ki akartam \u0151ket z\u00e1rni a gondolataimb\u00f3l, ann\u00e1l jobban belef\u00e9rk\u0151ztek, velem voltak \u00e1lland\u00f3an, mint a parazit\u00e1k. Akkor ott is hallottam any\u00e1m hangj\u00e1t: \u201eN\u00e9zd, szerencs\u00e9tlen vir\u00e1gok milyen sz\u00e1razak, pedig itt azt\u00e1n v\u00edz van b\u0151ven, csak akarat kellene hozz\u00e1. Micsoda nemt\u00f6r\u0151d\u00f6ms\u00e9g, hogy poros a fagylaltoz\u00f3 c\u00e9g\u00e9re, borzaszt\u00f3 hov\u00e1 s\u00fcllyedt a vil\u00e1g. M\u00e9g arra is lust\u00e1k, hogy musk\u00e1tlit \u00fcltessenek a mennyorsz\u00e1g kapuj\u00e1ra. Sz\u00e9gyen-gyal\u00e1zat\u201d \u2013 \u00e9s \u00e9reztem, hogy valaki a sarkamra tapos. H\u00e1trafordultam, hogy bocs\u00e1natot k\u00e9rjek, mert akkoriban m\u00e9g meg sem v\u00e1rtam, mit akarnak nekem mondani, azonnal kap\u00e1sb\u00f3l bocs\u00e1natot k\u00e9rtem. Akkor is azt akartam, de amikor megl\u00e1ttam a m\u00f6g\u00f6ttem \u00e1ll\u00f3 sr\u00e1cot, nem b\u00edrtam kiny\u00f6gni egy sz\u00f3t sem, csak \u00e1lltam, \u00e9s b\u00e1multam r\u00e1, mint borj\u00fa az \u00faj kapura. K\u00f6zben a fi\u00fa h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tti sorban \u00e1ll\u00f3k egyre hangosabban morgol\u00f3dtak, hogy \u201ena mi lesz m\u00e1\u2019\u201d, de \u00e9n mintha a t\u00f3 m\u00e9ly\u00e9n lettem volna, \u0151k meg a parton, olyan t\u00e1volinak, nehezen kivehet\u0151nek t\u0171nt a hangjuk, v\u00e1laszolni sem tudtam, nem is v\u00e1rt\u00e1k t\u0151lem, csak azt, hogy v\u00e9gre el\u0151rel\u00e9pjek, elk\u00e9rjem a magam l\u00e1ngos\u00e1t, \u00e9s min\u00e9l gyorsabban menjek a fen\u00e9be, de \u00e9n csak \u00e1lltam ott, mert m\u00e9g soha senki nem n\u00e9zett \u00edgy r\u00e1m. Azt hiszem, addig m\u00e9g \u00e9n sem n\u00e9ztem soha senkire \u00fagy. Annyira bamb\u00e1n \u2013 tette a b\u00f6gr\u00e9t az asztalra, \u00e9s elment a felmos\u00f3kann\u00e1\u00e9 meg a mop\u00e9rt, mert a kis fekete kutya ism\u00e9t csurifoltot hagyott. \u00cdgy a t\u00f6rt\u00e9net folytat\u00e1s\u00e1t \u00faj lak\u00f3t\u00e1rs\u00e1nak m\u00e1r nem mes\u00e9lte el.<\/p>\n<p>\u2013 L\u00e1ngosra v\u00e1rsz? \u2013 ny\u00f6gte ki v\u00e9g\u00fcl a fi\u00fa, mik\u00f6zben a n\u00e9p akarat\u00e1nak eleget t\u00e9ve hozz\u00e1tette: \u2013 Rajtad a sor, k\u00e9rhetsz. Blank\u00e1t azonban, akit, ha most j\u00f3t\u00e9konyan elfelejtj\u00fck r\u00f6vid ideig tart\u00f3 \u00f3vodai fell\u00e1ngol\u00e1s\u00e1t a nagycsoport legmafl\u00e1bb kisfi\u00faja ir\u00e1nt, tizennyolc \u00e9ven \u00e1t elker\u00fclt az a fajta nagybet\u0171s szerelem, ami nemcsak az ember \u00e9let\u00e9t v\u00e1ltoztatja meg, de \u0151t mag\u00e1t is, mert olyan kit\u00f6r\u00f6lhetetlen nyomokat hagy a lelk\u00e9ben, mint szobr\u00e1sz v\u00e9s\u0151je a m\u00e1rv\u00e1nyban, egy pillanatra sem mer\u00fclt fel a k\u00e9rd\u00e9s banalit\u00e1sa, mert \u0151 azt hallotta, amire m\u00e1r olyan r\u00e9g v\u00e1gyott: \u201e\u00f6r\u00f6kk\u00e9 a ti\u00e9d, \u00f6r\u00f6kk\u00e9 az eny\u00e9m, \u00f6r\u00f6kk\u00e9 a mi\u00e9nk\u201d.<\/p>\n<p>\u2013 Igen \u2013 hebegte elvar\u00e1zsoltan, \u00e9s amikor a fi\u00fa felaj\u00e1nlotta neki, hogy eb\u00e9deljenek egy\u00fctt, \u0151 m\u00e1r f\u00fcl\u00e9ben hallotta a n\u00e1szindul\u00f3t, \u00e9rezte, ahogy l\u00e9p\u00e9seit elnehez\u00edti az usz\u00e1lyos menyasszonyi ruha, a f\u00f6ldet s\u00f6pr\u0151 h\u00f3feh\u00e9r f\u00e1tyol, hallotta az apr\u00f3cska, r\u00f3zsasz\u00edn ruh\u00e1s nyoszoly\u00f3l\u00e1nyok \u00e1rtatlan kacag\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n<p>\u2013 J\u00f3\u2026 persze \u2013 mondott igent az eb\u00e9dre \u00e9s az eg\u00e9sz elk\u00e9pzelt k\u00f6z\u00f6s \u00e9let\u00fckre.<\/p>\n<p>\u00dcltek a sr\u00e1c pokr\u00f3c\u00e1n, \u00e9s k\u00e9nyszeredetten majszolt\u00e1k a l\u00e1ngost. M\u00e1r egyik\u00fck sem volt \u00e9hes, gyomruk megtelt reszket\u0151 kis szerelempillang\u00f3kkal, csak n\u00e9zt\u00e9k, ahogy a m\u00e1sik a sz\u00e1j\u00e1hoz veszi a l\u00e1ngost, \u00f3vatosan lenyalja a sz\u00e1ja szeglet\u00e9re tapadt kis sajtreszel\u00e9keket, \u00e9s eg\u00e9sz test\u00fcket el\u00f6nt\u00f6tte a v\u00e1gy, hogy el\u0151sz\u00f6r csak \u00f3vatosan, \u00e9pphogy a nyelv\u00fck hegy\u00e9vel meg\u00e9rints\u00e9k a m\u00e1sik ajk\u00e1t, k\u00f3stolgatva annak \u00edz\u00e9t, l\u00e1gys\u00e1g\u00e1t \u00e9s melegs\u00e9g\u00e9t, miel\u0151tt tov\u00e1bbl\u00e9pn\u00e9nek.<\/p>\n<p>L\u00e1tszatra mozdulatlanul \u00fcltek, b\u0151r\u00fck m\u00e9gis t\u00e9tov\u00e1n, el\u0151sz\u00f6r csak egy alig \u00e9rezhet\u0151 apr\u00f3 ponton, majd v\u00e9gig v\u00e1lluk hajlat\u00e1n\u00e1l, karjuk pih\u00e9s vonulat\u00e1n\u00e1l, k\u00f6ny\u00f6k\u00fck cs\u00facs\u00e1n\u00e1l egyre jobban \u00f6ssze\u00e9rt.<\/p>\n<p>Nem h\u00faz\u00f3dtak el, nem rebbentek sz\u00e9t. Mintha mi sem t\u00f6rt\u00e9nt volna, n\u00e9zt\u00e9k a f\u00fcrd\u0151z\u0151ket, a visong\u00f3 gyerekeket, az aggodalmaskod\u00f3 nagymam\u00e1kat, a r\u00e1ntott csirk\u00e9t majszol\u00f3 nagypap\u00e1kat, mik\u00f6zben a fi\u00fa sz\u00e9les tenyere egyre biztosabb mened\u00e9ket ny\u00fajtott Blanka kez\u00e9nek.<\/p>\n<p>Mit kell tenni, ha valakire elviselhetetlen er\u0151vel, hirtelen a semmib\u0151l leg\u00f6rd\u00fcl\u0151 lavinak\u00e9nt z\u00fadul r\u00e1 a boldogs\u00e1g? Maradni? Elviselni? Megismerni? Elfogadni? Egyre jobban \u00farr\u00e1 lett rajta a bizonytalans\u00e1g.<\/p>\n<p>\u2013 Mennem kell \u2013 r\u00e1ntotta el a kez\u00e9t.<\/p>\n<p>\u2013 Ne. Biztos? \u2013 n\u00e9zett r\u00e1 k\u00e9rlel\u0151en, mik\u00f6zben szabadj\u00e1ra engedett kez\u00e9vel zavartan gy\u0171r\u00f6gette a z\u00f6rg\u0151, olajos zs\u00edrpap\u00edrt.<\/p>\n<p>\u2013 Mennem kell! \u2013 ugrott fel.<\/p>\n<p>\u2013 Akkor este\u2026 v\u00e1rlak\u2026 itt \u2013 sz\u00f3lt ut\u00e1na. Nem mondta, h\u00e1nykor. Blanka visszafordult, b\u00facs\u00faz\u00f3ul r\u00e1n\u00e9zett a fi\u00fara. Nem mosolygott. Nem mondott igent. M\u00e9gis mindketten tudt\u00e1k, tal\u00e1lkozni fognak.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>\u2013 A pokr\u00f3con a te helyed, nem az \u00e9n l\u00e1bamon! Holnap majd keres\u00fcnk neked egy gazdit, vagy ink\u00e1bb egy \u00f6rd\u00f6g\u0171z\u0151t! Aludj sz\u00e9pen! \u2013 suttogta bele Blanka a s\u00f6t\u00e9tbe.<br \/>\nA szob\u00e1t lassan bet\u00f6lt\u00f6tte a van\u00edlia \u00e9s az \u00e1nizs meleg illata.<\/p>\n<p>T\u00f6rp\u00f6rd\u00f6g, a kis fekete kutya, farkinc\u00e1j\u00e1t beh\u00fazva eg\u00e9sz test\u00e9vel szorosan Blank\u00e1hoz lapult, \u00e9s a kom\u00f3don \u00e1ll\u00f3 szecesszi\u00f3s piperet\u00fck\u00f6r fel\u00e9 fordulva halkan \u00e1lomba morogta mag\u00e1t.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><em>A megjelen\u00e9s ut\u00e1n a reg\u00e9ny megv\u00e1s\u00e1rolhat\u00f3 a Womanpress weboldal\u00e1n \u00e9s a k\u00f6nyvesboltokban.<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>V\u00e1rhat\u00f3an febru\u00e1r k\u00f6zep\u00e9n jelenik meg Jankovi\u0107 N\u00f3ra leg\u00fajabb k\u00f6nyve, a Womanpress Kiad\u00f3 gondoz\u00e1s\u00e1ban. Blanka a nagyv\u00e1rosi ny\u00fczsg\u00e9s ut\u00e1n visszat\u00e9r gy\u00f6kereihez, \u00e9s egy szlov\u00e1kiai magyar v\u00e1rosban szeretn\u00e9 folytatni sz\u00edn\u00e9szi karrierj\u00e9t, de egy v\u00e1ratlan fordulattal kell szemben\u00e9znie. \u00dagy \u00e9rzi, nem tudja ki is \u0151 val\u00f3j\u00e1ban, pr\u00f3b\u00e1lja megtal\u00e1lni hely\u00e9t, de a csal\u00e1di traum\u00e1k \u00e9s titkok kezdenek egyre nyomaszt\u00f3bban [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":28,"featured_media":4159,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[43],"tags":[54,46,67],"class_list":["post-4156","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-irodalom","tag-csalad","tag-irodalom","tag-muveszet"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4156","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/users\/28"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=4156"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4156\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4160,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4156\/revisions\/4160"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/media\/4159"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=4156"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=4156"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=4156"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}