{"id":4251,"date":"2024-03-09T10:00:20","date_gmt":"2024-03-09T09:00:20","guid":{"rendered":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/?p=4251"},"modified":"2024-04-20T21:06:12","modified_gmt":"2024-04-20T20:06:12","slug":"nem-tekinthetunk-magunkra-csupan-a-problema-forrasakent-a-megoldas-is-mi-vagyunk","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/blog\/2024\/03\/09\/nem-tekinthetunk-magunkra-csupan-a-problema-forrasakent-a-megoldas-is-mi-vagyunk\/","title":{"rendered":"Nem tekinthet\u00fcnk magunkra csup\u00e1n a\u00a0probl\u00e9ma forr\u00e1sak\u00e9nt. A megold\u00e1s is mi vagyunk."},"content":{"rendered":"

Karen O’Brien t\u00e1rsadalomf\u00f6ldrajz-tud\u00f3s az \u00e9ghajlatr\u00f3l besz\u00e9l a Spolka interj\u00faj\u00e1ban<\/em><\/p>\n

K\u00e9pes az ember a v\u00e1ltoz\u00e1sra? Hozz\u00e1j\u00e1rulhat egy ember a kl\u00edmav\u00e1ls\u00e1g hat\u00e1sainak enyh\u00edt\u00e9s\u00e9hez? Tudat\u00e1ban vannak az emberek az \u00e1talakul\u00e1shoz val\u00f3 hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1suk jelent\u0151s\u00e9geivel? Hozz\u00e1j\u00e1rulhat a tudom\u00e1ny a kollekt\u00edv v\u00e1ltoz\u00e1s \u00e9s egy szebb j\u00f6v\u0151 k\u00e9p\u00e9hez? Ezekkel a k\u00e9rd\u00e9sekkel foglalkozik Karen O’Brien.<\/p>\n

 <\/p>\n

\u00d6n a k\u00f6rnyezeti v\u00e1ltoz\u00e1sokkal \u00e9s az emberek alkalmazkod\u00f3k\u00e9pess\u00e9g\u00e9vel foglalkozik. Mi a v\u00e9lem\u00e9nye az \u00e9ghajlatv\u00e1ltoz\u00e1shoz val\u00f3 alkalmazkod\u00e1sr\u00f3l?<\/strong><\/p>\n

Az alkalmazkod\u00e1s fontos, viszont sokszor technikai megold\u00e1sokat \u00e9rt\u00fcnk alatta, amelyek cs\u00f6kkentik az \u00e9ghajlatv\u00e1ltoz\u00e1s hat\u00e1s\u00e1t. Enn\u00e9l azonban t\u00f6bbre van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk ahhoz, hogy cs\u00f6kkents\u00fck sebezhet\u0151s\u00e9g\u00fcnket \u00e9s kock\u00e1zatainkat. Ahhoz, hogy mozg\u00f3s\u00edtsuk a t\u00e1rsadalmat \u00e9s a politikai vezet\u00e9st, el kell ismern\u00fcnk, hogy k\u00e9pesek vagyunk v\u00e1ltoz\u00e1sokat el\u00e9rni. Bele\u00e9rtve a gazdas\u00e1gi, t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai k\u00e9rd\u00e9seket is. R\u00e9gi \u00e9s \u00faj ismereteink \u00f6sszekapcsol\u00e1s\u00e1val lehet\u0151v\u00e9 tessz\u00fck a fenntarthat\u00f3s\u00e1g fel\u00e9 t\u00f6rt\u00e9n\u0151 tudatos \u00e1talakul\u00e1st. Munk\u00e1m nagy r\u00e9sze az \u00e1talakul\u00e1sok eg\u00e9sz\u00e9nek szeml\u00e9let\u00e9re \u00f6sszpontos\u00edt. Ahelyett, hogy csak az \u00e1talakul\u00e1s sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9r\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk, konkr\u00e9t strat\u00e9gi\u00e1kra \u00e9s int\u00e9zked\u00e9sekre is sz\u00fcks\u00e9g van. Tov\u00e1bb kell l\u00e9pn\u00fcnk, nem tekinthet\u00fcnk magunkra csup\u00e1n a probl\u00e9ma forr\u00e1sak\u00e9nt. A megold\u00e1s is mi vagyunk. A t\u00e9m\u00e1t t\u00f6bbf\u00e9le szempontb\u00f3l vizsg\u00e1lom, tet\u0151t\u0151l talpig el kell mer\u00fcln\u00fcnk benne. Sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk van p\u00e9ld\u00e1ul a m\u0171v\u00e9szetre, amely seg\u00edt egy m\u00e1sfajta j\u00f6v\u0151k\u00e9p elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n

 <\/p>\n

N\u00e9zz\u00fck meg k\u00f6zelebbr\u0151l ezeket a szempontokat. Milyen t\u00e9m\u00e1kr\u00f3l van sz\u00f3?<\/strong><\/p>\n

Foglalkoztat, hogy a paradigm\u00e1k vagy gondolkod\u00e1si mint\u00e1k hogyan befoly\u00e1solj\u00e1k azt, ahogyan a probl\u00e9m\u00e1kat \u00e9rz\u00e9kelj\u00fck \u00e9s ahogyan a megold\u00e1sokat l\u00e1tjuk. Foglalkoztam a kvantum-t\u00e1rsadalomtudom\u00e1ny felt\u00f6rekv\u0151 \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 ismert irodalm\u00e1val, amelyben a kutat\u00f3k a kvantumfizika metafor\u00e1it, m\u00f3dszereit \u00e9s l\u00e9nyeg\u00e9t haszn\u00e1lj\u00e1k a t\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1sok meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez. Elgondolkodtam rajta, hogy mit is jelent ez az \u00e9ghajlatv\u00e1ltoz\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l. Az ut\u00f3bbi \u00e9vekben az egyik sz\u00edv\u00fcgyem a You Matter More Than You Think\u00a0(T\u00f6bbet \u00e9rsz, mint gondoln\u00e1d) k\u00f6nyvh\u00f6z kapcsol\u00f3dott. Azt vizsg\u00e1lom benne, hogyan gondolkodhatunk magunkr\u00f3l m\u00e1sk\u00e9pp, mint k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 egy\u00e9nek egy determinisztikus \u00e9s redukcionista vil\u00e1gban. Hogyan l\u00e1thatunk magunkban t\u00f6bbet. Hogyan tekinthet\u00fcnk magunkra \u00f6sszekapcsolt csoportok r\u00e9szek\u00e9nt, akik k\u00e9pesek a t\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1sokra. Alexander Wendt politol\u00f3gus az embereket s\u00e9t\u00e1l\u00f3 hull\u00e1mf\u00fcggv\u00e9nyekk\u00e9nt jellemzi. Elmond\u00e1sa szerint \u00fagy gondolhatunk magunkra, mint r\u00e9szecsk\u00e9k \u00e9s hull\u00e1mok elegy\u00e9re, akik a nyelv \u00e9s a jelent\u00e9s r\u00e9v\u00e9n kapcsol\u00f3dnak egym\u00e1shoz. Karen Barad a feminista filoz\u00f3fia \u00e9s a fizika ter\u00fclet\u00e9r\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 Meeting the Universe Halfway\u00a0(Tal\u00e1lkoz\u00e1s az univerzum k\u00f6zep\u00e9n) c. k\u00f6nyve, amely nagy hat\u00e1st gyakorolt Eur\u00f3p\u00e1ra, kihangs\u00falyozza, hogy nemcsak az emberekkel, de a term\u00e9szettel val\u00f3 kapcsolatunk ter\u00e9n is mennyire fontos a bels\u0151 cselekedet. A l\u00e9nyeg az, hogy a tetteink mindig sz\u00e1m\u00edtanak, \u00e9s ezzel a felel\u0151ss\u00e9g is egy\u00fctt j\u00e1r.<\/p>\n

 <\/p>\n

Az \u00fan. \u00faj materializmusr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk, vagyis az anyag, az anyagi vil\u00e1g \u00e9s az ember term\u00e9szet r\u00e9szek\u00e9nt val\u00f3 felfog\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Hogyan kapcsolja \u00f6ssze az anyagi vil\u00e1g szeml\u00e9let\u00e9t az emberi tev\u00e9kenys\u00e9ggel az \u00e9ghajlati \u00e1talakul\u00e1s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9ben? Meg tudja v\u00e1ltoztatni az ember azt a fajta hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1st, amellyel elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl a term\u00e9szett\u0151l?<\/strong><\/p>\n

Gyakran k\u00e9rdezik t\u0151lem, hogy teljes\u00edthet\u0151-e az \u00e9ghajlatv\u00e1ltoz\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 P\u00e1rizsi Meg\u00e1llapod\u00e1s. Sokan csal\u00f3dottak, \u00fagy hiszik, hogy nem vagyunk r\u00e1 k\u00e9pesek, vagy m\u00e1r t\u00fal k\u00e9s\u0151, \u00e9s a kl\u00edmav\u00e1ls\u00e1g mindent t\u00f6nkretesz. De nem arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy \u00e1t tudunk-e alakulni. Hanem arr\u00f3l, hogyan alak\u00edtjuk \u00e1t magunkat \u2013 egy\u00e9nileg \u00e9s kollekt\u00edven. Ha az \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1s, a bizonytalans\u00e1g, a komplementarit\u00e1s, a szuperpoz\u00edci\u00f3k \u00e9s a kvantumfizika \u00e1ltal kiemelt egy\u00e9b fogalmak titokzatos vil\u00e1g\u00e1ban \u00e9l\u00fcnk, fel kell tenn\u00fcnk a k\u00e9rd\u00e9st: Mi a feladatunk? Hogyan alak\u00edthatunk ki mint\u00e1kat, amelyek pozit\u00edvan befoly\u00e1solj\u00e1k a mindens\u00e9get?<\/p>\n

 <\/p>\n

Hogyan vezet ez gyakorlati k\u00f6vetkezm\u00e9nyekhez a mindennapi \u00e9letben?<\/strong><\/p>\n

Ha p\u00e9ld\u00e1ul nem hisz\u00fcnk abban, hogy siker\u00fcl teljes\u00edteni a P\u00e1rizsi Meg\u00e1llapod\u00e1st, \u00e9s h\u00e1rom vagy n\u00e9gy fokkal melegebb j\u00f6v\u0151 v\u00e1r r\u00e1nk, akkor ennek hit\u00e9ben fogunk \u00e9lni.
\nEz pedig ilyen j\u00f6v\u0151 el\u00e9r\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 v\u00e1ros- \u00e9s politikai rendszereket fog eredm\u00e9nyezni. Ha azonban elhissz\u00fck, hogy k\u00e9pesek vagyunk r\u00e1, egy\u00fctt dolgozhatunk a meg\u00fajul\u00f3 energiaforr\u00e1sokon, a meg\u00fajul\u00f3 mez\u0151gazdas\u00e1gon \u00e9s az igazs\u00e1gos szoci\u00e1lpolitik\u00e1n. Ezzel a tudom\u00e1ny felel\u0151ss\u00e9ge is \u00f6sszef\u00fcgg \u2013 narrat\u00edv\u00e1i \u00e9s eredm\u00e9nyei csakugyan befoly\u00e1solj\u00e1k tetteinket.<\/p>\n

Az emberi dimenzi\u00f3t \u00e9s a kollekt\u00edv fell\u00e9p\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t nem veszik kell\u0151k\u00e9ppen figyelembe a d\u00f6nt\u00e9shozatali modellekben. Az olyan emberek tev\u00e9kenys\u00e9gei, mint Greta Thunberg, vagy az egy\u00e9ni \u00e1tt\u00e9r\u00e9s a n\u00f6v\u00e9nyi alap\u00fa \u00e9trendre \u2013 ezek az int\u00e9zked\u00e9sek val\u00f3ban megv\u00e1ltoztathatj\u00e1k a j\u00e1t\u00e9kszab\u00e1lyokat. A hiedelmek \u00e9s \u00e9rt\u00e9kek cselekv\u00e9sekkel val\u00f3 \u00f6sszekapcsol\u00e1sa megv\u00e1ltoztathatja a rendszert. Az embereket \u00e9s a term\u00e9szetet k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 vagy \u00f6sszefon\u00f3d\u00f3 entit\u00e1soknak tekintj\u00fck? Hasonnem\u0171nek \u00e9s soksz\u00edn\u0171nek \u00e9rz\u00e9kel\u00fcnk m\u00e1s embereket, vagy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151nek \u00e9s m\u00e1snak? Hogyan befoly\u00e1solja ez azt, ahogyan a kapcsolatok \u00e9s rendszerek megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1t t\u00e1mogatjuk?<\/p>\n

 <\/p>\n

\"\"<\/p>\n

 <\/p>\n

\u00c9s hogyan lehet mindezt meg\u00e9rteni \u00e9s alkalmazni a gyakorlatban?<\/strong><\/p>\n

A v\u00e1ltoz\u00e1s t\u00e1mogat\u00e1sa a szabad akaratt\u00f3l \u00e9s tudatoss\u00e1gt\u00f3l f\u00fcgg, bele\u00e9rtve a t\u00e1rsadalmi tudatoss\u00e1got vagy annak felismer\u00e9s\u00e9t, hogy kapcsolatban \u00e1llunk. Az\u00e9rt besz\u00e9lek a tudatoss\u00e1gr\u00f3l is, mert ez kimaradt a F\u00f6ld rendszer\u00e9nek modellez\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lt egyenletekb\u0151l. Sz\u00f3 van a l\u00e9gk\u00f6rr\u0151l, a bioszf\u00e9r\u00e1r\u00f3l, a hidroszf\u00e9r\u00e1r\u00f3l, a krioszf\u00e9r\u00e1r\u00f3l \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb, de nem besz\u00e9l\u00fcnk a nooszf\u00e9r\u00e1r\u00f3l, azaz k\u00f6z\u00f6s gondolkod\u00e1sunkr\u00f3l, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a bioszf\u00e9r\u00e1val \u00e9s a term\u00e9szettel kapcsolatban. Nem csak rokonai vagyunk a term\u00e9szetnek. Mi vagyunk a term\u00e9szet. V\u00edzb\u0151l, \u00e1sv\u00e1nyi anyagokb\u00f3l, bakt\u00e9riumokb\u00f3l \u00e9s most m\u00e1r m\u0171anyagb\u00f3l is vagyunk. Hogyan cselekedhet\u00fcnk teh\u00e1t annak meg\u00e9rt\u00e9se alapj\u00e1n, hogy nem vagyunk elv\u00e1lasztva a term\u00e9szett\u0151l?<\/p>\n

Ahelyett, hogy el\u0151reugorn\u00e1nk az id\u0151ben 2030-ra vagy 2050-re \u00e9s v\u00e1rn\u00e1nk, most kell cselekedn\u00fcnk. A j\u00f6v\u0151 tervez\u00e9s\u00e9re \u00e9s figyelembev\u00e9tel\u00e9re kell \u00f6sszepontos\u00edtanunk minden tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcnkben. Ma m\u00e1r sok nagyszer\u0171 p\u00e9lda l\u00e9tezik vil\u00e1gszerte. Az egyik az Oslo v\u00e1ros\u00e1ban bek\u00f6vetkezett v\u00e1ltoz\u00e1s, amellyel az elm\u00falt \u00e9vekben az emberek kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re praktikusabb\u00e1 tett\u00e9k a v\u00e1rost a ker\u00e9kp\u00e1rosok \u00e9s a gyalogosok sz\u00e1m\u00e1ra, \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 praktikuss\u00e1 az aut\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra. Ez a fenntarthat\u00f3s\u00e1g gyakorlata itt \u00e9s most.<\/p>\n

 <\/p>\n

Mit jelent \u00f6nnek, hogy az emberek k\u00e9pesek cselekedni \u00e9s akt\u00edvv\u00e1 v\u00e1lni?<\/strong><\/p>\n

Az emberek cselekv\u0151k\u00e9pess\u00e9ge (ang. agency) egy olyan kifejez\u00e9s, ami k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nyelveken m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s jelent\u00e9ssel b\u00edr. \u00c9n ezt \u00fagy k\u00e9pzelem el, mint a t\u00e1rsadalom \u00e9s a vil\u00e1g befoly\u00e1sol\u00e1s\u00e1nak k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t. Ak\u00e1r mag\u00e1nszem\u00e9lyk\u00e9nt, az akad\u00e9miai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g r\u00e9szesek\u00e9nt, a cCHANGE k\u00f6z\u00f6s v\u00e1ltoz\u00e1st megc\u00e9lz\u00f3 platformj\u00e1nak r\u00e9szesek\u00e9nt vagy a nemzetk\u00f6zi diskurzus r\u00e9szesek\u00e9nt \u2013 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 befoly\u00e1si \u00f6vezeteim vannak. \u00c9s ez mindenkire \u00e9rv\u00e9nyes. M\u00e9g ha kis orsz\u00e1gokban \u00e9l\u00fcnk is, mint amilyen Norv\u00e9gia vagy Szlov\u00e1kia, tudatos\u00edtanunk kell, hogy az eg\u00e9sz rajtunk \u00e1ll \u00e9s befoly\u00e1sunk van r\u00e1.<\/p>\n

 <\/p>\n

Hogyan pr\u00f3b\u00e1lja meg \u00e1t\u00fcltetni kutat\u00e1sait a gyakorlatba?<\/strong><\/p>\n

A tan\u00edt\u00e1s r\u00e9szek\u00e9nt olyan feladatot adok a di\u00e1kjaimnak, amiben egy apr\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1st visznek az \u00e9let\u00fckbe harminc napon kereszt\u00fcl, \u00e9s erre a folyamatra reflekt\u00e1lnak. Ez egy olyan dolog kell hogy legyen, ami kih\u00edv\u00e1st jelent sz\u00e1mukra. Kiv\u00e1lasztanak egy v\u00e1ltoz\u00e1st, amit v\u00e9gre szeretn\u00e9nek hajtani \u00e9s elk\u00f6telezik magukat mellette. P\u00e9ld\u00e1ul lemondanak a h\u00fasr\u00f3l, gyalog mennek munk\u00e1ba vagy elker\u00fclik a m\u0171anyag haszn\u00e1lat\u00e1t. Az \u00f6kol\u00f3giai gondolkod\u00e1s\u00fa emberek sz\u00e1m\u00e1ra, akiknek m\u00e1r van ebben gyakorlatuk, sokszor kih\u00edv\u00e1st jelent napi egy \u00f3r\u00e1ra lelass\u00edtani, pihenni vagy s\u00e9t\u00e1lni egyet a term\u00e9szetben. Nem sz\u00e1m\u00edt, milyen kih\u00edv\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3, a l\u00e9nyeg, hogy a v\u00e1ltoz\u00e1s h\u00e1rom, egym\u00e1st k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen befoly\u00e1sol\u00f3 szf\u00e9r\u00e1hoz kapcsol\u00f3dik: a gyakorlathoz, a politik\u00e1hoz \u00e9s a szem\u00e9lyhez. Ez seg\u00edt abban, hogy a v\u00e1ltoz\u00e1st a t\u00e1rsadalom \u00e9s a rendszerek szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l l\u00e1ssuk. \u00c9s ez gyakran megk\u00e9rd\u0151jelezi a v\u00e1ltoz\u00e1ssal kapcsolatos eddigi elk\u00e9pzel\u00e9seket. T\u00e1rsadalomk\u00e9nt hajlamosak vagyunk elakadni \u00e9s a szok\u00e1sos \u00fctemben \u00e9lni. Nem arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy m\u00e1s dolgokat kell csin\u00e1lnunk, hanem hogy ugyanazokat a dolgokat csin\u00e1ljuk m\u00e1sk\u00e9pp. Teh\u00e1t figyelmet kell szenteln\u00fcnk tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcnk min\u0151s\u00e9g\u00e9nek \u00e9s azon k\u00e9pess\u00e9g\u00fcnknek, hogy m\u00e9lyebb besz\u00e9lget\u00e9seket tudjunk folytatni a sz\u00e1munkra fontos dolgokr\u00f3l \u00e9s azoknak mi\u00e9rtj\u00e9r\u0151l.<\/p>\n

 <\/p>\n

Sz\u00e1mos n\u0151i kutat\u00f3t, szak\u00e9rt\u0151t \u00e9s akad\u00e9mikust eml\u00edtett. \u00d6n szerint a n\u0151knek k\u00fcl\u00f6nleges szerep\u00fck van az \u00e1talakul\u00e1ssal kapcsolatos k\u00e9rd\u00e9sekben?<\/strong><\/p>\n

Sok n\u0151i t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi hallgat\u00f3nk van, \u00e9s a cCHANGE is kiz\u00e1r\u00f3lag n\u0151kb\u0151l \u00e1ll. Jelent\u0151sen t\u00f6bb n\u0151 \u00e9rdekl\u0151dik a fenntarthat\u00f3s\u00e1got c\u00e9lz\u00f3 transzform\u00e1ci\u00f3s vezet\u00e9s ir\u00e1nt. Vajon v\u00e9letlen egybees\u00e9s? Tal\u00e1n mi vagyunk azok, akik a legjobban t\u00f6r\u0151d\u00fcnk egy m\u00e1s fajta vil\u00e1g l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1val.<\/p>\n

 <\/p>\n

\n

Karen O’Brien N\u00e9metorsz\u00e1gb\u00f3l sz\u00e1rmazik, az USA-ban n\u0151tt fel, Norv\u00e9gi\u00e1ban, Osl\u00f3ban \u00e9l \u00e9s tart el\u0151ad\u00e1sokat.<\/strong> T\u00e1rsadalomf\u00f6ldrajz-tud\u00f3s interdiszciplin\u00e1ris h\u00e1tt\u00e9rrel, amely mag\u00e1ban foglalja a k\u00f6rnyezeti tanulm\u00e1nyokat \u00e9s a nemzetk\u00f6zi kapcsolatokat. 1988 \u00f3ta foglalkozik a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1ssal \u00e9s a k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi k\u00e9rd\u00e9sekkel. Tagja a biol\u00f3giai sokf\u00e9les\u00e9ggel \u00e9s az \u00f6kosziszt\u00e9ma-szolg\u00e1ltat\u00e1sokkal foglalkoz\u00f3 korm\u00e1nyk\u00f6zi tudom\u00e1nypolitikai platformnak (Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services – IPBES). T\u00e1rsalap\u00edt\u00f3ja a cCHANGE szervezetnek, amely arra \u00f6sszpontos\u00edt, hogy bevonja a t\u00e1rsadalmat a v\u00e1ltoz\u00f3 \u00e9ghajlati k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tti \u00e1talakul\u00e1sba, \u00e9s transzform\u00e1ci\u00f3s vezet\u0151i programokat vezessen a fenntarthat\u00f3s\u00e1g \u00e9rdek\u00e9ben.
\nA Spolka munkak\u00f6z\u00f6ss\u00e9g az \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u00e9s a szociol\u00f3gia ter\u00fclet\u00e9nek szak\u00e9rt\u0151i csoportja.<\/strong> C\u00e9ljuk, hogy bevonj\u00e1k a nyilv\u00e1noss\u00e1got az innovat\u00edv v\u00e1rostervez\u00e9sbe.<\/p>\n

\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

Forr\u00e1s: ITT<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Karen O’Brien t\u00e1rsadalomf\u00f6ldrajz-tud\u00f3s az \u00e9ghajlatr\u00f3l besz\u00e9l a Spolka interj\u00faj\u00e1ban K\u00e9pes az ember a v\u00e1ltoz\u00e1sra? Hozz\u00e1j\u00e1rulhat egy ember a kl\u00edmav\u00e1ls\u00e1g hat\u00e1sainak enyh\u00edt\u00e9s\u00e9hez? Tudat\u00e1ban vannak az emberek az \u00e1talakul\u00e1shoz val\u00f3 hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1suk jelent\u0151s\u00e9geivel? Hozz\u00e1j\u00e1rulhat a tudom\u00e1ny a kollekt\u00edv v\u00e1ltoz\u00e1s \u00e9s egy szebb j\u00f6v\u0151 k\u00e9p\u00e9hez? Ezekkel a k\u00e9rd\u00e9sekkel foglalkozik Karen O’Brien.   \u00d6n a k\u00f6rnyezeti v\u00e1ltoz\u00e1sokkal \u00e9s az emberek […]<\/p>\n","protected":false},"author":8,"featured_media":4258,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[40],"tags":[61,79,60],"class_list":["post-4251","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-nagyvilag","tag-interju","tag-kornyezettudatossag","tag-karrier"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4251","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/users\/8"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=4251"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4251\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4259,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4251\/revisions\/4259"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/media\/4258"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=4251"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=4251"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=4251"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}