{"id":4276,"date":"2024-03-08T14:00:44","date_gmt":"2024-03-08T13:00:44","guid":{"rendered":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/?p=4276"},"modified":"2024-04-20T21:07:31","modified_gmt":"2024-04-20T20:07:31","slug":"a-halhatatlan-feleseg-frater-erzsebet-ii-resz","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/blog\/2024\/03\/08\/a-halhatatlan-feleseg-frater-erzsebet-ii-resz\/","title":{"rendered":"A halhatatlan feles\u00e9g: Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet \u2013 II. r\u00e9sz"},"content":{"rendered":"<p><em>Bolemant Lilla A halhatatlan feles\u00e9g: Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet c\u00edm\u0171 cikk\u00e9nek folytat\u00e1s\u00e1t k\u00f6z\u00f6lj\u00fck. (I. r\u00e9sz ITT)<\/em><\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<h2>\nErzsol\u00f3gia \u00e9s erzsogr\u00e1fia<\/h2>\n<p>A Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet Szimp\u00f3ziumok nyomtat\u00e1sban megjelent tanulm\u00e1nyainak szerkeszt\u0151je, Andor Csaba \u00edgy vezeti be a II. szimp\u00f3zium el\u0151szav\u00e1ban a t\u00e9m\u00e1t: \u201eAzt hiszem, nem t\u00falzok, ha azt \u00e1ll\u00edtom, hogy az elm\u00falt h\u00e1rom \u00e9vben alapvet\u0151en \u00faj eredm\u00e9nyek az \u201eerzsol\u00f3gia\u201d ter\u00fclet\u00e9n nem sz\u00fclettek, ami pedig az \u201eerzsogr\u00e1fi\u00e1t\u201d illeti, ott ez a tov\u00e1bbiakban se v\u00e1rhat\u00f3&#8230; (&#8230;). \u00c1m egy-egy tudom\u00e1nyter\u00fclet, ha m\u00e9goly lez\u00e1rtnak t\u0171nik is, s t\u00e1rgy\u00e1ban m\u00e1r semmi \u00fajra nem lehet sz\u00e1m\u00edtani, az\u00e9rt m\u00e9g k\u00e9pes lehet a meg\u00fajul\u00e1sra.\u201d (Andor 2001. 9-10.) Felsorolja, hogy term\u00e9szetesen mindig lehetnek \u00faj kutat\u00e1si szempontok, \u00e9s megjelenhetnek \u00faj irodalmi m\u0171vek, mint ahogy az akkori szimp\u00f3ziumon is bemutattak egy \u00faj monodr\u00e1m\u00e1t.<\/p>\n<p>Ez a gondolat \u00f6nmag\u00e1ban nagyon j\u00f3l meg\u00e1llja a hely\u00e9t, csup\u00e1n a kutatott szakter\u00fclet megnevez\u00e9se vethet fel k\u00e9rd\u00e9seket, m\u00e9gpedig azt, hogy mennyire vehet\u0151 komolyan az a kutat\u00e1s, amelynek t\u00e9m\u00e1j\u00e1t ilyen viccesen hat\u00e1rozz\u00e1k meg. Nem tudom, hallott-e valaki \u201eimrol\u00f3gi\u00e1r\u00f3l\u201d vagy net\u00e1n \u201emad\u00e1chol\u00f3gi\u00e1r\u00f3l\u201d, vagy b\u00e1rmely m\u00e1s szem\u00e9lyre vonatkoz\u00f3 ilyen st\u00edlus\u00fa t\u00e9ma- vagy kutat\u00e1smeghat\u00e1roz\u00e1sr\u00f3l. Ez az elnevez\u00e9s komolytalann\u00e1 teszi a Mad\u00e1ch Irodalmi T\u00e1rsas\u00e1g azon t\u00f6rekv\u00e9s\u00e9t, hogy val\u00f3di kutat\u00e1sokat v\u00e9gezzenek Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet \u00e9let\u00e9vel kapcsolatban. Mik\u00f6zben nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy nagyon is komolyan dolgozz\u00e1k fel a kutatott szem\u00e9ly \u00e9let\u00e9nek \u00e9s ut\u00f3\u00e9let\u00e9nek minden egyes vonatkoz\u00e1s\u00e1t. Ezt bizony\u00edtj\u00e1k a k\u00f6zz\u00e9tett tanulm\u00e1nyok. Az ilyen megnevez\u00e9s viszont azt is jelentheti, hogy \u201ekicsit ugyan sz\u00e9gyellj\u00fck, mert m\u00e9gsem olyan komoly t\u00e9ma, mint Mad\u00e1chot kutatni, de az\u00e9rt foglalkozunk vele, mert \u00e9rdekel, s\u0151t m\u00e9g t\u00e1mogat\u00e1st is lehet vele szerezni ak\u00e1r p\u00e1ly\u00e1zati p\u00e9nzekb\u0151l, ak\u00e1r a konkr\u00e9t k\u00f6zs\u00e9gekt\u0151l.\u201d Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet \u00e9let\u00e9t \u00e9s sors\u00e1t viszont nem csup\u00e1n az\u00e9rt \u00e9rdemes kutatni, mert Mad\u00e1ch feles\u00e9ge volt, hanem az\u00e9rt is, hogy betekint\u00e9st nyerhess\u00fcnk egy jobb sorsra \u00e9rdemes n\u0151 \u00e9let\u00e9be, \u00e9s elgondolkozhassunk azon, hogy vajon volt-e v\u00e1laszt\u00e1si lehet\u0151s\u00e9ge, \u00e9s mik lehettek cselekedetei mozgat\u00f3rug\u00f3i.<br \/>\nL\u00e1ssunk h\u00e1t egy r\u00f6vid \u00e1ttekint\u00e9st szint\u00e9n a kutat\u00e1sokr\u00f3l Andor Csaba \u00edr\u00e1sai alapj\u00e1n: Az \u00e9ppen 20 \u00e9vvel ezel\u0151tt \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott II. Fr\u00e1ter- szimp\u00f3zium k\u00f6tet\u00e9nek el\u0151szav\u00e1ban \u00edrja: \u201eA Fr\u00e1ter Erzs\u00e9betr\u0151l kibontakoz\u00f3 vita, amennyire ezt ma meg tudjuk \u00edt\u00e9lni, Pal\u00e1gyi Menyh\u00e9rtnek A H\u00e9tben 1890-ben megjelent n\u00e9gyr\u00e9szes tanulm\u00e1ny\u00e1val kezd\u0151d\u00f6tt, amelyre Heinrich Guszt\u00e1v a Pester Lloydban reflekt\u00e1lt, s ugyanott jelent meg Pal\u00e1gyi v\u00e1lasza is.\u201d (Andor 2001. 9-10.) A huszadik sz\u00e1zad h\u00faszas \u00e9veiben azt\u00e1n ism\u00e9t fell\u00e1ngoltak a vit\u00e1k. Mad\u00e1ch Jol\u00e1n hat\u00e1rozottan v\u00e9delm\u00e9be vette \u00e9desanyj\u00e1t, \u00e9s nagyanyj\u00e1t okolta sz\u00fclei h\u00e1zass\u00e1g\u00e1nak felboml\u00e1s\u00e1\u00e9rt. Az als\u00f3sztregovai lelk\u00e9sz fia, Henriczy B\u00e9la \u00fagy nyilatkozott, hogy sz\u00fclei is az any\u00f3st okolt\u00e1k, \u00e9s Fr\u00e1ter Erzs\u00e9betet v\u00e9delm\u00fckbe vett\u00e9k. Nagyv\u00e1radon Per\u00e9dy Gy\u00f6rgy \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, a Szigligeti T\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6ke, a kor n\u00e9pszer\u0171 \u00edr\u00f3n\u0151j\u00e9vel, Gul\u00e1csy Ir\u00e9nnel kezdett kutat\u00e1sba. Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet s\u00edrj\u00e1r\u00f3l a fejfa r\u00e9g elt\u0171nt, s m\u00e1r csak egy szem\u00e9ly \u00e9lt, akinek az \u00fatmutat\u00e1sa alapj\u00e1n v\u00e9g\u00fcl is meg lehetett tal\u00e1lni a s\u00edrt. Arc\u00e1ra sem eml\u00e9kezett senki; az els\u0151 hiteles \u00e1br\u00e1zol\u00e1st is Per\u00e9dy Gy\u00f6rgy tal\u00e1lta meg a Fr\u00e1ter-csal\u00e1dn\u00e1l. Ugyancsak \u0151 \u00e1ll\u00edttatott \u00faj fejf\u00e1t Erzs\u00e9betnek. Tizen\u00f6t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb Laczk\u00f3n\u00e9 Kiss Ibolya volt az, aki komoly kutat\u00e1sba fogott. Id\u0151k\u00f6zben j\u00f3n\u00e9h\u00e1ny monogr\u00e1fia \u00e9s t\u00f6bb reg\u00e9ny is megjelent. El\u0151bb Hars\u00e1nyi Zsolt \u00edrt h\u00e1rom k\u00f6tetes reg\u00e9nyt Mad\u00e1ch \u00e9let\u00e9r\u0151l, k\u00e9s\u0151bb Moh\u00e1csi Jen\u0151 k\u00fcl\u00f6n feldolgozta egy reg\u00e9nyben a feles\u00e9g \u00e9let\u00e9t Lid\u00e9rcke c\u00edmmel. Tal\u00e1n ez ut\u00f3bbi is (Moh\u00e1csi \u00edt\u00e9lete elmarasztal\u00f3 volt, b\u00e1r \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t a k\u00e9s\u0151bbiekben kicsit m\u00f3dos\u00edtotta) k\u00f6zrej\u00e1tszott abban, hogy 1942-ben megsz\u00fcletett L. Kiss Ibolya reg\u00e9nye, \u00e9s meg is jelent Erzsi tekintetes asszony c\u00edmmel. Az \u00edr\u00f3n\u0151 \u00e9vtizedek m\u00falt\u00e1n egy essz\u00e9k\u00f6tetben sz\u00e1molt be kutat\u00e1si eredm\u00e9nyeir\u0151l (Az asszony trag\u00e9di\u00e1ja, 1960). L. Kiss Ibolya ismerte Per\u00e9dy Gy\u00f6rgy\u00f6t \u00e9s Henriczy B\u00e9l\u00e1t is; a t\u0151l\u00fck nyert inform\u00e1ci\u00f3kat is igyekezett hasznos\u00edtani munk\u00e1ja sor\u00e1n. Az elm\u00falt \u00e9vtizedekben is sz\u00fclettek irodalmi m\u0171vek, amelyeknek t\u00e9m\u00e1ja Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet volt, \u00edgy pl. T. Pataki L\u00e1szl\u00f3: Lid\u00e9rcl\u00e1ng c\u00edm\u0171 monol\u00f3gja. A nyolcvanas \u00e9vekben a v\u00e1radolaszi temet\u0151t a rom\u00e1n korm\u00e1ny fel akarta sz\u00e1molni. Ekkor Tempfli J\u00f3zsef nagyv\u00e1radi megy\u00e9sp\u00fcsp\u00f6k sok m\u00e1s s\u00edrral egy\u00fctt Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet\u00e9t is megv\u00e1ltotta, \u00e9s f\u00f6ldi maradv\u00e1nyait a Bar\u00e1tok Templom\u00e1ban helyezte el. (Andor 1996. 9-15.)<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><img fetchpriority=\"high\" decoding=\"async\" class=\"wp-image-4279 aligncenter\" src=\"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-content\/uploads\/2024\/04\/covers_217377-197x300.jpg\" alt=\"\" width=\"798\" height=\"1215\" srcset=\"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-content\/uploads\/2024\/04\/covers_217377-197x300.jpg 197w, https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-content\/uploads\/2024\/04\/covers_217377-217x330.jpg 217w, https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-content\/uploads\/2024\/04\/covers_217377-118x180.jpg 118w, https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-content\/uploads\/2024\/04\/covers_217377.jpg 329w\" sizes=\"(max-width: 798px) 100vw, 798px\" \/><\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<h2>Az asszony trag\u00e9di\u00e1ja<\/h2>\n<p>St\u00edlusosan ezzel a c\u00edmmel \u00edrta meg kutat\u00e1sai eredm\u00e9ny\u00e9t L. Kiss Ibolya, \u201ekieg\u00e9sz\u00edtve\u201d ezzel Mad\u00e1ch m\u0171v\u00e9t. (L. Kiss 1960) T\u00e1gabb \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekben azt is lesz\u00f6gezhetj\u00fck, hogy a c\u00edm pontosan illeszkedik a feminista kult\u00fara- \u00e9s irodalomkutat\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9be, hiszen az \u00e9vsz\u00e1zadok folyam\u00e1n ak\u00e1r az irodalmi k\u00e1nont, ak\u00e1r a t\u00f6rt\u00e9nelem\u00edr\u00e1st, ak\u00e1r a t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyokat n\u00e9zz\u00fck, a n\u0151k mindig m\u00e1sodlagos szerepet j\u00e1tszottak, vagy kimaradtak a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sekb\u0151l. Ha pedig r\u00e9szt vettek benn\u00fck, az ut\u00f3kor ezt nem \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg. M\u00e1r a francia forradalom idej\u00e9n is k\u00fcl\u00f6n kellett meg\u00edrnia Olympe de Gouges-nak a Polg\u00e1rn\u0151k Nyilatkozat\u00e1t, de Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet kor\u00e1ban is k\u00fcl\u00f6n Testv\u00e9ri sz\u00f3zatot kellett int\u00e9znie Szendrei J\u00fali\u00e1nak a magyar n\u0151kh\u00f6z (\u201ecsak \u00fagy legy\u00fcnk \u00f6v\u00e9k, ha \u0151k a haz\u00e1\u00e9\u201d) (Pet\u0151fin\u00e9 1949), mert a forradalomcsin\u00e1l\u00f3 f\u00e9rfiaknak nem jutott esz\u00fckbe a t\u00e1rsadalom m\u00e1sik fele. A forradalom ut\u00e1n esz\u00fckbe jutott, annyiban, hogy nemhogy t\u00f6bb jogot kaptak volna a n\u0151k, hanem m\u00e9g el is vettek t\u0151l\u00fck. (F\u00e1bri 1996. 78.) Pet\u0151fi \u00fatinapl\u00f3j\u00e1ban is \u00e9rdekes r\u00e9szleteket olvashatunk, mik\u00f6zben tudjuk, hogy Szendrei J\u00falia p\u00e9ldak\u00e9pe \u00e9ppen George Sand volt, az \u0151 p\u00e9ld\u00e1j\u00e1ra r\u00f6vidre v\u00e1gatta a haj\u00e1t, nadr\u00e1got hordott \u00e9s szivarozott. \u00c9s eredetiben olvasta, \u00e9s ford\u00edtotta is Sand \u00edr\u00e1sait. Ehhez k\u00e9pest Pet\u0151fi nemes egyszer\u0171s\u00e9ggel ezt \u00edrja: \u201eG. Sand az \u00faj vil\u00e1g csod\u00e1ja, \u00e9s \u00e9n b\u00e1mulom, tal\u00e1n im\u00e1dom is, de nem szeretem. \u0150, mint a m\u00e9sz\u00e1ros a marha bend\u0151j\u00e9t f\u00f6lhas\u00edtja a t\u00e1rsadalmat, hogy megmutassa belsej\u00e9nek eg\u00e9sz rondas\u00e1g\u00e1t, s azt ki\u00e1ltja: \u00edgy nem maradhat! (&#8230;) Oh, ez mer\u00e9sz, dics\u0151 nagy munka, de f\u00e9rfinek val\u00f3, nem asszonynak. Reg\u00e9nyeinek olvas\u00e1sakor mindig megzavar a gondolat, ha eszembe jut, hogy ezeket asszony \u00edrta, s szinte kedvetlen\u00fcl teszem le. Ha m\u00e1r munk\u00e1s az asszony, j\u00f3, hadd f\u0151zz\u00f6n a konyh\u00e1ban, hadd gyoml\u00e1ljon a kertben, itt sz\u00e9p, ha bepiszkolja is a kez\u00e9t, de az ist\u00e1ll\u00f3t b\u00edzza a f\u00e9rfiakra.\u201d (Pet\u0151fi 1947)<\/p>\n<p>Az asszony trag\u00e9di\u00e1j\u00e1t teh\u00e1t nem veszi \u00e9szre a f\u00e9rfi, vagy nem tulajdon\u00edt jelent\u0151s\u00e9get neki. Vajon mi volt Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet trag\u00e9di\u00e1ja? Mad\u00e1ch Imre esszenci\u00e1lis biol\u00f3giai determin\u00e1lts\u00e1gon alapul\u00f3 v\u00e9lem\u00e9nye a nemi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekr\u0151l, vagy a kor, amelyben \u00e9lt (a zaklatott, szabads\u00e1gharccal terhelt korszak), tal\u00e1n gyermekkora, amelynek r\u00e9szleteit nem ismerj\u00fck, de val\u00f3sz\u00edn\u0171leg \u00e9desanyja n\u00e9lk\u00fcl n\u0151tt fel, a sors, amely Majth\u00e9nyi Anna birtok\u00e1ra vez\u00e9relte, vagy betegs\u00e9ge, amelyet senki sem ismert fel, \u00e9s nem is kezelt, vagy az, hogy f\u00e9rje nem \u00e9rtette \u00e9s nem ismerte el az ig\u00e9nyeit, \u00e9s sohasem avatta \u0151t bizalm\u00e1ba? \u00dagy t\u0171nik, ez mind hozz\u00e1j\u00e1rult ahhoz, hogy sorsa az legyen, ami lett.<\/p>\n<p>L. Kiss Ibolya volt az els\u0151, aki pszichi\u00e1terk\u00e9nt pontos k\u00f3rk\u00e9pet festett Fr\u00e1ter Erzs\u00e9betr\u0151l, amellyel r\u00e9szben magyar\u00e1zta sors\u00e1t, \u00e9s rehabilit\u00e1lta \u0151t a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny szem\u00e9ben. Tanulm\u00e1ny\u00e1t bek\u00fcldte a pozsonyi magyar kiad\u00f3hoz, ahol elutas\u00edtott\u00e1k, mert \u201es\u00e9rt\u0151 a Mad\u00e1ch-csal\u00e1dra n\u00e9zve, \u00e9s ellenkezik a k\u00f6zfelfog\u00e1ssal\u201d. \u201eHallatlan r\u00f6vidl\u00e1t\u00e1s. Hiszen \u00e9ppen az\u00e9rt \u00edrtam meg, hogy megc\u00e1foljam a \u00b4k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nyt\u00b4\u201d \u2013 \u00edrja a szerz\u0151 Dobos L\u00e1szl\u00f3nak sz\u00f3l\u00f3 level\u00e9ben, v\u00e1laszk\u00e9nt Dobos durv\u00e1n elutas\u00edt\u00f3 level\u00e9re, kritik\u00e1j\u00e1ra. (L. Kiss 1958)<\/p>\n<p>A Mad\u00e1ch csal\u00e1d m\u00e9g \u00e9l\u0151 tagjaival \u00e9s Mad\u00e1ch-kutat\u00f3kkal tal\u00e1lkozva, lev\u00e9lt\u00e1ri kutat\u00e1sokra t\u00e1maszkodva \u00edrta meg monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1t Fr\u00e1ter Erzs\u00e9betr\u0151l. A val\u00f3s\u00e1g felt\u00e1r\u00e1s\u00e1hoz jelent\u0151sen hozz\u00e1j\u00e1rult pszichi\u00e1teri v\u00e9gzetts\u00e9ge \u00e9s gyakorlata, amely seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel elemezte Mad\u00e1ch feles\u00e9g\u00e9nek betegs\u00e9g\u00e9t. Levelein kereszt\u00fcl is kielemezhet\u0151v\u00e9 tette a m\u00e1ni\u00e1s-depresszi\u00f3s elmezavar kialakul\u00e1s\u00e1t, majd elhatalmasod\u00e1s\u00e1t. A k\u00f6nyv c\u00e9lja nem Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet rosszul \u00e9rtelmezett \u201eigazol\u00e1sa\u201d vagy puszta szenz\u00e1ci\u00f3hajszol\u00e1s, hanem k\u00e9sei, de hiteles tan\u00fak megsz\u00f3laltat\u00e1sa annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy a lehet\u0151s\u00e9gig tiszt\u00e1zza irodalmunk egyik nagy hat\u00e1s\u00fa m\u00fazs\u00e1j\u00e1nak \u00e9lettrag\u00e9di\u00e1j\u00e1t. \u2013 \u00edrja Sch\u00e9da M\u00e1ria az Irodalomtudom\u00e1nyi K\u00f6zlem\u00e9nyekben 1968-ban. (Sch\u00e9da 1968)<\/p>\n<p>L. Kiss Ibolya \u00e9rdeme azonban tagadhatatlan \u00e9s felbecs\u00fclhetetlen \u00e9rt\u00e9k\u0171, hiszen \u0151 volt az els\u0151, aki val\u00f3ban komoly irodalomt\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s orvosi kutat\u00e1sokat v\u00e9gzett, \u00e9s volt m\u00e9g alkalma besz\u00e9lni azokkal a lesz\u00e1rmazottakkal, akik m\u00e9g eml\u00e9keztek Fr\u00e1ter Erzs\u00e9betre. Kutat\u00e1sai eredm\u00e9ny\u00e9t egy reg\u00e9nyes \u00e9letrajzban is feldolgozta, amely 1942-ben<em><strong> Erzsi tekintetes asszony<\/strong><\/em> (L. Kiss 1942) c\u00edmen jelent meg Budapesten, 1948-ban pedig szlov\u00e1kul is \u0160tefan Kr\u010dm\u00e9ry ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban <em>B\u00e1snikova \u017eena<\/em> c\u00edmen. (Kiss-Lackov\u00e1 1948.) Fuk\u00e1ri Val\u00e9ria t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz szinte tal\u00e1nyosnak nevezi azt, hogy mi\u00e9rt is nem adt\u00e1k ki a m\u0171vet \u00fajra magyarul, miut\u00e1n 1964-ben, Mad\u00e1ch hal\u00e1l\u00e1nak sz\u00e1zadik \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l a H\u00e9t c\u00edm\u0171 csehszlov\u00e1kiai magyar foly\u00f3irat folytat\u00e1sokban k\u00f6z\u00f6lte, \u00e9s az olvas\u00f3k levelekben k\u00e9rt\u00e9k a megjelentet\u00e9s\u00e9t. L. Kiss Ibolya a k\u00f6nyv mott\u00f3j\u00e1ul Mad\u00e1ch Imre id\u00e9zetet v\u00e1lasztott: \u201eK\u00f6nny\u0171 \u00edt\u00e9lni a fel\u00fcletesnek, \/ De mily neh\u00e9z, ki a sz\u00edvet kutatja.\u201d A m\u0171 egyenetlens\u00e9ge tal\u00e1n abb\u00f3l ered, hogy L. Kiss Ibolya n\u00e9hol megsz\u00e9p\u00edtette a t\u00f6rt\u00e9netet Erzs\u00e9bet jav\u00e1ra. Ezt azonban nem igaz\u00e1n r\u00f3hatjuk fel neki annak f\u00e9ny\u00e9ben, hogy addig csup\u00e1n negat\u00edv szerepben t\u00fcntett\u00e9k fel Mad\u00e1ch feles\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n<p>A Mad\u00e1ch T\u00e1rsas\u00e1g 2004-ben \u00fajra kiadta az Erzsi tekintetes asszonyt, amely elektronikus form\u00e1ban ma is el\u00e9rhet\u0151 honlapjukon. (L. Kiss 2004)<\/p>\n<p>Moh\u00e1s L\u00edvia t\u00f6bb \u00e9vtizeddel k\u00e9s\u0151bb szint\u00e9n a pszichi\u00e1ter szem\u00e9vel kutatta Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet szem\u00e9ly\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9letszakaszaiban \u00edrt levelei f\u00e9ny\u00e9ben. (Moh\u00e1s 1999. 33-52.)<\/p>\n<p>A n\u0151 metamorf\u00f3zisaik\u00e9nt mutatja be azokat az \u00e9letszakaszokat, amelyeken Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet haladt. Az ut\u00f3lagos diagn\u00f3zis a szerz\u0151 szerint aszt\u00e9ni\u00e1s \u00e9s \u00e9lm\u00e9nys\u00f3v\u00e1r pszichopata, ami t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g \u00e9s a felel\u0151ss\u00e9g fel nem v\u00e1llal\u00e1s\u00e1ban, a szerepl\u00e9si v\u00e1gyban nyilv\u00e1nul meg. A jelenben \u00e9l, \u00e9rzelem- \u00e9s indulatvez\u00e9relt szem\u00e9ly. Szinte semmilyen szerep\u00e9nek nem tud megfelelni, ellentmond\u00e1sos, l\u00e9ny\u00e9nek energiat\u00f6bblet\u00e9vel nem tud b\u00e1nni. Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet metamorf\u00f3zisait a k\u00f6vetkez\u0151 m\u00f3don mutatja be a pszichi\u00e1ter: a dinamikus, lelkes, sodr\u00f3, mer\u00e9sz fiatal l\u00e1ny (1), a k\u00e9ts\u00e9gbeesett verg\u0151d\u00e9s a sz\u00fcl\u00e9sek \u00e9s a megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sok kora id\u0151szak\u00e1ban (2), az elhamarkodott v\u00e1l\u00e1s \u00e9s \u00f6n\u00e1ll\u00f3sul\u00e1s \u00e9s k\u00e9ts\u00e9gbeesett ki\u00fatkeres\u00e9s (3), valamint a lepusztul\u00e1s korszaka (4).<\/p>\n<p>Az ellentmond\u00e1sos szem\u00e9lyis\u00e9g\u0171 n\u0151 sors\u00e1nak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez egy m\u00e1sik fogalmat is seg\u00edts\u00e9g\u00fcl h\u00edv, m\u00e9gpedig a paradoxonokat, amelyeket a k\u00f6vetkez\u0151 pontokban foglal \u00f6ssze:<\/p>\n<p>1) Var\u00e1zsos n\u0151, szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9vel hatni k\u00e9pes, maga fel\u00e9 tudja ford\u00edtani az embereket. Ugyanakkor szoci\u00e1lis adapt\u00e1ci\u00f3s zavarban szenved.<\/p>\n<p>2) Kih\u00edv\u00e1sokat kedvel\u0151, akt\u00edv, mer\u00e9sz, kompetit\u00edv alkat, a vil\u00e1g fel\u00e9 fordul energi\u00e1ival, \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9vel. De ugyanakkor teljesen hi\u00e1nyozni l\u00e1tszanak n\u00e1la a r\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a logika, vagy az adott k\u00f6r t\u00f6rv\u00e9nyeinek \u00e9s t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9geinek \u00e9szlel\u00e9se.<\/p>\n<p>3) Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet n\u00e9gy gyermeket hozott a vil\u00e1gra. De a femininit\u00e1s k\u00f6z\u00e9ppontja nemcsak biologikum \u00e9s \u00f6szt\u00f6n, hanem ego dilemma \u00e9s ego feladat. A biologikum \u00e9s az ego ellentmond\u00e1sa sz\u00e9tzil\u00e1lta az anyai szerepk\u00f6rt.<\/p>\n<p>4) Buk\u00e1s\u00e1ba belej\u00e1tszhatott az \u00e9rzelem- \u00e9s indulatvez\u00e9relt be\u00e1ll\u00edt\u00f3d\u00e1sa. Egy \u00e9rzelmes, \u00e9rdekes, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s gesztus kedv\u00e9\u00e9rt val\u00f3sz\u00edn\u0171leg t\u00f6bbsz\u00f6r mell\u0151zte a helyzet k\u00f6znapian j\u00f3zan felm\u00e9r\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n<p>5) V\u00e9g\u00fcl val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edthet\u0151 az is, az anticip\u00e1l\u00f3 k\u00e9szs\u00e9g, a j\u00f6v\u0151tervez\u00e9s rendk\u00edv\u00fcl gyenge az \u0151 eset\u00e9ben. Vagyis egy ember\u00f6lt\u0151n \u00e1t nem, vagy csak nagyon kev\u00e9ss\u00e9 \u00e9szlelte azt, hogy minden ember jelen viselked\u00e9se, a jelenben megval\u00f3s\u00edtott tette kihat saj\u00e1t j\u00f6v\u0151j\u00e9re, gyakran kem\u00e9nyen meghat\u00e1rozza azt. (Moh\u00e1s 1999. 33-51.)<\/p>\n<p>A kutat\u00e1sok sokf\u00e9les\u00e9g\u00e9t tan\u00fas\u00edtj\u00e1k a grafol\u00f3giai vizsg\u00e1latok, amelyeknek Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet eset\u00e9ben az\u00e9rt van k\u00fcl\u00f6n\u00f6s jelent\u0151s\u00e9ge, mert a kutathat\u00f3 dokumentumok jelent\u0151s r\u00e9sze levelez\u00e9s form\u00e1j\u00e1ban maradt fenn, \u00e9s els\u0151sorban az \u0151 leveleib\u0151l vontak le k\u00f6vetkeztet\u00e9seket kapcsolatuk alakul\u00e1s\u00e1r\u00f3l a kutat\u00f3k, mivel a Mad\u00e1ch Imre \u00e1ltal neki \u00edrt levelek nem maradtak fenn.<\/p>\n<p>Beiczer \u00c9va grafol\u00f3gus Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet leveleit h\u00e1rom korszakra osztva vizsg\u00e1lja. A h\u00e1rom id\u0151szak v\u00e9lem\u00e9nye szerint: a szerelmi \u00e9s h\u00e1zast\u00e1rsi kapcsolat kialakul\u00e1s\u00e1t, meger\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9t, m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, majd sz\u00e9tboml\u00e1s\u00e1t, egy emberp\u00e1r sors\u00e1nak dr\u00e1mai alakul\u00e1s\u00e1t mutatja be. (Beiczer 2001. 86-94.)<\/p>\n<p>Az els\u0151 id\u0151szakban a menyasszony \u00edr\u00e1sa m\u00e9g bizonytalan, a 17 \u00e9ves Erzsike a grafol\u00f3giai elemz\u00e9s szerint gyenge, b\u00e1tortalan l\u00e9nyk\u00e9nt jelenik meg, annak ellen\u00e9re, hogy a levelek tartalmilag hat\u00e1rozotts\u00e1got mutatnak. A Mad\u00e1ch elhurcol\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151 id\u0151szakban ennek a gyenge \u00e9s b\u00e1tortalan l\u00e9nynek m\u00e1r semmi nyoma nincs az \u00edr\u00e1sban, a szerz\u0151 szerint a megv\u00e1ltozott \u00edr\u00e1sa a Mad\u00e1ch Imr\u00e9vel elt\u00f6lt\u00f6tt \u00e9vek kedvez\u0151 hat\u00e1s\u00e1t, \u00e1tform\u00e1l\u00f3 erej\u00e9t, a folyamatos fejl\u0151d\u00e9st mutatja be.<\/p>\n<p>Egy r\u00f6vid bekezd\u00e9s erej\u00e9ig Beiczer \u00f6sszehasonl\u00edtja Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet \u00e9s Majth\u00e9nyi Anna \u00edr\u00e1s\u00e1t: \u201eMajth\u00e9nyi Anna kev\u00e9ss\u00e9 ritmusos, kem\u00e9ny, fesz\u00fclt, rugalmass\u00e1g n\u00e9lk\u00fcli, z\u00e1rt \u00edr\u00e1sa fogyat\u00e9kos felold\u00f3d\u00e1sra, visszatartotts\u00e1gra, \u00f6n\u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9sre, hajthatatlans\u00e1gra, dacoss\u00e1gra mutat. Fr\u00e1ter Erzsi ritmikus mozg\u00e1s\u00fa, szabadon halad\u00f3, rugalmas, hajl\u00e9kony, lend\u00fcletes \u00edr\u00e1sa viszont oldotts\u00e1gra, k\u00f6zvetlens\u00e9gre, term\u00e9szetes biztons\u00e1gra, mozg\u00e9konys\u00e1gra, viselked\u00e9sbeli k\u00f6nnyeds\u00e9gre utal.\u201d (Beiczer 2001. 88)<\/p>\n<p>Egy 1853 m\u00e1rcius\u00e1ban \u00edrt levelet tart a legalkalmasabbnak Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet szem\u00e9lyis\u00e9gk\u00e9p\u00e9nek megform\u00e1l\u00e1s\u00e1ra, mert ebben \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 a legjobban, hogy a Mad\u00e1ch Imr\u00e9vel val\u00f3 h\u00e1zass\u00e1g alatt igazi egy\u00e9nis\u00e9gg\u00e9 alakult: \u201eA k\u00e9z\u00edr\u00e1s egyedis\u00e9ge alapj\u00e1n val\u00f3ban felt\u00e9telezhet\u0151, hogy a benne szunnyad\u00f3 vagy nyiladoz\u00f3 adotts\u00e1gok k\u00f6z\u00fcl k\u00e9pes lett volna valamit tehets\u00e9gesen, sikeresen kibontakoztatni. De erre kora, k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei \u00e9s k\u00f6rnyezete nem adott lehet\u0151s\u00e9get&#8221;. A grafol\u00f3gus v\u00e9g\u00fcl arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jut, hogy az a negat\u00edv lelki folyamat, amelyet Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet \u00e9let\u00e9ben a meg\u00e9lhet\u00e9si neh\u00e9zs\u00e9gek, a bizalmatlan \u00e9s labilis l\u00e9gk\u00f6r \u00e9s k\u00f6rnyezet ind\u00edtottak el, visszaford\u00edthat\u00f3 lett volna, ha id\u0151ben felismerik \u00e9s kezelik.\u201d (Beiczer 2001. 88.)<\/p>\n<p>Gy\u0151rffy Mikl\u00f3s a Mad\u00e1ch h\u00e1zasp\u00e1r kapcsolat\u00e1nak fordul\u00f3pontjait vizsg\u00e1lta meg, \u00e9s arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutott, hogy a kapcsolat z\u00e1tonyra fut\u00e1sa nem volt el\u0151re bek\u00f3dolva, mint ahogy azt sokan sz\u00edvesen bizonygatt\u00e1k ak\u00e1r a visszaeml\u00e9kez\u00e9sek, ak\u00e1r a kutat\u00e1si eredm\u00e9nyek alapj\u00e1n. (Gy\u0151rffy 2001. 11-19.)<\/p>\n<p>Tanulm\u00e1ny\u00e1ban ezt \u00f6t pontba foglalva bizony\u00edtja, \u00f6t olyan t\u00e9nyben, amely a Mad\u00e1ch \u00e9s Fr\u00e1ter-kutat\u00e1sok anyagaib\u00f3l egyenesen kider\u00fcl, vagy k\u00f6vetkeztet\u00e9sek alapj\u00e1n levonhat\u00f3. Azokat a fordul\u00f3pontk\u00e9nt \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 esem\u00e9nyeket \u00e9s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit foglalja \u00f6ssze, amelyek hat\u00e1ssal voltak a kapcsolat felboml\u00e1s\u00e1ra vagy folytat\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s lesz\u00f6gezi, hogy m\u00e1s megold\u00e1s is adott lett volna, mint amit v\u00e1lasztottak, vagy amibe belesodr\u00f3dtak. S mint minden kapcsolatban, mindk\u00e9t f\u00e9l felel\u0151ss\u00e9ge egyform\u00e1n fontos, ak\u00e1r a h\u00e1zass\u00e1gban, ak\u00e1r az ut\u00e1na t\u00f6rt\u00e9nt esem\u00e9nyeket vessz\u00fck tekintetbe.<\/p>\n<p>Els\u0151k\u00e9nt abb\u00f3l a t\u00e9nyb\u0151l indul ki, hogy a h\u00e1zass\u00e1g l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t val\u00f3sz\u00edn\u0171leg Majth\u00e9nyi Anna ind\u00edtotta el egy level\u00e9vel, amelyben a menyasszonyt megnyugtatta, \u00e9s b\u00e1tors\u00e1got \u00f6nt\u00f6tt bel\u00e9. Szerinte Erzsi provok\u00e1lta ki az \u00edr\u00e1st, Imre pedig meggy\u0151zte anyj\u00e1t, hogy \u00edrjon Erzsinek. M\u00e1sodik \u00e9rvk\u00e9nt azt hozza fel, hogy a fiatalok Csesztv\u00e9n sem teljesen boldogan \u00e9ltek, annak ellen\u00e9re, hogy a kutat\u00e1sok \u00e9s a korabeli v\u00e9lem\u00e9nyek mind a \u201ecsesztvei boldog id\u0151szakr\u00f3l\u201d besz\u00e9lnek, \u00e9s a kapcsolat roml\u00e1s\u00e1t az Als\u00f3sztregov\u00e1ra val\u00f3 visszak\u00f6lt\u00f6z\u00e9st\u0151l sz\u00e1m\u00edtj\u00e1k, \u00fajra el\u0151t\u00e9rbe helyezve az any\u00f3s negat\u00edv szerep\u00e9t, valamint a k\u00e9t n\u0151 k\u00f6z\u00f6tti fesz\u00fclts\u00e9get, amelyet eleve adottnak tekintettek m\u00e9g a h\u00e1zass\u00e1g megk\u00f6t\u00e9se el\u0151tti id\u0151szakb\u00f3l. A csesztvei id\u0151szak viszont m\u00e1r szint\u00e9n terhelt volt, mert a beteg\u00e1pol\u00e1s egyre jobban be\u00e9p\u00fclt az \u00e9let\u00fckbe, hiszen Imre gyakran gyeng\u00e9lkedett, nem v\u00e1gyott t\u00e1rsas\u00e1gra, ellent\u00e9tben Erzs\u00e9bettel. Erzs\u00e9bet egyre gyakrabban szervez vend\u00e9gs\u00e9geket, \u00e9s a vend\u00e9gekkel mindig \u0151 marad fenn. S\u00falyosbodik az \u00e1ltal\u00e1nos gazdas\u00e1gi helyzet\u00fck, \u00e9s Erzs\u00e9bet panaszkodik Imr\u00e9n\u00e9l az irodalmi alkot\u00e1sra \u201epazarolt id\u0151\u201d miatt. Ezt bizony\u00edtja az a t\u00e9ny is, amelyet Andor Csaba \u00edr le: \u201eamikor Mad\u00e1ch Alad\u00e1r \u00e9rtes\u00fclt r\u00f3la, hogy Gyulai P\u00e1l Mad\u00e1ch \u00f6sszkiad\u00e1s\u00e1nak elej\u00e9n B\u00e9rczy K\u00e1roly eml\u00e9kbesz\u00e9d\u00e9nek megjelentet\u00e9s\u00e9t tervezi, levelet int\u00e9zett hozz\u00e1, s abban e sorok kihagy\u00e1s\u00e1t k\u00e9rte: \u00bbs \u0151 haza Csesztv\u00e9re sietett, rep\u00fclt, hogy ott a boldogs\u00e1gnak \u2013 m\u00e1r csak romjait tal\u00e1lja.\u00ab Magyar\u00e1zatk\u00e9nt pedig ezt f\u0171zte a k\u00e9r\u00e9s\u00e9hez: \u00bbaz al\u00e1 h\u00fazott sorokat kihagyni k\u00e9rem, ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mert azon k\u00edv\u00fcl hogy a helyzetet nem is eg\u00e9szen correct illustr\u00e1lj\u00e1k, m\u00e9g mint ilyenek is t. i. csup\u00e1n a helyzet illustr\u00e1l\u00e1s\u00e1ra val\u00f3k egy kiss\u00e9 vil\u00e1gosak, egyszer\u00fc \u00e9letrajzi adatoknak pedig hom\u00e1lyosak. Ha valaki tal\u00e1n Madach Imre \u00e9letrajz\u00e1t mint \u00f6n\u00e1ll\u00f3 m\u0171vet feldolgozn\u00e1 eg\u00e9szen m\u00e1s tekintet al\u00e1 esn\u00e9k ezen dolog is \u00e9s az illet\u0151 tetsz\u00e9s\u00e9t\u0151l fog f\u00fcggni minden adatot felhaszn\u00e1lni.\u00ab A lev\u00e9l 1875. j\u00fanius 4-\u00e9n \u00edr\u00f3dott. Nem tudjuk, mi\u00e9rt vette v\u00e9delm\u00e9be \u00e9desanyj\u00e1t Mad\u00e1ch Alad\u00e1r \u00e9ppen akkor, amikor a jelek szerint m\u00e1r v\u00e9gleg megtagadott minden anyagi t\u00e1mogat\u00e1st t\u0151le \u2013 \u00edrja Andor. \u2013 Erre csak egyetlen oka lehetett: pontosan tudta, hogy Csesztv\u00e9n m\u00e9g semmi j\u00f3v\u00e1tehetetlen dolog nem t\u00f6rt\u00e9nt, hogy B\u00e9rczy eml\u00e9kbesz\u00e9d\u00e9nek ez a m\u00e9goly apr\u00f3 r\u00e9szlete nem felel meg a val\u00f3s\u00e1gnak. (Gyulai nem hagyta ki a kifog\u00e1solt sorokat.)\u201d (Andor 1995. 14.)<\/p>\n<p>A harmadik ok, amely miatt a h\u00e1zass\u00e1g alapjai meggyeng\u00fcltek, Gy\u0151rffy szerint a csal\u00e1di oszt\u00e1lyegyezs\u00e9g volt, amelyet id. Mad\u00e1ch Imr\u00e9n\u00e9 \u00e9s k\u00e9t fia a vagyon feloszt\u00e1s\u00e1r\u00f3l tett, m\u00e9gpedig \u00fagy, hogy Imre, az els\u0151sz\u00fcl\u00f6tt a kast\u00e9lyt, K\u00e1roly pedig a csesztvei \u201eanyai \u00e1ghoz\u201d tartoz\u00f3 kisebb udvarh\u00e1zat vette birtokba. Csak \u0151k h\u00e1rman tudtak r\u00f3la m\u00e9g sok\u00e1ig, ami Erzs\u00e9betet meglepet\u00e9sk\u00e9nt \u00e9rte, ann\u00e1l is ink\u00e1bb, hogy \u0151 sohasem akart Sztregov\u00e1n \u00e9lni, s\u0151t ezt meg is \u00edg\u00e9rtette Imr\u00e9vel a h\u00e1zass\u00e1gk\u00f6t\u00e9s\u00fck el\u0151tt. (Gy\u0151rffy 2000. 16.) A negyedik indok pedig az, ami m\u00e9g szint\u00e9n a csesztvei lak\u00e1sukban \u00e9ri \u0151ket, hogy 1852-ben Imr\u00e9t v\u00e1ratlanul elhurcolj\u00e1k csal\u00e1dja k\u00f6r\u00e9b\u0151l. Ez \u00f3ri\u00e1si sokk\u00e9nt \u00e9ri a feles\u00e9get, aki \u00e9ppen a harmadik gyermek\u00fckkel terhes, \u00e9s hirtelen mindenf\u00e9le magyar\u00e1zat, t\u00e1mogat\u00e1s \u00e9s anyagi seg\u00edts\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl teljesen mag\u00e1ra marad.<\/p>\n<p>1854 tel\u00e9n ker\u00fcl sor arra az eml\u00e9kezetes losonci b\u00e1lra, amely m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6vet jelent a h\u00e1zasp\u00e1r \u00e9let\u00e9ben. Tal\u00e1n egyik\u00fck sem tudta felm\u00e9rni az \u00f6sszet\u0171z\u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit, de ez m\u00e1r csak az utols\u00f3 csepp lehetett a poh\u00e1rban. Ez Gy\u0151rffy szerint az \u00f6t\u00f6dik oka annak, hogy a kapcsolatuk felbomlott.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><img decoding=\"async\" class=\"wp-image-4278 aligncenter\" src=\"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-content\/uploads\/2024\/04\/fraterII-195x300.jpg\" alt=\"\" width=\"808\" height=\"1243\" srcset=\"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-content\/uploads\/2024\/04\/fraterII-195x300.jpg 195w, https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-content\/uploads\/2024\/04\/fraterII-215x330.jpg 215w, https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-content\/uploads\/2024\/04\/fraterII-117x180.jpg 117w, https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-content\/uploads\/2024\/04\/fraterII.jpg 333w\" sizes=\"(max-width: 808px) 100vw, 808px\" \/><\/p>\n<p style=\"text-align: center;\"><em>Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet \u00e9s Mad\u00e1ch Imre szobra, ifj. Szab\u00f3 Istv\u00e1n szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz alkot\u00e1sa.<\/em><br \/>\n<em>Csesztve, Mad\u00e1ch Imre-eml\u00e9kh\u00e1z<\/em><\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<h2>A befejezetlen \u00e9let<\/h2>\n<p>Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet alakj\u00e1nak v\u00e9lt vagy val\u00f3 megjelen\u00e9s\u00e9t az irodalmi m\u0171vekben \u00c1rp\u00e1s K\u00e1roly gy\u0171jt\u00f6tte \u00f6ssze \u00e9s rendszerezte. (\u00c1rp\u00e1s 2001. 18-85.) Jelen tanulm\u00e1nyban ezzel a vonatkoz\u00e1ssal nem foglalkozom, de fontosnak tartom megeml\u00edteni, mint annak p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t, hogy milyen kimer\u00edthetetlen ihletforr\u00e1s egy-egy val\u00f3s\u00e1gos szem\u00e9ly, aki kapcsolatban \u00e1llt egy h\u00edres irodalmi m\u0171 szerz\u0151j\u00e9vel. S\u0151t, milyen kimer\u00edthetetlen lehet\u0151s\u00e9gnek t\u0171nik ezeknek a virtu\u00e1lis k\u00e9peknek, mint\u00e1zatoknak, vagy csak egy-egy t\u00e1voli \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9snek t\u0171n\u0151 jelnek a felfedez\u00e9se az egyes irodalmi m\u0171vekben, mik\u00f6zben m\u00e1r semmilyen kapcsol\u00f3d\u00e1sban nincs sem a val\u00f3s\u00e1gos szem\u00e9llyel, sem az eredeti m\u0171vel vagy annak szerz\u0151j\u00e9vel. \u00c1rp\u00e1s K\u00e1roly bonyolult t\u00e1bl\u00e1zatot \u00e1ll\u00edtott \u00f6ssze mindenekr\u0151l r\u00e9szletes kutat\u00e1sai alapj\u00e1n. A Mad\u00e1ch- \u00e9s Fr\u00e1ter-kutat\u00e1sokkal p\u00e1rhuzamosan azonban l\u00e9trej\u00f6ttek olyan irodalmi \u00e9s sz\u00ednpadi m\u0171vek is az id\u0151k folyam\u00e1n (s\u0151t folyamatosan j\u00f6nnek l\u00e9tre), amelyek megpr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k \u00e1rnyalni a Mad\u00e1ch csal\u00e1dr\u00f3l kialak\u00edtott k\u00e9pet.<\/p>\n<p>Sz\u00e1mba v\u00e9ve az eddigi kutat\u00e1sokat, a Mad\u00e1ch-h\u00e1zasp\u00e1r sorsa ihlette irodalmi \u00e9s sz\u00ednpadi m\u0171veket, k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sokat, valamint a k\u00e9t f\u0151szerepl\u0151 alakj\u00e1t \u0151rz\u0151 rendezv\u00e9nyeket (konferenci\u00e1k, Mad\u00e1ch-napok, Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet-eml\u00e9knapok) \u00e9s a r\u00f3luk elnevezett int\u00e9zm\u00e9nyeket, \u00e9p\u00fcleteket egy\u00e9rtelm\u0171en l\u00e1that\u00f3, hogy t\u00f6rt\u00e9net\u00fck tov\u00e1bb \u00e9l \u00e9s m\u00e9g nagyon sok\u00e1ig foglalkoztatni fogja mind a kutat\u00f3kat \u00e9s m\u0171v\u00e9szeket, mind a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9get. Hisz b\u00e1rmilyen szempontb\u00f3l is tekint\u00fcnk r\u00e1juk, saj\u00e1t emberi sorsunkra eml\u00e9keztetnek, \u00e9s arra is, hogy b\u00e1rmilyen eredm\u00e9nyt vagy k\u00f6vetkeztet\u00e9st sz\u0171r\u00fcnk le bel\u0151le, a val\u00f3s\u00e1got csak \u0151k ismert\u00e9k.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><strong>Irodalom<\/strong><br \/>\n<em>ANDOR Csaba (v\u00e1logatta \u00e9s szerkesztette): Bevezet\u00e9s. In: Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet eml\u00e9kezete II. Mad\u00e1ch K\u00f6nyvt\u00e1r \u2013 \u00daj Folyam 22. Mad\u00e1ch T\u00e1rsas\u00e1g \u2013 Cs\u00e9csei \u00f6nkorm\u00e1nyzat: Cs\u00e9cse-Budapest, 2000. 9.<\/em><br \/>\n<em>ANDOR Csaba (v\u00e1logatta \u00e9s szerkesztette): Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet eml\u00e9kezete I., Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet K\u00f6z\u00e9piskolai Le\u00e1nykoll\u00e9gium \u2013 Mad\u00e1ch Irodalmi T\u00e1rsas\u00e1g: Balassagyarmat \u2013 Budapest, 1996.<\/em><br \/>\n<em>ANDOR Csaba (v\u00e1logatta \u00e9s szerkesztette): Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet eml\u00e9kezete I., Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet K\u00f6z\u00e9piskolai Le\u00e1nykoll\u00e9gium &#8211; Mad\u00e1ch Irodalmi T\u00e1rsas\u00e1g: Balassagyarmat \u2013 Budapest, 1995.<\/em><br \/>\n<em>\u00c1RP\u00c1S K\u00e1roly: Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet a Mad\u00e1ch Imre ihlette sz\u00e9pirodalmi alkot\u00e1sokban Adal\u00e9kok a virtu\u00e1lis vil\u00e1g n\u0151-k\u00e9p\u00e9hez I., II. Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet Szimp\u00f3zium (szerk. Andor Csaba), A Cs\u00e9csei \u00d6nkorm\u00e1nyzat \u00e9s a Mad\u00e1ch Irodalmi T\u00e1rsas\u00e1g k\u00f6z\u00f6s kiad\u00e1sa, Cs\u00e9cse\u2013Budapest: 2001. 18-85.<\/em><br \/>\n<em>BEICZER \u00c9va: Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet szem\u00e9lyis\u00e9ge k\u00e9z\u00edr\u00e1s\u00e1nak t\u00fckr\u00e9ben, in.: II. Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet Szimp\u00f3zium (szerk. Andor Csaba), A Cs\u00e9csei \u00d6nkorm\u00e1nyzat \u00e9s a Mad\u00e1ch Irodalmi T\u00e1rsas\u00e1g k\u00f6z\u00f6s kiad\u00e1sa, Cs\u00e9cse\u2013Budapest: 2001, 86-94.<\/em><br \/>\n<em>F\u00c1BRI Anna: \u201eA sz\u00e9p tiltott t\u00e1j fel\u00e9.\u201c A magyar \u00edr\u00f3n\u0151k t\u00f6rt\u00e9nete k\u00e9t sz\u00e1zadfordul\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt 1795-1905. Kort\u00e1rs, Budapest: 1996. 156<\/em><br \/>\n<em>GY\u0150RFFY Mikl\u00f3s: Tal\u00e1n em\u00edgy. In.: I. Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet Szimp\u00f3zium (szerk. Andor Csaba), Mad\u00e1ch K\u00f6nyvt\u00e1r \u2014 \u00daj folyam 15., A Cs\u00e9csei \u00d6nkorm\u00e1nyzat \u00e9s a Mad\u00e1ch Irodalmi T\u00e1rsas\u00e1g k\u00f6z\u00f6s kiad\u00e1sa Cs\u00e9cse\u2013Budapest 2001, 11-16. <\/em><br \/>\n<em>http:\/\/www.mek.iif.hu\/porta\/szint\/human\/szepirod\/magyar\/madach\/a_norol\/a_norol.mek<\/em><br \/>\n<em>https:\/\/mek.oszk.hu\/00900\/00914\/html\/madach8.htm<\/em><br \/>\n<em>KISS\u2013LACKOV\u00c1, Ibolya: B\u00e1snikova \u017eena. Ford. Kr\u010dm\u00e9ry, \u0160tefan, Bohumil Buocik, Bratislava, 1848.<\/em><br \/>\n<em>L. KISS Ibolya F\u00e1bry Zolt\u00e1nnak sz\u00f3l\u00f3 level\u00e9ben mell\u00e9keli Dobos L\u00e1szl\u00f3nak \u00edrt levele m\u00e1solat\u00e1t. 1958. 10. 16. Bibliotheca hungarica, Somorja, TR KNA-20<\/em><br \/>\n<em>L. KISS Ibolya: Az asszony trag\u00e9di\u00e1ja. Tatran K\u00f6nyvkiad\u00f3, Bratislava, 1960.<\/em><br \/>\n<em>L. KISS Ibolya: Erzsi tekintetes asszony, B\u00e1rd Ferenc \u00e9s fia, Budapest, 1942.<\/em><br \/>\n<em>L. KISS Ibolya: Erzsi tekintetes asszony. Mad\u00e1ch Irodalmi T\u00e1rsas\u00e1g. Budapest, 2004. http:\/\/madach.hu\/old\/eletrajzok\/LKiss%20I.%20Erzsi%20tekintetes%20asszony.pdf<\/em><br \/>\n<em>MAD\u00c1CH Imre: A n\u0151r\u0151l, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen eszt\u00e9tikai szempontb\u00f3l. Sz\u00e9kfoglal\u00f3 \u00e9rtekez\u00e9s az Akad\u00e9mi\u00e1n. In. Mad\u00e1ch Imre: V\u00e1logatott m\u0171vek. Sajt\u00f3 al\u00e1 \u00edrta \u00e9s rendezte: S\u0151t\u00e9r Istv\u00e1n; sorozatszerkeszt\u0151: Szabolcsi Mikl\u00f3s, ; Sz\u00e9pirodalmi Kiad\u00f3, Budapest, 1958.<\/em><br \/>\n<em>MAD\u00c1CH Imre: Az ember trag\u00e9di\u00e1ja, Sz\u00e9pirodalmi Kiad\u00f3, Budapest. 1968. 85.<\/em><br \/>\n<em>MAD\u00c1CH Imre: Vadr\u00f3zs\u00e1k. In: Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet eml\u00e9kezete I., Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet K\u00f6z\u00e9piskolai Le\u00e1nykoll\u00e9gium &#8211; Mad\u00e1ch Irodalmi T\u00e1rsas\u00e1g: Balassagyarmat \u2013 Budapest, 1995. 51.<\/em><br \/>\n<em>MIKSZ\u00c1TH K\u00e1lm\u00e1n: Veres P\u00e1ln\u00e9. In. Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g 1895. 249-251.<\/em><br \/>\n<em>MOH\u00c1S L\u00edvia: Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet pszichol\u00f3giai arck\u00e9pe, In.: I. Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet szimp\u00f3zium (szerk. Andor Csaba), Cs\u00e9csei \u00d6nkorm\u00e1nyzat\u2014Mad\u00e1ch Irodalmi T\u00e1rsas\u00e1g Cs\u00e9cse\u2014Budapest 1999, 33-51.<\/em><br \/>\n<em>PAL\u00c1GYI Menyh\u00e9rt: Mad\u00e1ch Imre neje. In: Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet eml\u00e9kezete II. Mad\u00e1ch K\u00f6nyvt\u00e1r \u2013 \u00daj Folyam 22. (v\u00e1l., szerk. Andor Csaba), Mad\u00e1ch T\u00e1rsas\u00e1g \u2013 Cs\u00e9csei \u00f6nkorm\u00e1nyzat: Cs\u00e9cse-Budapest, 2000, 16.<\/em><br \/>\n<em>PET\u0150FI S\u00e1ndor: \u00dati levelek Ker\u00e9nyi Frigyeshez, 1847, XVI. Kolt\u00f3, okt\u00f3ber 14. 1847. https:\/\/mek.oszk.hu\/06100\/06125\/html\/petofiu0002.html<\/em><br \/>\n<em>PET\u0150FIN\u00c9: Testv\u00e9ri sz\u00f3zat Magyarorsz\u00e1g h\u00f6lgyeihez. K\u00f6zl\u00f6ny 1849. \u00e1prilis 8. Debrecen., Orsz\u00e1g-Vil\u00e1g, 1891. 13. sz.<\/em><br \/>\n<em>SCH\u00c9DA M\u00e1ria: L. Kiss Ibolya: Az asszony trag\u00e9di\u00e1ja. Bratislava, 1966. Tatran. In: Irodalomt\u00f6rt\u00e9neti K\u00f6zlem\u00e9nyek, 1968. 6. sz. 722. o.<\/em><\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Bolemant Lilla A halhatatlan feles\u00e9g: Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet c\u00edm\u0171 cikk\u00e9nek folytat\u00e1s\u00e1t k\u00f6z\u00f6lj\u00fck. (I. r\u00e9sz ITT) &nbsp; Erzsol\u00f3gia \u00e9s erzsogr\u00e1fia A Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet Szimp\u00f3ziumok nyomtat\u00e1sban megjelent tanulm\u00e1nyainak szerkeszt\u0151je, Andor Csaba \u00edgy vezeti be a II. szimp\u00f3zium el\u0151szav\u00e1ban a t\u00e9m\u00e1t: \u201eAzt hiszem, nem t\u00falzok, ha azt \u00e1ll\u00edtom, hogy az elm\u00falt h\u00e1rom \u00e9vben alapvet\u0151en \u00faj eredm\u00e9nyek az \u201eerzsol\u00f3gia\u201d ter\u00fclet\u00e9n [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":4280,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[41],"tags":[49,67,65],"class_list":["post-4276","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-komoly","tag-kutatas","tag-muveszet","tag-nemi-szerepek"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4276","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=4276"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4276\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4281,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4276\/revisions\/4281"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/media\/4280"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=4276"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=4276"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=4276"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}