![\"\"](\"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-content\/uploads\/2024\/04\/borito-200x300.jpg\")
<\/p>\nAz olimpia alatt a m\u00e9dia \u00e9l\u0151 ad\u00e1sokat, aktu\u00e1lis eredm\u00e9nyeket \u00e9s interj\u00fakat k\u00f6zvet\u00edt, illetve lehozza a dopping\u00fcgyeket. Itt-ott megjelennek cikkek \u00e9s vide\u00f3k a \u201en\u0151kr\u0151l \u00e9s az olimpi\u00e1r\u00f3l\u201d, a n\u0151i \u00e9s f\u00e9rfi csapatok egyenl\u0151tlen finansz\u00edroz\u00e1s\u00e1r\u00f3l, arr\u00f3l, hogy a m\u00e9dia hogyan mutatja be a n\u0151i sportol\u00f3kat, \u00e9s hogyan \u00edrja le a n\u0151k sikereit, a f\u00e9rfiaknak tulajdon\u00edtva azt: a n\u0151i sportol\u00f3k sikerei mintha nem is l\u00e9tezn\u00e9nek \u00f6nmagukban, ugyanis \u00f6sszehasonl\u00edtj\u00e1k \u0151ket a f\u00e9rfi sportol\u00f3k teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9vel, mintha nem a n\u0151i sportol\u00f3k els\u0151dleges \u00e9rdemei lenn\u00e9nek, hanem az edz\u0151ik\u00e9, az apjuk\u00e9, a f\u00e9rj\u00fck\u00e9 stb. Ehelyett olyan cikkekre lenne sz\u00fcks\u00e9g, amelyek nyilv\u00e1nosan elismerik a n\u0151i sportol\u00f3k eredm\u00e9nyeit \u00e9s a glob\u00e1lis jelent\u0151s\u00e9g\u0171 sportesem\u00e9nyek teljes jog\u00fa r\u00e9sztvev\u0151ik\u00e9nt mutatj\u00e1k be \u0151ket. L\u00e1tsz\u00f3lag minden rendben van, akkor mi lehet a probl\u00e9ma?<\/p>\n
Helen Jefferson Lenskyj (2010) feminista sportteoretikus szerint a feminista sportkutat\u00e1s viszonylag r\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9nete miatt nem meglep\u0151, hogy az olimpia legt\u00f6bb kort\u00e1rs elemz\u00e9se a kor\u00e1bbi liber\u00e1lis feminista kutat\u00e1sok domin\u00e1ns gondolatait visszhangozza: egyenl\u0151s\u00e9g, egyenl\u0151s\u00e9g, egyenl\u0151s\u00e9g. A n\u0151k r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9nek n\u00f6vel\u00e9s\u00e9re, illetve a n\u0151i \u00e9s f\u00e9rfi sportol\u00f3k egyenl\u0151 k\u00e9pviselet\u00e9nek el\u00e9r\u00e9s\u00e9re helyezett hangs\u00faly azonban gyakran elfedi a sportnak mint int\u00e9zm\u00e9nynek a helyi, nemzeti vagy nemzetk\u00f6zi szinten tapasztalhat\u00f3 s\u00falyos hi\u00e1nyoss\u00e1gait. A sikeres n\u0151i sportol\u00f3k, a muszlim \u00e9rmesek vagy a nem heteroszexu\u00e1lis n\u0151i olimpikonok t\u00f6rt\u00e9netei leplezhetik a glob\u00e1lis igazs\u00e1gtalans\u00e1g \u00e9s az olimpiai j\u00e1t\u00e9kok kolonialista aspektus\u00e1nak reproduk\u00e1l\u00e1s\u00e1t, ha azokat p\u00e9ldak\u00e9peket \u00e9s individualista megk\u00f6zel\u00edt\u00e9seket hangs\u00falyoz\u00f3 retorika mutatja be. Lenskyj szerint hasonl\u00f3 tendenci\u00e1k figyelhet\u0151k meg a kutat\u00e1sokban \u00e9s a m\u00e9di\u00e1ban is.<\/p>\n
<\/p>\n
<\/p>\n
A nagy sportesem\u00e9nyekkel (\u201emega-events\u201d vagy \u201ehallmark events\u201d) szemben r\u00e9g\u00f3ta megfogalmazott kritik\u00e1k k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az olyan t\u00e1rsadalmi probl\u00e9m\u00e1kra h\u00edvj\u00e1k fel a figyelmet, mint a szeg\u00e9nys\u00e9g, a hajl\u00e9ktalans\u00e1g, az emberi jogok megs\u00e9rt\u00e9se, az \u00e1llatok jogainak megs\u00e9rt\u00e9se \u00e9s a negat\u00edv k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sok. E jelens\u00e9gek mindegyike nemi alap\u00fa, \u00e9s a nemek k\u00f6z\u00f6tti egyenl\u0151tlens\u00e9g t\u00e1gabb \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9ben kell \u0151ket vizsg\u00e1lni. Az Olympic Industry Resistance: Challenging Olympic Power and Propaganda<\/em> (2008) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben Lenskyj a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen foglalja \u00f6ssze az olimpiai j\u00e1t\u00e9kok negat\u00edv k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit:<\/p>\n \u2022 A b\u00e9rl\u0151k k\u00e9nyszerkilakoltat\u00e1sa a lakb\u00e9rszab\u00e1lyozott lak\u00e1sokb\u00f3l, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a v\u00e1ros azon r\u00e9szein, ahol az olimpi\u00e1t rendezik, hogy helyet biztos\u00edtsanak a turist\u00e1knak.<\/p>\n \u2022 A szeg\u00e9nynegyedek dzsentrifik\u00e1l\u00f3d\u00e1sa \u00e9s \u201esz\u00e9p\u00edt\u00e9se\u201d miatti k\u00e9nyszerkilakoltat\u00e1sok.<\/p>\n \u2022 Mesters\u00e9gesen felf\u00fajt ingatlan\u00e1rak.<\/p>\n \u2022 A b\u00e9rl\u0151k v\u00e1ltozatlan vagy meggyeng\u00fclt jogszab\u00e1lyi v\u00e9delme, ami indokolatlan b\u00e9rleti d\u00edjemel\u00e9sekhez \u00e9s esetleges kilakoltat\u00e1sokhoz vezet. Ez legink\u00e1bb a lakoss\u00e1g alacsony j\u00f6vedelm\u0171 csoportjait \u00e9rinti.<\/p>\n \u2022 A szeg\u00e9nyek \u00e9s hajl\u00e9ktalanok kriminaliz\u00e1l\u00e1sa.<\/p>\n \u2022 A k\u00f6zter\u00fcletek ideiglenes vagy v\u00e9gleges privatiz\u00e1ci\u00f3ja.<\/p>\n \u2022 Az emberi jogok, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a gy\u00fclekez\u00e9si jog ideiglenes vagy tart\u00f3s elnyom\u00e1sa.<\/p>\n A toki\u00f3i olimpia el\u0151tt mintegy 300 h\u00e1ztart\u00e1st lakoltattak ki, a f\u0151v\u00e1ros n\u00e9h\u00e1ny lak\u00f3ja m\u00e1r az 1964-es olimpia el\u0151tt is hasonl\u00f3 helyzetbe ker\u00fclt. K\u00e9t n\u0151 elmond\u00e1sa szerint, akiknek imm\u00e1ron k\u00e9tszer kellett elhagyniuk otthonukat, mindk\u00e9t kilakoltat\u00e1s neh\u00e9z volt, de a hat\u00f3s\u00e1gok hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sa 2021-ben rosszabb volt. 1964-ben az embereknek lehet\u0151s\u00e9g\u00fck ny\u00edlt tiltakozni \u00e9s t\u00e1rgyalni a v\u00e1rossal. A heves tiltakoz\u00e1sok ut\u00e1n a korm\u00e1ny ugyan kik\u00f6lt\u00f6ztette \u0151ket, de \u00faj lakhat\u00e1st biztos\u00edtott sz\u00e1mukra, m\u00e9ghozz\u00e1 v\u00edzzel, modern WC-vel \u00e9s g\u00e1zzal ell\u00e1tott lak\u00e1sokban. A 2021-es j\u00e1t\u00e9kok idej\u00e9re a hat\u00f3s\u00e1gok felosztott\u00e1k a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get, \u00e9s h\u00e1rom k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 helyre k\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k a lak\u00f3kat. Egy felm\u00e9r\u00e9s szerint az emberek 80 sz\u00e1zal\u00e9ka maradni akart \u2013 sz\u00e1molt be a The Nation<\/em> magazin. Az elm\u00falt 50 \u00e9vben t\u00f6bb mint k\u00e9tmilli\u00f3 ember vesztette el otthon\u00e1t a nagy sportesem\u00e9nyeknek otthont ad\u00f3 v\u00e1rosok dzsentrifik\u00e1ci\u00f3ja \u00e9s \u00e1talak\u00edt\u00e1sa miatt.<\/p>\n Rio de Janeir\u00f3b\u00f3l is \u00e9rkeztek jelent\u00e9sek k\u00e9nyszerkilakoltat\u00e1sokr\u00f3l, rendk\u00edv\u00fcli szeg\u00e9nys\u00e9gr\u0151l, rend\u0151ri er\u0151szakr\u00f3l, a k\u00f6zforr\u00e1sok igazs\u00e1gtalan \u00fajraeloszt\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s a legsebezhet\u0151bbek helyzet\u00e9nek roml\u00e1s\u00e1r\u00f3l. A kedvez\u0151tlen braz\u00edliai politikai esem\u00e9nyek mellett az olimpia megrendez\u00e9se is hat\u00e1ssal volt a kialakult helyzetre. Dave Zirin, a Brazil’s Dance With the Devil<\/em> (2014) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv szerz\u0151je bemutatja a Vila Aut\u00f3dromo nev\u0171 szeg\u00e9nynegyedet, amely a mai olimpiai park k\u00f6zel\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3. \u201eAz emberek hihetetlen\u00fcl bar\u00e1ts\u00e1gosak voltak. A f\u00e1k \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban sakkoztak \u00e9s d\u00e1m\u00e1ztak. (…) Az id\u0151sebb emberek j\u00f3l \u00e9rezt\u00e9k magukat a szabadban, nem t\u0171nt \u00fagy, hogy b\u00e1rki is vesz\u00e9lyben \u00e9rezte volna mag\u00e1t. Egyes h\u00e1zak nagyon sz\u00e9pek, rendezettek voltak. Sokukban j\u00e1rtam. Volt internet-hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s\u00fck. A sz\u00e9p h\u00e1zak \u00e1llhattak sz\u00e9tes\u0151ben l\u00e9v\u0151 h\u00e1zak mellett, vagy olyan h\u00e1z mellett, amiben squatterek, azaz h\u00e1zfoglal\u00f3k laktak\u201d<\/em> \u2013 \u00edrja Zirin a szeg\u00e9nynegyed soksz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9r\u0151l.<\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n A 2014-es labdar\u00fag\u00f3-vil\u00e1gbajnoks\u00e1g \u00e9s a 2016-os olimpiai j\u00e1t\u00e9kok megrendez\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 d\u00f6nt\u00e9s ut\u00e1n azonban egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 v\u00e1lt, hogy a Vila Aut\u00f3dromo nem \u00fassza meg sz\u00e1razon. \u201eA ri\u00f3i szeg\u00e9nyek tudj\u00e1k, hogy ezek az esem\u00e9nyek nem nekik sz\u00f3lnak\u201d<\/em> \u2013 mondta Christopher Gaffney, a nagy vil\u00e1gesem\u00e9nyek el\u0151tt \u00e9s alatt az emberi jogok\u00e9rt k\u00fczd\u0151 t\u00e1rsadalmi mozgalom kutat\u00f3ja \u00e9s tagja, aki a vil\u00e1gbajnoks\u00e1g \u00e9s az olimpia Ri\u00f3ra gyakorolt hat\u00e1s\u00e1t tanulm\u00e1nyozta. Elmond\u00e1sa szerint a hat\u00f3s\u00e1gok megpr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k elt\u00fcntetni a Vila Aut\u00f3dromo szeg\u00e9nynegyedet. \u201eJ\u00f6nnek \u00e9s p\u00e9nzt adnak egy embernek, hogy elmenjen. Azt\u00e1n lerombolj\u00e1k a h\u00e1z\u00e1t\u201d<\/em> \u2013 \u00edrja. \u201eAz esem\u00e9ny ut\u00e1n elmennek, maguk m\u00f6g\u00f6tt hagyj\u00e1k a h\u00e1z romjait, ezzel cs\u00f6kkentik a szomsz\u00e9dos h\u00e1zak \u00e9rt\u00e9k\u00e9t, mert rendetlens\u00e9get hagytak h\u00e1tra. \u00c9s patk\u00e1nyokat. Az emberek pedig egy olyan helyen \u00e9lnek, amely \u00fagy n\u00e9z ki, mintha bomb\u00e1t dobtak volna r\u00e1.\u201d<\/em> Hozz\u00e1teszi, hogy a v\u00e1ros megsz\u00fcntette a kommun\u00e1lis hullad\u00e9k elsz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t. Csak \u00e9jszaka nem l\u00e1tszott a rendetlens\u00e9g, mert a v\u00e1ros s\u00f6t\u00e9ted\u00e9s ut\u00e1n nem kapcsolta be a k\u00f6zvil\u00e1g\u00edt\u00e1st.<\/p>\n Dave Zirin visszat\u00e9r\u00e9se ut\u00e1n alig ismerte fel a Vila Aut\u00f3dromot. \u201eAmikor m\u00e1jusban visszamentem oda, csak 23 h\u00e1z maradt a 700-b\u00f3l\u201d<\/em> \u2013 magyar\u00e1zta. \u201eA t\u00f6bbi romokban hevert.\u201d<\/em><\/p>\n Sokan ma nagyon messze \u00e9lnek a munkahely\u00fckt\u0151l. N\u00e9h\u00e1nyan elk\u00f6lt\u00f6ztek a rokonaikhoz. M\u00e1sok ellenszeg\u00fcltek a kilakoltat\u00e1snak \u00e9s a rend\u0151rs\u00e9gnek. De az eredm\u00e9ny mindannyiuk sz\u00e1m\u00e1ra ugyanaz volt \u2013 el kellett menni\u00fck. Egyesek k\u00e1rt\u00e9r\u00edt\u00e9st kaptak, m\u00e1sokat elk\u00f6lt\u00f6ztettek, vannak olyanok is, akik viszont nem kaptak semmit.<\/p>\n Amint azt Lenskyj publik\u00e1ci\u00f3iban meger\u0151s\u00edtette, ez a jelens\u00e9g nem csak Rio de Janeir\u00f3ban t\u00f6rt\u00e9nik. Anita Beaty, a Metro Atlanta Task Force for the Homeless,<\/em> hajl\u00e9ktalanokkal foglalkoz\u00f3 szervezet \u00fcgyvezet\u0151 igazgat\u00f3ja p\u00e9ld\u00e1ul az 1996-os atlantai olimpia j\u00e1t\u00e9kokkal kapcsolatos tapasztalatair\u00f3l besz\u00e9l.<\/p>\n Elmond\u00e1sa szerint a tervek r\u00e9sze volt egy olyan v\u00e1ros l\u00e9trehoz\u00e1sa, ahol nem \u00e9lnek szeg\u00e9nyek, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen hajl\u00e9ktalanok. Ez\u00e9rt \u00faj t\u00f6rv\u00e9nyeket fogadtak el, amelyek szerint p\u00e9ld\u00e1ul tilos volt b\u00e1rmit is kivenni a szemetesb\u0151l. A legszeg\u00e9nyebbek ezrei kaptak egyir\u00e1ny\u00fa jegyeket olyan telep\u00fcl\u00e9sekre, ahol rokonaik \u00e9ltek. Al\u00e1 kellett \u00edrniuk egy nyilatkozatot, miszerint nem t\u00e9rnek vissza. A nyit\u00f3\u00fcnneps\u00e9get megel\u0151z\u0151 18 h\u00f3napban mintegy 9000 embert tart\u00f3ztattak le. Beaty rengeteg el\u0151re kinyomtatott elfogat\u00f3parancsot tal\u00e1lt, amelyeken \u201ehajl\u00e9ktalan\u201d vagy \u201eafroamerikai\u201d felirat szerepelt. Csak a nevet kellett kit\u00f6lteni rajtuk.<\/p>\n A szervezet t\u00e1j\u00e9koztatta a nyilv\u00e1noss\u00e1got a v\u00e1ros int\u00e9zked\u00e9s\u00e9r\u0151l, \u00e9s b\u00fcntet\u0151feljelent\u00e9st tett. A reakci\u00f3 azonban egy\u00e9rtelm\u0171 volt \u2013 meg kell nyugodniuk az embereknek, mert a helyzet csak k\u00e9t h\u00e9tig tart, azt\u00e1n minden visszat\u00e9r a \u201enorm\u00e1lis ker\u00e9kv\u00e1g\u00e1sba\u201d. Beaty szerint ez viszont soha nem k\u00f6vetkezett be.<\/p>\n A n\u0151i sportol\u00f3k igazs\u00e1gos k\u00e9pviselete az esem\u00e9nyeken, eredm\u00e9nyeik elismer\u00e9se, a n\u0151i \u00e9s f\u00e9rfi csapatok finansz\u00edroz\u00e1s\u00e1nak egyenl\u0151tlens\u00e9ge, valamint a n\u0151i sportol\u00f3k \u00e9s eredm\u00e9nyeik m\u00e9di\u00e1ban val\u00f3 megjelen\u00edt\u00e9se fontos t\u00e9m\u00e1k, amelyekkel foglalkozni kell. Nem szabad azonban figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyni a nagy sportesem\u00e9nyek elhallgatott probl\u00e9m\u00e1it \u00e9s azok hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa t\u00e1rsadalmi k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit sem. \u00dagy t\u0171nik, a nagy sportesem\u00e9nyek keretein bel\u00fcl egyidej\u0171leg lehet szorgalmazni a nemek k\u00f6z\u00f6tti egyenl\u0151s\u00e9get, ugyanakkor figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyni azt, hogy az esem\u00e9nyek maguk is t\u00e1rsadalmi egyenl\u0151tlens\u00e9get sz\u00fclnek.<\/p>\n <\/p>\n![\"\"](\"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-content\/uploads\/2024\/04\/borito_2-197x300.jpg\")
<\/p>\n