{"id":4303,"date":"2024-03-19T16:00:06","date_gmt":"2024-03-19T15:00:06","guid":{"rendered":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/?p=4303"},"modified":"2024-04-20T21:09:05","modified_gmt":"2024-04-20T20:09:05","slug":"biblioterapia-a-bennunk-elo-konyvtar","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/blog\/2024\/03\/19\/biblioterapia-a-bennunk-elo-konyvtar\/","title":{"rendered":"Biblioter\u00e1pia \u2013 a benn\u00fcnk \u00e9l\u0151 k\u00f6nyvt\u00e1r"},"content":{"rendered":"

Az al\u00e1bbiakban Jeney \u00c9va Nyitott k\u00f6nyv<\/em><\/strong> c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9nek r\u00f6vid ismertet\u00e9s\u00e9re v\u00e1llalkozom, mivel azt gondolom, hogy nagyon fontos \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekre h\u00edvja fel a figyelmet, \u00e9s a biblioterapeut\u00e1k egyik alapk\u00f6nyve.<\/p>\n

Jeney \u00c9va m\u0171ve \u00e1ttekint\u00e9st k\u00edv\u00e1n ny\u00fajtani a biblioter\u00e1pia t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l \u00e9s elm\u00e9let\u00e9r\u0151l, valamint jelenlegi \u00e1ll\u00e1s\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n

A gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s m\u0171v\u00e9szete<\/em> c\u00edm\u0171 fejezetben eg\u00e9szen az \u00f3kori kult\u00far\u00e1ig megy vissza, \u00e9s lesz\u00f6gezi, hogy a nem sz\u00f3beli \u00f6nkifejez\u00e9st hasznos\u00edt\u00f3 ter\u00e1pi\u00e1kban a hangs\u00faly az alkot\u00e1s folyamat\u00e1n \u00e9s az elk\u00e9sz\u00fclt m\u0171v\u00f6n van, nem az alkot\u00e1s kiv\u00e1ltotta besz\u00e9lget\u00e9sen. A zene, a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet \u00e9s m\u00e1s m\u0171v\u00e9szetek viszont hozz\u00e1seg\u00edthetnek ahhoz, hogy a beteg (kliens) megsz\u00f3laljon.<\/p>\n

Tov\u00e1bbviszi a gondolatot, amikor meg\u00e1llap\u00edtja, hogy a pszichol\u00f3gia is a nyelvi kifejez\u00e9ssel dolgozik, a biblioter\u00e1pia viszont abban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik t\u0151le, hogy beiktat a kliens \u00e9s a terapeuta k\u00f6z\u00e9 egy nyelvi produktumot k\u00f6zvet\u00edt\u0151 k\u00f6zegk\u00e9nt. Jeney ezut\u00e1n r\u00f6vid \u00f6sszefoglal\u00e1st ad a biblioter\u00e1pia \u00e9s a m\u0171v\u00e9szetter\u00e1pi\u00e1k t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l, \u00e9s eljut eg\u00e9szen a jelenkori magyarorsz\u00e1gi helyzetig.<\/p>\n

A k\u00f6nyv tov\u00e1bbi fejezeteiben nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik saj\u00e1t \u00e9rintetts\u00e9ge, m\u00e9gpedig, hogy f\u0151k\u00e9nt a francia posztstrukturalizmus, \u00e9s els\u0151sorban Ricoeur narrat\u00edv identit\u00e1s\u00e1nak szempontj\u00e1b\u00f3l fogalmazza meg a biblioter\u00e1pia l\u00e9nyeg\u00e9t \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9si elveit.<\/p>\n

Kifejti azt is, hogy meggy\u0151z\u0151d\u00e9se szerint csak \u00e9rt\u00e9kes irodalmi m\u0171vek fejthetnek ki val\u00f3di ter\u00e1pi\u00e1s hat\u00e1st. Az irodalomelm\u00e9let szerinte vil\u00e1goss\u00e1, \u00e9rtelmezhet\u0151v\u00e9 teszi a gyakorlat t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t. \u201eMegmutatja az irodalmi gy\u00f3gy\u00e1szat hely\u00e9t a pszichoter\u00e1pi\u00e1k \u00e9s a nevel\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt.\u201d<\/p>\n

A biblioterapeuta els\u0151dleges dolga pedig az, hogy \u201e\u00e1ttekint\u00e9se\u201d legyen a dolgokr\u00f3l, vagyis, hogy megl\u00e1ssa az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket az irodalomban, a k\u00f6nyvek k\u00f6z\u00f6tt, amelyeket az emberek \u201eegy\u00e9ni\u201d k\u00f6nyvt\u00e1rukban (a benn\u00fck \u00e9l\u0151, k\u00f6z\u00f6s k\u00e9pzeteket is tartalmaz\u00f3, eml\u00e9knyomokb\u00f3l \u00e9s saj\u00e1t \u00e9rtelmez\u00e9sekb\u0151l \u00e1ll\u00f3, bels\u0151 k\u00f6nyveik t\u00e1rol\u00e1s\u00e1ra alkalmas hely), a \u201ekollekt\u00edv\u201d k\u00f6nyvt\u00e1rukban (amelyekben az \u00fan. fed\u0151k\u00f6nyveket t\u00e1rolj\u00e1k, valamint p\u00f3tk\u00f6nyveket, amelyekkel egy besz\u00e9lget\u00e9s sor\u00e1n a val\u00f3di k\u00f6nyveket helyettes\u00edtik), \u00e9s a \u201evirtu\u00e1lis\u201d k\u00f6nyvt\u00e1rukban (fantomk\u00f6nyvek, amelyeket a benn\u00fcnk \u00e9l\u0151 bels\u0151 k\u00f6nyvek \u00e9s fed\u0151k\u00f6nyvek alapj\u00e1n hozunk l\u00e9tre) t\u00e1rolnak.<\/p>\n

 <\/p>\n

\"\"<\/p>\n

 <\/p>\n

A biblioterapeuta teh\u00e1t olyan, mint \u201ea hagyom\u00e1nyos k\u00e1non meg\u0151rz\u00e9s\u00e9re \u00e9s terjeszt\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l\u00f3 int\u00e9zm\u00e9ny, de k\u00e1nonj\u00e1nak nyitottnak kell lennie\u201d. Feladata a kutat\u00f3\u00e9val rokon: v\u00e1logatnia kell a m\u0171vek k\u00f6z\u00fcl, nemcsak ir\u00e1ny\u00edtania kell a foglalkoz\u00e1st, hanem esettanulm\u00e1nyokat is kell k\u00e9sz\u00edtenie. Mivel az irodalmi k\u00e1non v\u00e1ltoz\u00f3, \u00e1lland\u00f3an sz\u00fcks\u00e9g van a fel\u00fclvizsg\u00e1latra is. Ez a gondolat sz\u00e1momra nagyon fontos, mivel \u00e9ppen az eml\u00edtett kutat\u00e1si ter\u00fcleten, a n\u0151irodalommal kapcsolatban a k\u00e1non sokf\u00e9les\u00e9ge, kit\u00e1g\u00edt\u00e1sa \u00e9s nyitotts\u00e1ga az egyik alapvet\u0151 szempont.<\/p>\n

Azt gondolom, hogy ez a biblioter\u00e1pi\u00e1ban is ugyanolyan fontos kell hogy legyen, mert \u00edgy \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb m\u0171vek ker\u00fclhetnek a terapeuta l\u00e1t\u00f3sz\u00f6g\u00e9be, amelyeket esetleg a hagyom\u00e1nyos k\u00e1non kiz\u00e1r\u00f3lagos megtart\u00e1s\u00e1val nem venne figyelembe, \u00e9s \u00edgy saj\u00e1t munk\u00e1j\u00e1t \u00e9s a csoporttagok \u00f6nismereti munk\u00e1j\u00e1t is lesz\u0171k\u00edten\u00e9. \u201eA k\u00e1nonban elfoglalt hely, mint egy bels\u0151 min\u0151s\u00e9gellen\u0151r v\u00e9delmezi a m\u0171vet, a m\u0171ben megjelen\u0151 \u00e9rt\u00e9k pedig seg\u00edti az irodalomter\u00e1pia r\u00e9sztvev\u0151it.\u201d<\/p>\n

Jeney szerint nagyon fontos szempont m\u00e9g az \u00e9rt\u00e9kk\u00f6zpont\u00fas\u00e1g: az az \u00e9rt\u00e9kes irodalmi m\u0171, amely t\u00f6bbf\u00e9le olvas\u00f3i elv\u00e1r\u00e1s \u00e9s ig\u00e9ny kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9re alkalmas, teh\u00e1t r\u00e9tegezett \u00e9s t\u00f6bb\u00e9rtelm\u0171.<\/p>\n

Az olvas\u00f3 olvas\u00f3<\/em> c\u00edm\u0171 fejezetben a szerz\u0151 mag\u00e1t az olvas\u00f3 fogalm\u00e1t j\u00e1rja k\u00f6rbe k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le elm\u00e9leti m\u0171vek alapj\u00e1n. Le\u00edrja Umberto Eco mintaolvas\u00f3j\u00e1t, aki \u201ea sz\u00f6veggel egy\u00fctt keletkezik, de szabads\u00e1g\u00e1t is a sz\u00f6veg korl\u00e1tozza\u201d. Ricoeur implik\u00e1lt olvas\u00f3ja a m\u0171 elolvas\u00e1sa ut\u00e1n teremti meg a szerz\u0151 fogalm\u00e1t is. Itt visszak\u00f6sz\u00f6n Roland Barthesnek a szerz\u0151 hal\u00e1l\u00e1r\u00f3l megfogalmazott gondolatmenete, mely szerint a szerz\u0151 ismerete behat\u00e1rolja a sz\u00f6veg \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t. Wolfgang Iser viszont tov\u00e1bb megy, amikor azt is lesz\u00f6gezi, hogy nincs befejezett m\u0171alkot\u00e1s: minden irodalmi sz\u00f6veg tartalmaz hi\u00e1nyoss\u00e1gokat, olyan \u00fcresen hagyott helyeket, melyeket az olvas\u00f3nak kell kit\u00f6ltenie, konkretiz\u00e1lnia, az eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9ket pedig a m\u0171alkot\u00e1s \u00e9s az olvas\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1sa hozza l\u00e9tre.<\/p>\n

Stanley Fish megalkotta az \u201e\u00e9rtelmez\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u201d fogalmat \u2013 ah\u00e1ny olvas\u00f3, annyi olvasat! Az irodalmi kommunik\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n az olvas\u00f3k nem kiolvass\u00e1k a m\u0171b\u0151l a jelent\u00e9seket, hanem \u00e9rtelmez\u0151i strat\u00e9gi\u00e1kkal megteremtik, azaz a sz\u00f6veg tulajdonk\u00e9ppen csak felh\u00edv\u00e1s a strat\u00e9gi\u00e1k l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra. Tulajdonk\u00e9ppen az irodalomter\u00e1pia is ezt teszi \u2013 az olvasottakra adott egy\u00e9ni v\u00e1laszokra \u00e9p\u00edti strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1t, m\u00f3dszer\u00e9t. A pszichoter\u00e1pia \u00e9s az irodalomter\u00e1pia k\u00f6z\u00f6tti legnagyobb k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g pedig az, hogy a m\u0171 v\u00e9gig a r\u00e9sztvev\u0151 k\u00eds\u00e9r\u0151je, terapeut\u00e1ja marad. Jeney kiemeli, hogy irodalomter\u00e1pi\u00e1s szempontb\u00f3l nem is annyira a c\u00edmzettk\u00e9nt oda\u00e9rtett (implicit) olvas\u00f3 a fontos, hanem az odafordul\u00e1s mozzanata!<\/p>\n

A k\u00f6vetkez\u0151 fejezetekben ezt a gondolatmenetet folytatva kifejti a narr\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a narr\u00e1lt, az elbesz\u00e9l\u0151 \u00e9s a c\u00edmzett k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatot is, valamint sz\u00f3l a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le sz\u00f6vegek m\u00e1s-m\u00e1s ter\u00e1pi\u00e1s hat\u00e1s\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n

A ter\u00e1pia olvas\u00f3ra tett hat\u00e1saira t\u00f6bb fejezetben is kit\u00e9r. Ezt a k\u00e9rd\u00e9st r\u00f6viden \u00f6sszefoglalva tal\u00e1n \u00edgy lehetne le\u00edrni:<\/p>\n

    \n
  1. Minden ter\u00e1pi\u00e1nak az a c\u00e9lja, hogy a hi\u00e1nyoss\u00e1gokt\u00f3l, cselekv\u00e9sk\u00e9ptelens\u00e9gt\u0151l, k\u00e9nyszerekt\u0151l, egysz\u00f3val a negat\u00edv tartom\u00e1nyt\u00f3l megszabad\u00edtsa az embert \u00fagy, hogy \u00f6nmaga kulcs\u00e1t adja a kez\u00e9be: az alkot\u00e1s t\u00e1g \u00e9rtelemben vett lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t.<\/li>\n
  2. Az egy\u00e9n \u00e9lete egyszeri ugyan, de olvasott vil\u00e1gokban \u00fajabb \u00e9letlehet\u0151s\u00e9geket nyerhet. Ah\u00e1ny embert\u00e1rsunkkal id\u0151t\u00e1rsk\u00e9nt \u00f6sszeid\u0151sz\u00f6vetkez\u00fcnk, annyi embert \u00e9r\u00fcnk (Odo Marquard: Id\u0151 \u00e9s v\u00e9gess\u00e9g)<\/li>\n
  3. Az \u00e1t\u00e9lt, jelent\u00e9steremt\u0151 olvas\u00e1s: az olvasm\u00e1ny hat\u00e1s\u00e1ra feler\u0151s\u00f6dik benne valami, ami megvolt benne \u2013 ez az egy\u00e9ni egzisztenci\u00e1lis olvasat legf\u0151bb \u00e9rtelme.<\/li>\n
  4. A kett\u0151s tudat fogalma: egyszerre vagyunk jelen a val\u00f3s \u00e9s a k\u00e9pzeletbeli vil\u00e1gban.<\/li>\n
  5. Jellem, karakter, szem\u00e9lyis\u00e9gfejl\u0151d\u00e9s: (Bahtyin: fejl\u0151d\u00e9sreg\u00e9ny-tipol\u00f3gia)<\/li>\n
  6. A fikt\u00edv figur\u00e1k keltik \u00e9letre azokat a lehet\u0151s\u00e9geket, \u00e1t\u00e9l\u00e9seket, amelyek mindennapi kapcsolatainkban, m\u00e1sok \u00e9let\u00e9b\u0151l mindig rejtve maradnak el\u0151tt\u00fcnk. (Ortega y Gasset)<\/li>\n<\/ol>\n

    Az irodalomterapeuta feladat\u00e1r\u00f3l, felel\u0151ss\u00e9g\u00e9r\u0151l is fontos k\u00f6vetkeztet\u00e9seket von le a szerz\u0151 p\u00e9ld\u00e1ul az El\u0151\u00edt\u00e9let \u00e9s k\u00f6rk\u00f6r\u00f6ss\u00e9g<\/em> c\u00edm\u0171 fejezetben, ahol Gadamer elm\u00e9let\u00e9b\u0151l kiindulva ny\u00fajt kapaszkod\u00f3t a vezet\u0151nek. Gadamer szerint minden meg\u00e9rt\u00e9st teljes l\u00e9ny\u00fcnkkel, el\u0151zetes tud\u00e1sunkkal, \u00e9lm\u00e9nyeinkkel, tapasztalatainkkal hajtunk v\u00e9gre. Az el\u0151\u00edt\u00e9let is ide tartozik, amelyet nem megsz\u00fcntetni, hanem tudatos\u00edtani kell.<\/p>\n

    A folyamatos r\u00e9k\u00e9rdez\u00e9s \u00e9s a sz\u00f6veg ir\u00e1nti nyitotts\u00e1g az \u00e9rtelmez\u0151 dolga. A terapeut\u00e1nak t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s \u00e9rtelmez\u00e9st kell megval\u00f3s\u00edtani: nyitottnak kell lennie a sz\u00f6veg \u00e9s a csoporttagok \u00e9rtelmez\u00e9seire, \u00e9s r\u00e1k\u00e9rdezni is k\u00e9pes legyen ezekre. A sz\u00f6veg\u00e9rt\u00e9s \u00e9s az \u00f6nmeg\u00e9rt\u00e9s is csak a folytonos ism\u00e9tl\u00e9s \u00e9s \u00fajra\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s v\u00e9gtelen folyamatak\u00e9nt k\u00e9pzelhet\u0151 el.<\/p>\n

    Bartos \u00c9v\u00e1t id\u00e9zi, aki szerint fontos a \u201et\u00e1mogatott befogad\u00e1s\u201d: a tudatosan kiv\u00e1lasztott m\u0171vek ir\u00e1ny\u00edtott befogad\u00e1sa.<\/p>\n

    A k\u00f6vetkez\u0151 fejezetben magyar\u00e1zott narrat\u00edv identit\u00e1s fogalm\u00e1t Jeney szerint mintha egyenesen arra tal\u00e1lt\u00e1k volna ki, hogy a biblioter\u00e1pia mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rthet\u0151s\u00e9g\u00e9t \u00e9s l\u00e9tjogosults\u00e1g\u00e1t p\u00e9ld\u00e1zza: hogyan lehet \u00f6nazonos valami, ami v\u00e1ltozik? Jeney szerint a biblioter\u00e1pia alapvet\u00e9se az lehet, hogy \u201ea szem\u00e9ly v\u00e1ltoz\u00e1sai id\u0151belis\u00e9g\u00e9nek mozg\u00e1sai \u00e9s az olvas\u00e1s \u00e9rtelmez\u00e9si, elbesz\u00e9l\u0151i folyamat\u00e1ban val\u00f3sulnak meg.\u201d<\/p>\n

    \u201e\u00d6nmagunk maradhatunk an\u00e9lk\u00fcl is, hogy ugyanazok maradhatn\u00e1nk, mint akik voltunk (\u2026) minden \u00e1talakul\u00e1s, amelyen \u00e9let\u00fcnk sor\u00e1n kereszt\u00fclmegy\u00fcnk, egyetlen egys\u00e9ges t\u00f6rt\u00e9net keretei k\u00f6z\u00f6tt elbesz\u00e9lhet\u0151.\u201d (Tengelyi L.: \u00c9lett\u00f6rt\u00e9net \u00e9s sorsesem\u00e9ny). A traumatikus \u00e9lm\u00e9nyekre is kit\u00e9r itt Jeney, mivel a trauma egy t\u00f6r\u00e9s, elmondhatatlan t\u00f6rt\u00e9net, kihagy\u00e1sos t\u00f6rt\u00e9net, amely eset\u00e9ben el kell ker\u00fcln\u00fcnk, hogy \u201e\u00fajabb er\u0151szakot k\u00f6vess\u00fcnk el\u201d a trauma katartikus felid\u00e9z\u00e9s\u00e9vel. A traum\u00e1s eml\u00e9kek elbesz\u00e9l\u00e9sei n\u00e9mafilmekhez hasonl\u00f3 pillanatk\u00e9pekhez hasonl\u00edtanak, ezeket kell a terapeut\u00e1nak \u00e9rtelmezni, a pillanatk\u00e9pb\u0151l mozg\u00f3k\u00e9pet, a n\u00e9mafilmb\u0151l hangosfilmet, ehhez kell hozz\u00e1seg\u00edtenie a klienst, hogy \u00fajra \u00f6nazonoss\u00e1 tudjon v\u00e1lni.<\/p>\n

    Egy m\u00e1sik fejezetben nagyon fontos szempontk\u00e9nt kit\u00e9r Jeney a kliens \u00e9s a terapeuta k\u00f6zti p\u00e1rbesz\u00e9des viszony fontoss\u00e1g\u00e1ra. A besz\u00e9d \u2013 olvas\u00e1s \u2013 besz\u00e9d a biblioter\u00e1pia alapja, ezen bel\u00fcl pedig \u00e1lland\u00f3, sokszoros dial\u00f3gus folyik a m\u0171 \u2013 terapeuta, m\u0171 \u2013 olvas\u00f3, terapeuta \u2013 olvas\u00f3 k\u00f6rben. Az eddigi gondolatmenetekhez kapcsol\u00f3dva a szerz\u0151 kijelenti, hogy a szem\u00e9ly identit\u00e1s\u00e1nak \u00e9s moralit\u00e1s\u00e1nak egyar\u00e1nt felt\u00e9tele az, hogy \u00e9letesem\u00e9nyeiket egys\u00e9ges narrat\u00edv\u00e1ban tudjuk elhelyezni. \u00c9ppen ebben seg\u00edthet az irodalom, amely \u00e9rz\u00e9kletesen megjelen\u00edtett p\u00e9ld\u00e1kat k\u00edn\u00e1l arra, hogyan lehet eg\u00e9szen elt\u00e9r\u0151 mozzanatokat egys\u00e9gben l\u00e1tni. \u00cdgy minden irodalomolvas\u00e1s egyben \u00f6n\u00e9let\u00edr\u00e1s \u00e9s \u00f6nmagunk fel\u00e9p\u00edt\u00e9se is. (Kamar\u00e1s I. nyom\u00e1n).<\/p>\n

    A csoportos foglalkoz\u00e1sokon kialakul\u00f3 \u201e\u00e9lm\u00e9nyk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u201d t\u00f6bbletet k\u00e9pvisel az egy\u00e9ni foglalkoz\u00e1sokhoz k\u00e9pest, \u00e9s megfelel\u0151 ir\u00e1ny\u00edt\u00e1ssal a tagok eg\u00e9szs\u00e9ges k\u00e9pess\u00e9gei feler\u0151s\u00f6dhetnek \u00e9s \u00f6sszead\u00f3dhatnak a kommunik\u00e1ci\u00f3ban.<\/p>\n

    Jeney k\u00f6tet\u00e9nek gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 ford\u00edt\u00e1ssal foglalkoz\u00f3 fejezete is figyelmet \u00e9rdemel, hiszen a ford\u00edt\u00e1s mint kreat\u00edv \u00edr\u00e1s vagy m\u0171v\u00e9szetter\u00e1pia is hat\u00e1sos lehet, mint ahogy ezt a szerz\u0151 p\u00e9ld\u00e1kkal is illusztr\u00e1lja.<\/p>\n

    Szem\u00e9lyes megjegyz\u00e9sk\u00e9nt ehhez annyit tenn\u00e9k hozz\u00e1, hogy ford\u00edt\u00f3k\u00e9nt \u00e9s k\u00f6nyvkiad\u00f3k\u00e9nt is nagyon fontosnak tartom ezt a szempontot, \u00e9s a ford\u00edt\u00f3k munk\u00e1j\u00e1t figyelemmel k\u00eds\u00e9rve magam is meggy\u0151z\u0151dtem a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9r\u0151l. Aj\u00e1nlom a k\u00f6nyvet mindazok figyelm\u00e9be, akik a biblioter\u00e1pia irodalomelm\u00e9leti megalapozotts\u00e1g\u00e1nak k\u00edv\u00e1ncsiak.<\/p>\n

     <\/p>\n

     <\/p>\n

    \"\"<\/p>\n

    (Jeney \u00c9va: Nyitott k\u00f6nyv. Irodalom, ter\u00e1pia, elm\u00e9let. Balassi Kiad\u00f3, Budapest, 2012)<\/em><\/p>\n

     <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    Az al\u00e1bbiakban Jeney \u00c9va Nyitott k\u00f6nyv c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9nek r\u00f6vid ismertet\u00e9s\u00e9re v\u00e1llalkozom, mivel azt gondolom, hogy nagyon fontos \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekre h\u00edvja fel a figyelmet, \u00e9s a biblioterapeut\u00e1k egyik alapk\u00f6nyve. Jeney \u00c9va m\u0171ve \u00e1ttekint\u00e9st k\u00edv\u00e1n ny\u00fajtani a biblioter\u00e1pia t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l \u00e9s elm\u00e9let\u00e9r\u0151l, valamint jelenlegi \u00e1ll\u00e1s\u00e1r\u00f3l. A gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s m\u0171v\u00e9szete c\u00edm\u0171 fejezetben eg\u00e9szen az \u00f3kori kult\u00far\u00e1ig megy vissza, \u00e9s lesz\u00f6gezi, hogy […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":4327,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[42],"tags":[82,83],"class_list":["post-4303","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-konnyed","tag-biblioterapia","tag-recenzio"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4303","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=4303"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4303\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4328,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4303\/revisions\/4328"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/media\/4327"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=4303"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=4303"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=4303"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}