{"id":4309,"date":"2024-03-29T10:00:03","date_gmt":"2024-03-29T09:00:03","guid":{"rendered":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/?p=4309"},"modified":"2024-04-20T21:09:45","modified_gmt":"2024-04-20T20:09:45","slug":"nok-es-ferfiak-a-meseben","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/blog\/2024\/03\/29\/nok-es-ferfiak-a-meseben\/","title":{"rendered":"N\u0151k \u00e9s f\u00e9rfiak a mes\u00e9ben"},"content":{"rendered":"

A mese di\u00e1k koromt\u00f3l kezdve irodalmi m\u0171fajk\u00e9nt \u00e9s az ut\u00f3bbi \u00e9vekben \u00f6nismereti ter\u00e1pi\u00e1s (irodalomter\u00e1pi\u00e1s) sz\u00f6vegk\u00e9nt is izgatott. N\u00e9h\u00e1ny izgalmas szempontj\u00e1t ez\u00fattal h\u00e1rom k\u00f6nyv r\u00f6vid elemz\u00e9se alapj\u00e1n szeretn\u00e9m bemutatni. Az els\u0151 Bruno Bettelheim:<\/em> A mese b\u0171v\u00f6lete \u00e9s a bontakoz\u00f3 gyermeki l\u00e9lek,<\/em> <\/strong>mert ez a k\u00f6nyv m\u00e1r egyetemista koromban is mag\u00e1val ragadott, akkoriban az egyik \u00e1lmom az volt, hogy mesekutat\u00e1ssal fogok foglalkozni. Ebb\u0151l sajnos az\u00f3ta sem val\u00f3sult meg semmi, de most tal\u00e1n valamennyire vissza tudok t\u00e9rni kicsit m\u00e1s szempontb\u00f3l a mes\u00e9khez.<\/p>\n

Mivel alapvet\u0151en feminista irodalomkutat\u00e1ssal \u00e9s elfelejtett n\u0151\u00edr\u00f3k \u00e9let\u00e9nek \u00e9s m\u0171veinek kutat\u00e1s\u00e1val foglalkozom, Verena Kast<\/em> \u00e9s Madonna Kolbenschlag<\/em> k\u00f6nyve is m\u00e1r r\u00e9gebben a kezembe ker\u00fclt, hiszen a f\u00e9rfi \u00e9s n\u0151i szerepekkel, azok k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le szempont\u00fa magyar\u00e1zat\u00e1val \u00e9s aspektusaival dolgoznak.<\/p>\n

Ebben a dolgozatomban szeretn\u00e9m r\u00f6viden \u00e1ttekinteni azt, hogy miben egyezik \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a h\u00e1rom szerz\u0151 szakmai v\u00e9lem\u00e9nye \u00e9s felfog\u00e1sa, \u00e9s azt gondolom, mindh\u00e1rom m\u0171vet tov\u00e1bbgondolva sok szempontb\u00f3l seg\u00edthetik a biblioterapeuta munk\u00e1j\u00e1t, els\u0151sorban a n\u0151i \u00e9s f\u00e9rfi szerepek sokf\u00e9les\u00e9g\u00e9nek \u00e9s a szabad v\u00e1laszt\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9nek felismer\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n

A fentiekben m\u00e1r eml\u00edtett h\u00e1rom m\u0171vet szeretn\u00e9m nagy vonalakban \u00f6sszehasonl\u00edtani abb\u00f3l a szempontb\u00f3l, hogy milyen m\u00f3dszerekkel \u00e9s elm\u00e9leti eszk\u00f6z\u00f6kkel k\u00f6zel\u00edtenek a n\u0151i \u00e9s f\u00e9rfi szerepek feldolgoz\u00e1s\u00e1hoz, \u00e9s hogy ebb\u0151l mit tudunk kamatoztatni az irodalomter\u00e1pia sor\u00e1n \u00fagy, hogy a f\u00e9rfiak \u00e9s a n\u0151k egyenrang\u00fa f\u00e9lk\u00e9nt jelenjenek meg, mik\u00f6zben specifikus probl\u00e9m\u00e1ik megold\u00e1sa is \u201esz\u00ednre ker\u00fclj\u00f6n\u201d.<\/p>\n

Szeretn\u00e9m azonban hangs\u00falyozni, hogy a feldolgoz\u00e1s nem lehet teljes, ugyanis a mesepszichol\u00f3gia, a meseter\u00e1pia \u00e9s a mes\u00e9k irodalomelm\u00e9leti feldolgoz\u00e1sa tov\u00e1bbi kutat\u00f3k \u00e9s m\u0171veik elemz\u00e9s\u00e9t is megk\u00edv\u00e1nn\u00e1, akikkel ebben az esetben nem foglalkozom. R\u00f6viden ismertetem Antalfai M\u00e1ria<\/em> n\u00e9h\u00e1ny gondolat\u00e1t, de p\u00e9ld\u00e1ul Boldizs\u00e1r Ildik\u00f3<\/em> Metamorphoses Meseter\u00e1pi\u00e1j\u00e1val itt nem foglalkozom, mert m\u00e1sf\u00e9le megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st k\u00e9pvisel, \u00e9s egy nagyobb l\u00e9legzet\u0171 dolgozatot ig\u00e9nyelne, ha az \u0151 ter\u00e1pi\u00e1j\u00e1t is szeretn\u00e9m egybevetni az el\u0151bbiekkel.<\/p>\n

Kezdem teh\u00e1t \u00e9ppen Antalfai M\u00e1ria gondolataival, amelyekkel saj\u00e1t munk\u00e1j\u00e1t jellemzi: \u201eA mese az \u00f6szt\u00f6nenergi\u00e1kat \u00e9s archetipikus viselked\u00e9smint\u00e1kat k\u00e9pp\u00e9 transzform\u00e1lja. \u00cdgy \u00f6sszek\u00f6t\u0151 \u00e9s \u00e1tform\u00e1l\u00f3 szerepet t\u00f6lt be a bels\u0151 \u00e9s a k\u00fcls\u0151 vil\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt. A mese szimbolikus vil\u00e1ga jelzi a val\u00f3s\u00e1gban meg\u00e9lt probl\u00e9m\u00e1ink \u00e9s komplexusaink gy\u00f6ker\u00e9t.\u201d Saj\u00e1t m\u00f3dszer\u00e9n, a \u201eKincskeres\u0151 meseter\u00e1pi\u00e1n\u201d az ember bels\u0151 \u00e9rt\u00e9keinek felfedez\u00e9s\u00e9t \u00e9s megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9rti. C\u00e9lja az \u00f6nmagunkra tal\u00e1l\u00e1s, \u00f6nval\u00f3nk, m\u00e9ly-magunk megtal\u00e1l\u00e1sa, bels\u0151 hangunk meghall\u00e1sa, Erich Fromm<\/em> megfogalmaz\u00e1sa szerint: \u201eAz \u00e1ltalunk alak\u00edtott k\u00fclvil\u00e1g a bels\u0151 vil\u00e1g szimb\u00f3luma, lelk\u00fcnk \u00e9s szellem\u00fcnk szimb\u00f3luma.\u201d<\/p>\n

Antalfai szerint a mese az emberi alkot\u00f3er\u0151 egyik spont\u00e1n megnyilv\u00e1nul\u00e1sa. A mes\u00e9k, mond\u00e1k, m\u00edtoszok a l\u00e9lek m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3dj\u00e1r\u00f3l adnak jelz\u00e9seket: \u2013 megk\u00eds\u00e9rlik az alaktalant form\u00e1ba \u00f6nteni \u2013 a kimondhatatlant a szimb\u00f3lum seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel kimondani, \u2013 a k\u00e1oszt n\u00e9ven nevezni. A mese fellebbenti a f\u00e1tylat a \u201eval\u00f3 vil\u00e1g\u201d sz\u00ednpad\u00e1r\u00f3l, amelynek m\u0171k\u00f6dtet\u0151i tudattalan vil\u00e1gunk kir\u00e1lyai, kir\u00e1lyn\u0151i, s\u00e1rk\u00e1nyai, boszork\u00e1nyai, t\u00fcnd\u00e9rei, mesebeli \u00e1llatai \u2013 az archaikus pszich\u00e9s strukt\u00far\u00e1k. Az archet\u00edpusok bemutat\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl foglalkozik a n\u0151i l\u00e9lekkel is, viszont ez a hagyom\u00e1nyos jungi \u00e9rtelemben teszi, amely a n\u0151i \u00e9s f\u00e9rfi szerepeket bin\u00e1ris oppoz\u00edci\u00f3ban helyezi el.<\/p>\n

A mese hat\u00e1ssal van a jellemfejl\u0151d\u00e9sre is, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul a m\u00e9rt\u00e9kletess\u00e9g \u2013 nagyrav\u00e1gy\u00e1s \u2013 ig\u00e9nytelens\u00e9g \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9ben besz\u00e9l a Hal\u00e1sz \u00e9s a feles\u00e9ge c\u00edm\u0171 mes\u00e9r\u0151l. Verena Kast<\/em> ugyanezt a mes\u00e9t szint\u00e9n a jungi f\u00e9rfi \u00e9s n\u0151i archet\u00edpusok fel\u0151l k\u00f6zel\u00edti meg, nagy hangs\u00falyt fektet azonban arra, hogy ne a f\u00e9rfi \u00e9s a n\u0151i oldal k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekre koncentr\u00e1ljunk, mert akkor a b\u0171nbakkeres\u00e9s csapd\u00e1j\u00e1ba esthet\u00fcnk, \u00e9s nem l\u00e1tjuk meg, hogy a f\u00e9rfi \u00e9s a n\u0151 milyen kapcsolatban \u00e1ll egym\u00e1ssal. A k\u00f6zponti k\u00e9rd\u00e9s teh\u00e1t sz\u00e1m\u00e1ra a birtokl\u00e1s \u00e9s a kapzsis\u00e1g, amellyel a h\u00e1zast\u00e1rsak besz\u0171k\u00fclt, szomor\u00fa, \u00e9lettelen \u00e9lethelyzet\u00fcket kompenz\u00e1lj\u00e1k. A f\u0151 hangs\u00faly teh\u00e1t Kast szerint nem azon van, hogy melyik szerepet j\u00e1tssza a f\u00e9rfi \u00e9s melyiket a n\u0151, hanem az, hogy megkeress\u00e9k azt a harm\u00f3ni\u00e1t, amelyben partnerk\u00e9nt egy\u00fctt tudnak \u00e9lni. K\u00f6nyv\u00e9ben megjegyzi: \u201eA jungi l\u00e9lektani iskol\u00e1ban szimbolikus t\u00f6rt\u00e9netnek tekintj\u00fck a mes\u00e9t, amely \u00e1ltal\u00e1nos emberi probl\u00e9m\u00e1kat \u00e9s lehets\u00e9ges megold\u00e1sokat jelen\u00edt meg. A mese mindig valami olyan dolgokr\u00f3l sz\u00f3l, amely az \u00e9let folyamat\u00e1t vesz\u00e9lyezteti \u2013 t\u00f6bbnyire ez a mese kiindul\u00f3 helyzete \u2013 \u00e9s azt mutatja meg, hogy milyen fejl\u0151d\u00e9si \u00fat vezet ki ebb\u0151l a probl\u00e9m\u00e1b\u00f3l \u2013 egy \u00faj \u00e9lethelyzetbe.\u201d Kast szerint viszont azt is megmutatja, amikor m\u00e1r nincs kivezet\u0151 \u00fat, vagyis az a kapcsolat v\u00e9g\u00e9t jelenti. A mese feldolgoz\u00e1s\u00e1val minden r\u00e9sztvev\u0151 felszabadul a \u201evar\u00e1zslat\u201d al\u00f3l, \u00e9s tov\u00e1bb tud l\u00e9pni \u00e9let\u00e9ben.<\/p>\n

Antalfai a n\u0151i l\u00e9lek fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t \u00e9letkort\u00f3l f\u00fcgg\u0151en alapstrukt\u00far\u00e1kra is felosztotta: Koragyermekkort\u00f3l serd\u00fcl\u0151kor v\u00e9g\u00e9ig tart\u00f3 fejl\u0151d\u00e9si szakaszok a mes\u00e9k t\u00fckr\u00e9ben.<\/p>\n

Az \u00e1tmeneti kor fejl\u0151d\u00e9si \u00e1llom\u00e1sai a n\u0151kn\u00e9l (mesei alapstrukt\u00far\u00e1k):<\/p>\n

    \n
  1. Holle any\u00f3 t\u00edpus\u00fa mes\u00e9k (kb. 11-13 \u00e9v) \u2013 Szolg\u00e1lat: az \u00e9n al\u00e1rendel\u00e9se, emp\u00e1tia fejl\u0151d\u00e9se, any\u00e1r\u00f3l val\u00f3 lev\u00e1l\u00e1s<\/li>\n
  2. H\u00f3feh\u00e9rke t\u00edpus\u00fa mes\u00e9k (kb. 13-16 \u00e9v) \u2013 Inkub\u00e1ci\u00f3s id\u0151szak, bels\u0151 vil\u00e1g felfedez\u00e9se, partneride\u00e1l<\/li>\n
  3. Naple\u00e1nya t\u00edpus\u00fa mes\u00e9k (kb. 16-19 \u00e9v) \u2013 K\u00fcls\u0151 ragyog\u00e1s, a k\u00fclvil\u00e1g megh\u00f3d\u00edt\u00e1sa, az ap\u00e1r\u00f3l val\u00f3 lev\u00e1l\u00e1s<\/li>\n
  4. Vadr\u00f3zsa t\u00edpus\u00fa mes\u00e9k (kb. 19-22 \u00e9v) \u2013 Lev\u00e1l\u00e1s a csal\u00e1dr\u00f3l, szembefordul\u00e1s az adott korral, k\u00edv\u00fclr\u0151l n\u00e9zi a vil\u00e1got<\/li>\n
  5. Vil\u00e1gsz\u00e9pe t\u00edpus\u00fa mes\u00e9k (kb. 22-25 \u00e9v) \u2013 A n\u0151i identit\u00e1s kiteljesed\u00e9se. F\u00e9rfiakn\u00e1l a h\u0151s archet\u00edpus id\u0151szaka<\/li>\n
  6. Szendile t\u00edpus\u00fa mes\u00e9k (kb. 25-\u00e9ves kort\u00f3l) \u2013 A menyasszony archet\u00edpusa: \u00e9rzelmek, emp\u00e1tia, intimit\u00e1sk\u00e9pess\u00e9g<\/li>\n<\/ol>\n

     <\/p>\n

    \"\"<\/p>\n

     <\/p>\n

    A mes\u00e9k feloszt\u00e1sa a l\u00e1nyoknak \u00e9s fi\u00faknak megfelel\u0151 mes\u00e9k csoportjaira v\u00e9lem\u00e9nyem szerint nem t\u00fal szerencs\u00e9s, mert \u00edgy \u00e9ppen azokat a nemi sztereot\u00edpi\u00e1kat er\u0151s\u00edtj\u00fck, amely adott esetben egy kisl\u00e1ny vagy kisfi\u00fa lelki fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t g\u00e1tolja.<\/p>\n

    Ide k\u00edv\u00e1nkozna m\u00e9g Marie-Louise von Franz:<\/em> N\u0151i mesealakok<\/em><\/strong> c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1nyk\u00f6tet\u00e9nek eml\u00edt\u00e9se is, amely el\u0151ad\u00e1sainak \u00edrott v\u00e1ltozata, amelyeket a z\u00fcrichi C. G. Jung Int\u00e9zetben tartott. A szerz\u0151 elmond\u00e1sa szerint \u201ec\u00e9ljuk az volt, hogy a hallgat\u00f3k felismerhess\u00e9k: mennyire \u00f6sszef\u00fcggenek a gyakorlati \u00e9lettel azok a mesemot\u00edvumok, amelyeket C. G Jung archetipikus k\u00e9pekk\u00e9nt jel\u00f6l meg; mekkora sorshatalomk\u00e9nt \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclnek az archet\u00edpusok az egy\u00e9n \u00e9let\u00e9ben, s hogy ismeret\u00fck \u00e1ltal mennyivel jobban meg lehet \u00e9rteni a p\u00e1ciensek \u00e1lmaiban felbukkan\u00f3 archetipikus mot\u00edvumokat.\u201d Franz kutat\u00e1sait \u00e9s elemz\u00e9seit Antalfai M\u00e1ria is felhaszn\u00e1lja meseter\u00e1pi\u00e1j\u00e1ban, hiszen megfelel jungi ir\u00e1nyults\u00e1g\u00e1nak.<\/p>\n

    Bruno Bettelheim pszichi\u00e1terk\u00e9nt lelkileg s\u00falyosan s\u00e9r\u00fclt gyerekekkel foglalkozott, \u00e9s terapeutak\u00e9nt azt tekintette legf\u0151bb feladat\u00e1nak, hogy \u00faj \u00e9rtelmet adjon \u00e9let\u00fcknek. Munk\u00e1ja sor\u00e1n arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutott, hogy a gyerekeknek nem lenne sz\u00fcks\u00e9g\u00fck ilyen seg\u00edts\u00e9gre, ha \u00fagy neveln\u00e9k \u0151ket, hogy \u00e9rtelm\u00e9t l\u00e1ss\u00e1k \u00e9let\u00fcknek. Ennek a legmegfelel\u0151bb m\u00f3dja a sz\u00fcl\u0151k \u00e1ltal \u00e1tadott kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g: a n\u00e9pmes\u00e9k, amelyek egyar\u00e1nt alkalmasak nyilv\u00e1nval\u00f3 \u00e9s rejtett jelent\u00e9sek k\u00f6zl\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n

    Az emberi szem\u00e9lyis\u00e9g pszichoanalitikus modellj\u00e9b\u0151l kiindulva Bettelheim lesz\u00f6gezi, hogy a mes\u00e9k fontos mondanival\u00f3t hordoznak a tudatos, tudatel\u0151ttes \u00e9s tudattalan tartalmak sz\u00e1m\u00e1ra, \u00e9s mindig a gyermek val\u00f3s\u00e1gos lelki \u00e9s \u00e9rzelmi sz\u00ednvonal\u00e1n fejtik ki hat\u00e1sukat, legyen a probl\u00e9ma narcisztikus csal\u00f3d\u00e1s, \u00f6dip\u00e1lis komplexus vagy testv\u00e9rf\u00e9lt\u00e9kenys\u00e9g. Szimbolikus form\u00e1ban mutatj\u00e1k meg, hogyan k\u00fczdhet meg a gyermek az egzisztenci\u00e1lis probl\u00e9m\u00e1kkal, az \u00e9let neh\u00e9zs\u00e9geivel, \u00e9s teszik ezt egy\u00e9rtelm\u0171en, leegyszer\u0171s\u00edtett szitu\u00e1ci\u00f3kban. A mese j\u00f6v\u0151re orient\u00e1lt, \u00e9s r\u00e1vezeti a gyermeket a tudata \u00e9s a tudattalanja sz\u00e1m\u00e1ra egyar\u00e1nt \u00e9rthet\u0151 m\u00f3don, hogy lemondjon infantilis f\u00fcgg\u0151s\u00e9gi v\u00e1gyair\u00f3l, \u00e9s \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e9letet alak\u00edtson ki.<\/p>\n

    A mese pszichol\u00f3giai hat\u00e1s\u00e1t csak az\u00e9rt tudja kifejteni, mert igazi m\u0171alkot\u00e1s, Bettelheim ki is fejti, hogy a gyermekek sz\u00e1m\u00e1ra \u00edrt, modernnek tartott mai mes\u00e9k nagy r\u00e9sze t\u00fal didaktikus \u00e9s direkt m\u00f3don fogalmazza meg mondanival\u00f3j\u00e1t, ez\u00e9rt a gyermekek, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a kisgyermekek sz\u00e1m\u00e1ra nem alkalmas arra, hogy seg\u00edtsen nekik. A n\u00e9pmese az egyetlen olyan m\u0171faj, amely utat mutat a gyereknek, hogyan fedezze fel identit\u00e1s\u00e1t, \u00e9s hogyan tal\u00e1lja meg hely\u00e9t az \u00e9letben, r\u00e1ad\u00e1sul m\u00e9g azt is elmondja, hogy milyen tapasztalatokra van sz\u00fcks\u00e9ge jelleme tov\u00e1bbfejleszt\u00e9s\u00e9hez. Nem szabad viszont, hogy elmagyar\u00e1zzuk neki, miben seg\u00edt a t\u00f6rt\u00e9net, mert tudatos szinten ez \u00e1rthat neki, nyomaszt\u00f3 lehet, hogy a feln\u0151tt belel\u00e1t titkos gondolataiba. A gyermek var\u00e1zslatig\u00e9nye ugyanis eg\u00e9szen a pubert\u00e1skorig animisztikus. A gyermeknek externaliz\u00e1lnia kell bels\u0151 folyamatait, ha meg akar birk\u00f3zni vel\u00fck, pl. \u00f6dip\u00e1lis v\u00e1gy\u00e1t, hogy az apj\u00e1val vagy az anyj\u00e1val saj\u00e1t gyereke legyen \u2013 bab\u00e1zik\u2026, de ezeket a tudattalan fesz\u00fclts\u00e9geket nem szabad, hogy a feln\u0151ttek tudatos\u00edts\u00e1k benn\u00fck, mert az zavart, f\u00e9lelmet okozhat benne. Fontos szerepet t\u00f6ltenek be p\u00e9ld\u00e1ul a term\u00e9szet\u00fcnk kett\u0151s\u00e9g\u00e9nek megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 mes\u00e9k, testv\u00e9rmes\u00e9k: az \u0150ztestv\u00e9r, a tengerj\u00e1r\u00f3 Szindb\u00e1d \u00e9s a teherhord\u00f3 Szindb\u00e1d mes\u00e9je. A k\u00e9t legnehezebb fejl\u0151d\u00e9si v\u00e1ls\u00e1g a ki vagyok \u00e9n? \u2013 az \u00e9n integr\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9se \u00e9s a sz\u00fcl\u0151kr\u0151l val\u00f3 leszakad\u00e1s.<\/p>\n

    A freudista \u00e9s jungi \u00e9rtelmez\u00e9sek ut\u00e1n pedig l\u00e1ssunk egy olyan k\u00f6nyvet, amely a kult\u00farakutat\u00e1s, a t\u00e1rsadalmi nemi szerepek kritikai vizsg\u00e1lat\u00e1nak m\u00f3dszereivel gondolja \u00fajra a mes\u00e9k szerep\u00e9t \u00e9let\u00fcnkben. Madonna Kolbenschlag:<\/em> B\u00facs\u00facs\u00f3k Csipker\u00f3zsik\u00e1nak<\/em><\/strong> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben felt\u00e1rja, hogyan k\u00f3dol\u00f3dik bele kult\u00far\u00e1nkba a nemis\u00e9g \u2013 a t\u00e1rsadalmi nemi szerepek, amelyek sztereotip szerepfelfog\u00e1shoz vezetnek, \u00e9s hogyan \u00e9rtelmezz\u00fck a n\u0151iess\u00e9g \u00e9s f\u00e9rfiass\u00e1g k\u00f3djait.<\/p>\n

    \u201eSok dolog, amely szerint \u00e9l\u00fcnk, \u00e9s a term\u00e9szetnek vagy a sorsnak tulajdon\u00edtunk, val\u00f3j\u00e1ban egy mindent \u00e1that\u00f3 kultur\u00e1lis mitol\u00f3gia.\u201d \u2013 \u00edrja a bevezet\u0151j\u00e9ben. K\u00f6nyv\u00e9ben hat ismer\u0151s t\u00fcnd\u00e9rmes\u00e9t mutat be, amelyek t\u00fck\u00f6rk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dnek, \u00e9s eszk\u00f6z\u00fcl szolg\u00e1lnak a n\u0151k tapasztalatainak \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n

    A hat t\u00fcnd\u00e9rmes\u00e9n kereszt\u00fcl bemutatja a n\u0151i \u00e9let k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le aspektusait, amelyek tulajdonk\u00e9ppen a t\u00e1rsadalmi nemi szerepek \u00e1ltal meghat\u00e1rozott \u00fan. hagyom\u00e1nyos nemi szerepek megfelel\u0151i. A Csipker\u00f3zsika, a H\u00f3feh\u00e9rke, a Hamupip\u0151ke, az Aranyf\u00fcrt\u00f6cske, A Sz\u00e9ps\u00e9g \u00e9s a Sz\u00f6rnyeteg, A b\u00e9kakir\u00e1ly c\u00edm\u0171 mes\u00e9kben egy-egy olyan t\u00e1rsadalmi szerepet j\u00e1r k\u00f6r\u00fcl, amelyek term\u00e9szetesk\u00e9nt, term\u00e9szetes elv\u00e1r\u00e1sk\u00e9nt l\u00e9teznek a n\u0151k \u00e9let\u00e9ben, \u00e9s amelyeket ezek a mes\u00e9k folyamatosan meger\u0151s\u00edtenek. Csipker\u00f3zsika a n\u0151k szellemi-lelki helyzet\u00e9nek metafor\u00e1ja, akik el vannak v\u00e1gva az \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1gt\u00f3l \u00e9s a transzcendenci\u00e1t\u00f3l, az \u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1st\u00f3l \u00e9s az etikai k\u00e9pess\u00e9gt\u0151l. Mint ahogy Csipker\u00f3zsik\u00e1t, a t\u00e1rsadalom a n\u0151ket is \u201es\u00f6v\u00e9nnyel\u201d, azaz egy sor olyan n\u0151iesnek tulajdon\u00edtott \u00e9rdekl\u0151d\u00e9si k\u00f6rrel k\u00fcl\u00f6n\u00edti el, mint a vall\u00e1s, a m\u0171v\u00e9szetek, az otthonteremt\u00e9s, az eg\u00e9szs\u00e9g, a tan\u00edt\u00e1s. \u00c9rdekes Kolbenschlagnak a n\u0151k helyzet\u00e9r\u0151l bemutatott k\u00e9pe abb\u00f3l a szempontb\u00f3l, hogy a 19. sz\u00e1zadban hogyan alakult ki v\u00e9lem\u00e9nye szerint az amerikai n\u0151 t\u00e1rsadalmi szerepe, amely hasonl\u00f3 az eur\u00f3pai n\u0151 korabeli szerepv\u00e1ltoz\u00e1saihoz. V\u00e9lem\u00e9nye szerint az iparosod\u00e1s kezdet\u00e9vel \u00e9s az otthoni \u00e9s nyilv\u00e1nos \u00e9let k\u00f6z\u00f6tti egyre n\u00f6vekv\u0151 elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9ssel sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lt a f\u00e9rfiak \u00e9s a n\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra kialak\u00edtott \u201ek\u00fcl\u00f6n szf\u00e9r\u00e1k\u201d elve. \u00cdgy alakult ki az, hogy amir\u0151l a f\u00e9rfiak lemondtak, annak v\u00e1lt a n\u0151 \u0151rz\u0151j\u00e9v\u00e9: a kultur\u00e1lis \u00e9s vall\u00e1si \u00e9rt\u00e9kek\u00e9\u00e9, ami l\u00e9trehozott egy ill\u00fazi\u00f3t a n\u0151k szellemi-etikai k\u00e9pess\u00e9geir\u0151l.<\/p>\n

    Kolbenschlag elemz\u00e9se sok val\u00f3di t\u00e1rsadalmi probl\u00e9m\u00e1t felvet, \u00e9s pr\u00f3b\u00e1l elemezni a n\u0151k helyzet\u00e9n bel\u00fcl, legyen az a fizets\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl elv\u00e9gzett vagy \u201e\u00f6nk\u00e9ntes\u201d-nek nevezett n\u0151i munka, a n\u0151i szocializ\u00e1ci\u00f3 probl\u00e9mak\u00f6re (a csal\u00e1di nevel\u00e9s, az iskola, a vall\u00e1s), a k\u00fclvil\u00e1g \u00e9s a csal\u00e1di \u00e9let ellent\u00e9te, az anyas\u00e1g idealiz\u00e1l\u00e1sa stb.<\/p>\n

    Ez ut\u00f3bbi p\u00e9ld\u00e1ul nagyon j\u00f3l alkalmazhat\u00f3 lehet a biblioter\u00e1pi\u00e1ban. A H\u00f3feh\u00e9rke \u00e9s \u00e1rny\u00e9ka c\u00edm\u0171 fejezetben az anya \u00e9s l\u00e1nya k\u00f6z\u00f6tti viszony ambivalens mivolt\u00e1t elemzi. Az anyas\u00e1g m\u00edtosz\u00e1t elemzi, amely a t\u00e1rsadalom sz\u00e1m\u00e1ra fontos, mert ezzel is ir\u00e1ny\u00edtani tudja a n\u0151k \u00e9let\u00e9t. Az any\u00e1kban \u2013 mivel ez a m\u00edtosz elv\u00e1rja t\u0151l\u00fck, hogy t\u00f6k\u00e9letesen megfeleljenek az anyaszerepnek, amely lez\u00e1rja el\u0151l\u00fck a t\u00f6bbi t\u00e1rsadalmi szerepet \u2013 hi\u00e1ny\u00e9rzet alakul ki. Mivel \u201ekint\u201d, a t\u00e1rsadalomban nincs hatalmuk, ez\u00e9rt azt a csal\u00e1don bel\u00fcl gyakorolj\u00e1k. A szerz\u0151 a mexik\u00f3i feles\u00e9gek szem\u00e9lyes megfosztotts\u00e1g\u00e1r\u00f3l besz\u00e9l, akik \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e9let\u00fcket fel kell, hogy adj\u00e1k a h\u00e1zass\u00e1gk\u00f6t\u00e9s ut\u00e1n. Ez\u00e9rt minden energi\u00e1jukat \u00e9s v\u00e1gyukat az anyas\u00e1g hivat\u00e1s\u00e1ba \u00f6lik. A kutat\u00e1sok szerint az any\u00e1k arra kondicion\u00e1lj\u00e1k gyerekeiket, hogy \u201eh\u0171s\u00e9gesek\u201d maradjanak anyjukhoz. De ugyanezt \u00e1llap\u00edtott\u00e1k meg az amerikai any\u00e1kn\u00e1l is, aki szint\u00e9n felt\u00e9telhez k\u00f6tik a szeretet\u00fcket. Ez a jelens\u00e9g fokoz\u00f3dik az anya-l\u00e1nya viszonyban, vagyis az els\u0151 jelek, amiket a l\u00e1ny megtanul az anyja viselked\u00e9s\u00e9b\u0151l kiolvasni, az ambivalencia jelei arr\u00f3l, hogy milyen n\u0151nek lenni. \u00cdgy alakul ki a l\u00e1nyokban a n\u0151i l\u00e9tt\u0151l val\u00f3 f\u00e9lelem. Mivel a kisgyerek els\u0151sorban anyj\u00e1val t\u00f6lti idej\u00e9t, \u00fagy \u00e9p\u00fcl fel a l\u00e1nyok lelki alkata, hogy \u00e9lvezz\u00e9k a szimbi\u00f3zis biztons\u00e1g\u00e1t, \u00e9s f\u00e9ljenek az elv\u00e1l\u00e1s traum\u00e1j\u00e1t\u00f3l. \u00cdgy t\u00f6rt\u00e9nik meg az, hogy kett\u00e9szak\u00edtjuk az anya alakj\u00e1t: a j\u00f3 any\u00e1ra \u00e9s a gonosz mostoh\u00e1ra \u2013 ahogy a t\u00fcnd\u00e9rmes\u00e9kben megjelennek.<\/p>\n

    Bettelheim a mostoha \u00e9s H\u00f3feh\u00e9rke sz\u00e9ps\u00e9ggel val\u00f3 harc\u00e1t a narcisztikus tulajdons\u00e1gok megjelen\u00e9sek\u00e9nt kezeli, Kolbenschlag itt kimutatja, hogy b\u00e1r a n\u0151ket gyakran narcisztikusnak titul\u00e1lj\u00e1k, az \u00f6nmagukkal val\u00f3 foglalkoz\u00e1suk sokkal ink\u00e1bb \u00f6nmaguk miatt val\u00f3 szorong\u00e1sk\u00e9nt \u00edrhat\u00f3 le, nem pedig val\u00f3di \u00f6nk\u00f6zpont\u00fas\u00e1gk\u00e9nt. Itt utalhatunk Naomi Wolf: A sz\u00e9ps\u00e9g kultusza<\/strong><\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9re, amely azt elemzi, hogyan tartja hatalm\u00e1ban a n\u0151ket a sz\u00e9ps\u00e9gipar a rekl\u00e1mipar seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, \u00e9s milyen m\u00f3don k\u00e9nyszer\u00edti \u0151ket vissza \u00fajra \u00e9s \u00fajra \u201ehagyom\u00e1nyos\u201d szerepeikbe, \u00e9s hogyan alak\u00edtja ki benn\u00fck azt a megfelel\u00e9si k\u00e9nyszert, amely a \u201et\u00f6k\u00e9letes\u201d \u2013 el\u00e9rhetetlen \u2013 k\u00fcls\u0151 el\u00e9r\u00e9s\u00e9nek v\u00e1gya.<\/p>\n

    Kolbenschlag annak ellen\u00e9re, hogy nagyon pontosan megfogalmazza a n\u0151i l\u00e9t probl\u00e9m\u00e1it, amelyek a t\u00e1rsadalmi nemi szerepek hierarchikus szerkezet\u00e9ben rejlenek \u2013 \u0151 ezt \u00edgy nem \u00edrja le. N\u00e9h\u00e1ny helyen egyenesen elutas\u00edtja a feminizmus \u00e1ltal javasolt megold\u00e1sokat, \u00e9s saj\u00e1t, vall\u00e1si meggy\u0151z\u0151d\u00e9se alapj\u00e1n kialak\u00edtott \u2013 \u00e9s helyenk\u00e9nt vall\u00e1sfiloz\u00f3fiai \u00e9rvel\u00e9ssel bizony\u00edtani k\u00edv\u00e1nt \u2013 megold\u00e1sokat javasol. A n\u0151nek le kell vetnie a n\u0151i szocializ\u00e1ci\u00f3 m\u00e9rgezett r\u00e9tegeit \u2013 keresse az androg\u00fcni\u00e1n kereszt\u00fcl a lelki \u00e9retts\u00e9get \u00e9s a teljess\u00e9get \u2013 \u00edrja. Az androg\u00fcnia a szerz\u0151 felfog\u00e1s\u00e1ban azt jelenti, hogy az alkot\u00f3 \u00e9n \u00e9rdek\u00e9ben feladjuk a sztereotip n\u0151i szerepeket. A szexualit\u00e1s t\u00fal\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9re h\u00edvja fel a figyelmet, \u00e9s a homoszexualit\u00e1st \u00e9s a leszbikuss\u00e1got is a sztereotip n\u0151i \u00e9s f\u00e9rfi szerepekb\u0151l val\u00f3 menek\u00fcl\u00e9s egyik form\u00e1j\u00e1nak tartja. S\u0151t, kijelenti, hogy a nemv\u00e1lt\u00e1si m\u0171t\u00e9t is ennek a \u201ehat\u00e1rv\u00e1lt\u00e1snak\u201d a mell\u00e9kterm\u00e9ke, s\u0151t az androg\u00fcnia kifejl\u0151d\u00e9se a homoszexualit\u00e1s cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9hez vezet.<\/p>\n

    Kobelschlag k\u00f6nyve fontos irodalom a mes\u00e9k bibiloter\u00e1pi\u00e1s felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz, mert m\u00e1sf\u00e9le szempontot k\u00e9pvisel, mint a tiszt\u00e1n freudi, jungi alap\u00fa vagy metaforikus, misztikus jelent\u00e9seket kutat\u00f3 elemz\u00e9sek, mert behozza a szoci\u00e1lis \u00e9s a t\u00e1rsadalmi nemi szerepek meghat\u00e1rozotts\u00e1g\u00e1t. \u00c9rdemes azonban a feminista kult\u00farakutat\u00e1s tudom\u00e1nyos szempontjait figyelembe v\u00e9ve kritikus szemmel tekinteni r\u00e1.<\/p>\n

    V\u00e9g\u00fcl pedig Verena Kast szavaival \u00e9lve: \u201eB\u00e1rhogy is k\u00fczd\u00fcnk a mes\u00e9vel, a benne elrejtett kincsnek csak egy r\u00e9sze t\u00e1rul fel el\u0151tt\u00fcnk, a t\u00f6bbi azonban rejtve marad, \u00e9s mindig \u00fajabb \u00e9rtelmez\u00e9si pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sokra \u00f6szt\u00f6n\u00f6z benn\u00fcnket.\u201d<\/p>\n

     <\/p>\n

    Felhaszn\u00e1lt irodalom<\/h4>\n

    Bruno Bettelheim: A mese b\u0171v\u00f6lete \u00e9s a bontakoz\u00f3 gyermeki l\u00e9lek,<\/em> ford. K\u00fanos L\u00e1szl\u00f3, Gondolat, Budapest, 1985.<\/p>\n

    Verena Kast: F\u00e9rfi \u00e9s n\u0151 a mes\u00e9ben. L\u00e9lektani \u00e9rtelmez\u00e9sek.<\/em> Ford. Ol\u00e1h Zsuzsanna, Euroadvice, 2002.<\/p>\n

    Madonna Kolbenschlag: B\u00facs\u00facs\u00f3k Csipker\u00f3zsik\u00e1nak (szerk. Nagy Bea, S\u00e9llei N\u00f3ra),<\/em> ford. G\u00f6r\u00f6mbei R\u00e9ka, Kandra Zsuzsa, P\u00e1zm\u00e1ndi Krisztina, Puszta Zs\u00f3fia, S\u00e9llei N\u00f3ra, Szab\u00f3 Tamara, Csokonai Kiad\u00f3, Debrecen, 1999.<\/p>\n

    Marie-Louise von Franz: N\u0151i meselakok,<\/em> ford. Bodrog Mikl\u00f3s, Eur\u00f3pa K\u00f6nyvkiad\u00f3, Budapest, 1992.<\/p>\n

    Naomi Wolf: A sz\u00e9ps\u00e9g kultusza,<\/em> Csokonai Kiad\u00f3, 1999.<\/p>\n

    A mese h\u00edd szerepe (szerk. Sz\u00e1vai Ilona),<\/em> Pont Kiad\u00f3, Budapest 2017.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    A mese di\u00e1k koromt\u00f3l kezdve irodalmi m\u0171fajk\u00e9nt \u00e9s az ut\u00f3bbi \u00e9vekben \u00f6nismereti ter\u00e1pi\u00e1s (irodalomter\u00e1pi\u00e1s) sz\u00f6vegk\u00e9nt is izgatott. N\u00e9h\u00e1ny izgalmas szempontj\u00e1t ez\u00fattal h\u00e1rom k\u00f6nyv r\u00f6vid elemz\u00e9se alapj\u00e1n szeretn\u00e9m bemutatni. Az els\u0151 Bruno Bettelheim: A mese b\u0171v\u00f6lete \u00e9s a bontakoz\u00f3 gyermeki l\u00e9lek, mert ez a k\u00f6nyv m\u00e1r egyetemista koromban is mag\u00e1val ragadott, akkoriban az egyik \u00e1lmom az […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":4335,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[41],"tags":[49,63,65],"class_list":["post-4309","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-komoly","tag-kutatas","tag-mese","tag-nemi-szerepek"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4309","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=4309"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4309\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4337,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4309\/revisions\/4337"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/media\/4335"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=4309"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=4309"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/phoenix-ngo.sk\/magazin\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=4309"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}