Köd alattam, köd felettem, / rég volt, hogy világra jöttem. / Születésem óta fáj: / egyszer meghalni muszáj! Azt, mi közben történt velem, / nem írja meg történelem. / Kanyargós úton haladtam, / kedv fölöttem, kín alattam.” (Napló, 1938) 

A történelem ugyan nem írta meg Lesznai Anna életútját, ő maga viszont igen Kezdetben volt a kert című regényében, amelyet utoljára 1966-ban adtak ki, s azóta csak némely könyvtárban és antikváriumban lelhető fel. 

Lesznai Anna és világa sokszínű. Irodalmi és képzőművészeti alkotásain keresztül próbálhatjuk megfejteni, honnan is volt benne az a határtalan optimizmus és életerő, amellyel környezetét elárasztotta. A körtvélyesi (Nižný Hrušov) paradicsom, Lesznai szeretett kertje volt az a közeg, amely számára az egész világot jelentette. Itt nőtt fel, és itt, a kastélyban a kor szinte minden művésze, festője megfordult. „E csodavilágból indult Lesznai Anna pályája, e mágikus helyről, a kastélytól, a felvidéktől sohasem tudott elszakadni, bármilyen messze is került térben és időben Körtvélyestől, attól a világtól, ami a mindenséget jelentette számára.” 

Lesznai és a Nyugat kapcsolata is érdekes adatokkal és történetekkel teli. A művésznő legalább 35 különböző folyóiratba és újságba írt, s a több, mint harminc évig publikált. Verseskötete a Nyugat legelső kötetei között jelent meg. Írt verset, prózát, tanulmányt. Többek között József Attilával közösen is megjelentetett egy verseskötetet Virágos szerelem címmel, Ady kötetéhez pedig borítótervet és illusztrációkat készített. 

A korabeli művészek, költők, írók, festők, filozófusok, haladó gondolkodású közéleti személyiségek szinte mindegyike megfordult Lesznán, ahol hetekig, hónapokig élvezték a háziak vendégszeretetét, s a gyönyörű környezetben maradandó értékű műveket alkottak. 

Leszna és Gyömrői Edit (a József Attilát is kezelő pszichoanalitikus) barátságának története is érdekes része életének. Emigrációjuk után bontakozott ki igazán kapcsolatuk, s sorsuk, lelkük hasonlósága, szenvedése tartotta össze azt. Mindketten külföldre kényszerültek, elhagyva szeretett környezetüket, s mindketten megélték fiuk halálát. Leveleikben nyomon követhető gondolkodásmódjuk hasonlósága, bár kevésszer találkoztak, mivel Lesznai New Yorkban és Londonban, Gyömrői pedig Ceylonban élt. Lesznai kritikát is írt Gyömrői verseskötetéről. 

Lesznai jelentős művei közé tartoznak meséi is, melyek gazdag és különleges formavilágukkal ragadják meg az olvasót. 

Ha beleolvasunk a költőnő verseibe, megcsodáljuk hímzésterveit, illusztrációit, közelebb érezhetjük magunkat a kastélyhoz, a kerthez, s a sokrétű tehetséggel megáldott művészhez, és a közvetlen, segítőkész, őszinte, melegszívű emberhez. 

„Köd mögöttem, köd előttem…
száz batyuból szedelődtem,
száz lány tején nevelődtem,
zsidó vérrel magyar lettem,
tótok közé keveredtem,
földjükön leheveredtem…
sok gyökérből eggyé nőttem,
vád mögöttem, vágy előttem.”