Wohl Janka és Stefánia, a haladó szellemű nővérek
A pesti polgárcsaládból származó művelt testvérek nemcsak irodalmi és szerkesztői tevékenységükkel tűntek ki, hanem a korabeli társasági élet fontos alakjainak is számítottak
Wohl Janka (1846–1901) és Stefánia (1848–1889) a 19. századi Budapest kulturális életének nevezetes személyei voltak, lakásukon pedig a város egyik jelentős irodalmi szalonját vezették.
A nővéreknél gyakori látogató volt Arany János és felesége, valamint Jókai Mór, aki Janka verseskötetét is kiadta. A szalon élete otthonos délutánokat jelentett, amelyek szellemi, művészi élményt nyújtottak.
Jankának már tizenhárom éves korában jelentek meg írásai a lapokban, tizenöt évesen pedig a verseskötete. Stefánia – Jankához hasonlóan – rendkívül művelt nő volt, több nyelven írt, illetve különböző külföldi lapoknak és folyóiratoknak dolgozott. Janka és Stefánia szinte elválaszthatatlanok voltak az életben és az irodalomban.
A haladó szellemű Wohl nővérek önálló megélhetésüket főként a lapszerkesztés által biztosították. A Divat nevű lapot 1870–1872 között együtt szerkesztették, majd 1872-ben megalapították a Nők Munkakörét, ami később összeolvadt a Magyar Bazárral, ezt 1873 végétől vezették.
Munkájukkal a nők ízlésének és műveltségének fejlesztésére törekedtek. Lapjaikban gyakran közöltek elbeszéléseket divatos külföldi nőíróktól, de ők is írtak novellákat és verseket.
A Magyar Bazár egy divatlap volt, amely a divatvilág legújabb trendjeiről tudósította olvasóit, tartalmazott szabásmintákat, háztartási útmutatót, társaséleti tanácsokat; ezenkívül volt egy szépirodalmi része is, amely főként a női olvasóközönséget megcélzó olvasmányokat közölt.
Életvezetési, illemtani tanácsaik számtalan nőre tettek nagy hatást, akik az írások között megjelenő versek és novellák révén a kor legjobb hazai és külföldi irodalmárainak munkáit is megismerhették.
A szellemi és anyagi önállósodásban látták azt a lehetőséget, hogy a nők lépést tartva a társadalmi, gazdasági, kulturális változásokkal, megfeleljenek családi szerepeiknek, illetve hogy egyedülállókként teljes és hasznos tagjaivá váljanak a szűkebb és tágabb közösségnek. Megkérdőjelezték a házimunka, a családi kötelességek, valamint a magántér kizárólagosságát, és olyan területeken látták a nők szerepvállalásának és kiteljesedésének lehetőségét, amelyek túlmutatnak a hagyományos szerepfelfogáson.
A Magyar Bazár a nők továbbtanulása mellett is állást foglalt. Cikkeikben gyakorlati információkat közöltek a képzési lehetőségekről; értesítettek nők kinevezéseiről és eredményeiről.
