Kaffka Margit és Lesznai Anna barátsága Irodalomkönyveinkben, tankönyveinkben gyakran találkozunk a költők, írók barátságát elemző, elismerő szövegrészekkel. Legendás Petőfi és Arany barátsága, de tovább sorolhatnánk a példákat. Költőnőből, írónőből persze mindig is kevesebb volt, mert sohasem adatott meg a nőknek az a lehetőség, hogy az irodalomnak éljenek, s ha néhány „elvetemült” mégis megpróbálkozott az írással, általában azonnal kevésbé tehetségesnek, túlérzékenynek, túl nőiesnek kiáltották ki. Mintha az irodalom, a tehetség csak a férfiak kiváltsága lenne, s a nők látásmódja, írásmódja, érzésvilága nem lehetne művészi alkotás alapja. Csupáncsak azért, mert nők. Még a kortársai szerint is elismerten tehetséges Kaffka Margit sem menekülhetett a tipikus férfiítélet elől. Sokkal több figyelmet érdemelne, és alkotói…

Tű és toll Regényében, költészetében, hímzésein, textiltervein, képein – irodalmi és képzőművészeti alkotásaiban jelenik meg a „kert”, az őt körülvevő természet, a körtvélyesi táj. A kert ugyanakkor az elveszett Édenkertet, a gyermekkor utáni vágyódást, annak újrateremtését is jelenti. A szerelem, a női szexualitás, a termékenység metaforája, amely egész életművét áthatja. Művészetének kutatói, a már fentebb említett Menyhért Anna és Zsadányi Edit feminista angolszász elméletek alapján a női írás és a kézimunka, a női hímzés, textilművészet összefüggéseit vizsgálták. A nők írásmódjára jellemző fragmentáltságot, töredezettséget az irodalomkritika laza, nem megfelelő szerkezetként, a megszerkesztettség hiányaként értelmezi, és ezt a női szerzőknek hiányosságként rója fel. Ez a kritika felmerül Lesznai nagyregényével szemben is. Ha…

Lesznai Anna alsókörtvélyesi múzeuma Két évvel ezelőtt egy szlovák hetilapban olvastam arról, hogy Alsókörtvélyesen egy helyi vállalkozó Lesznai Anna emlékmúzeumot nyitott, amit teljes egészében ő finanszírozott. Néhány hónap múlva a kassai rádió egyik szerkesztője keresett meg, hogy beszélhetnénk-e Lesznai nagyregényéről, amelynek nagy része éppen ebben a kis faluban játszódik, a kastélyban, amelyet a mesebeli kert ölel körül. Az idén végre sikerült eljutnom a múzeumba, és megérteni, hogyan és miért is jött létre, és minek köszönhető az író-képzőművész iránti érdeklődés. Lesznai Anna azon kevés női művész, női író közé tartozik, akinek a neve nem tűnt el, megmaradt az irodalmi köztudatban, műveit a mai napig rendszeresen kiadják, feldolgozzák, foglalkoznak velük. Kezdetben volt…

Egy író-alkotó pár élete a viharos huszadik században   „Dalmát kalózok leszármazottai vagyunk, akinek az Adriai tenger egyik szigetén van a temetőhelyük – mesélte büszkén nagyanyám, amikor a családja szóba került. Fiatal lányként már írásai jelentek meg a pécsi lapokban, Dalmata álnév alatt.” Szucsich Mária unokájával, dr. Barta Erzsébettel budai otthonában beszélgettem. „Szucsich Mária neve alig több mint széljegyzet az irodalomtörténet margóján.” – írja Bárczi Zsófia az írónő Tavasztól télig című regénye kapcsán. A regény egy tízéves kislány naplója, aki kishivatalnoki sorba süllyedt, elszegényedő családja történetének és saját életének egy szeletét írja le áprilistól a következő év februárjáig. „Csak egyet nem értek, hogy érdemes-e ezért a sok kellemetlenségért élni?” –…

„Miért ír?” – kérdezték egyszer Uršula Kovalyktól, az egyik könyve megjelenése után. „Mert hatéves koromban megtanultam írni” – felelte az írónő. Én ugyanígy vagyok az olvasással. Amióta hétéves koromban megkaptam a Pöttyös Panni az óvodában című könyvet, és nagyapám csak félig olvasta fel nekem az első fejezetet, hiába könyörögtem neki, hogy folytassa, kénytelen voltam rendesen megtanulni olvasni, mert annyira érdekelt a történet. Később is majdnem mindent elolvastam, ami a szüleim könyvtárából a kezembe került, és minden nyilvános könyvtárba beíratkoztam, és rengeteg könyvet elolvastam. A kalandregények különösen érdekeltek, csak egy gond volt velük, nem találkoztam bennük egyetlen egy olyan hősnővel sem, aki igazán magával ragadott volna. Kénytelen voltam a férfi hősökkel…

Miért nincs női Michelangelo?   A nők kiszolgáltatottságának, de tehetségének is egyik kiemelkedő példája Camille Claudel esete. Camille Rosalie 1864-ben született. Öccse Paul híres író és költő lett. A kislány tizenhárom éves korában agyagból kezdett formázni. Három évvel később, amikor Párizsba költöztek, Alfred Boucher festőművész, a család barátja bevezette őt a művészetek világába. Kolléganőivel közösen műtermet rendeztek be. Camille életének egyik legfontosabb pillanata az volt, amikor Paul Dubois, a párizsi szépművészeti iskola igazgatója szobrai láttán azt mondta: Maga Rodinnél tanult, de tehetséges, csak legyen kitartó. Camille ekkor gondolkozni kezdett, ki lehet az a Rodin, aki ugyanolyan szobrokat készít, mint ő. 1883-ba találkoztak. Camille tizenkilenc éves volt, Rodin több mint negyven. Rodin felajánlotta neki,…

„A nőknek rendelkezniük kell azzal a szabadsággal, hogy témáikat és eszközeiket maguk válasszák meg.” – Herta Nagl-Docekal – A női művészet témáját felvetve azt is gondolhatnánk, hogy ez egy könnyebb, könnyedebb, úgynevezett nőies téma – ami a női finomsággal, gyengédséggel, áldozatkészséggel, gondoskodással van kapcsolatban. Nem hiszem azonban, hogy bármivel is könnyedebb téma lenne, mint bármilyen aktuális politikai helyzet, hiszen a női művészet elismerésével szorosan összefügg a nők hosszú évszázados harca az egyenjogúságért. Általában a 18. századtól számítjuk azt a tudatos törekvést, amely a női nem, a társadalom másik felének elnyomása ellen küzdött és küzd a mai napig. Az évszázadok során persze a harcmodor és az eszközök változnak, és ma már…