-
Női hősök és női írók
„Miért ír?” – kérdezték egyszer Uršula Kovalyktól, az egyik könyve megjelenése után. „Mert hatéves koromban megtanultam írni” – felelte az írónő. Én ugyanígy vagyok az olvasással. Amióta hétéves koromban megkaptam a Pöttyös Panni az óvodában című könyvet, és nagyapám csak félig olvasta fel nekem az első fejezetet, hiába könyörögtem neki, hogy folytassa, kénytelen voltam rendesen megtanulni olvasni, mert annyira érdekelt a történet. Később is majdnem mindent elolvastam, ami a szüleim könyvtárából a kezembe került, és minden nyilvános könyvtárba beíratkoztam, és rengeteg könyvet elolvastam. A kalandregények különösen érdekeltek, csak egy gond volt velük, nem találkoztam bennük egyetlen egy olyan hősnővel sem, aki igazán magával ragadott volna. Kénytelen voltam a férfi hősökkel…
-
Nőirodalom és nemzeti identitás
Az irodalmi folyamatoknak része az is, hogy szereplőik – emberek és intézmények – formálják őket – írja Menyhért Anna Női irodalmi hagyomány című tanulmánykötetében. Tovább folytatva a gondolatot kifejti, hogy még mindig tartja magát az a vélekedés, mely szerint ha egy mű jó, akkor előbb-utóbb bekerül a kánonba, ismert lesz, miközben megfeledkezünk arról, hogy ez nem magától történik meg, hanem attól, hogy a szövegek emberek – szerkesztők, írók, olvasók, kritikusok, tudósok, újságírók, könyvterjesztők, könyvesboltosok, könyvkiadók – közvetítésével és intézmények által meghatározott keretek között kerülnek kapcsolatba egymással. „Érdekviszonyok és hatalmi viszonyok is alakítják egy-egy korszak, kultúra, csoport közös ízlését. A magyar irodalomtörténet-írás azonban – a kifejezetten női irodalommal foglalkozó és ezért…
-
Nőképek kisebbségben IV. – konferencia
Az idén az irodalomé a főszerep. Az irodalom NŐKÉPEI, a kisebbségi irodalom, a nőirodalom, mint kisebbség, magyar, német, szlovák, zsidó nőírók és irodalmak, sokszínű és sokféle szempontból. A program rengeteg izgalmas előadást és beszélgetést ígér. konferencia-program-2016-1
-
Genderérzékeny oktatás – a tudás sokszínűsége
A gyerekek, lányok és fiúk látszólag egyenrangú emberekként látogatják iskoláinkat. Ha közelebbről megnézzük azonban az oktatási folyamat egyes jellemzőit, a pedagógusok és a diákok attitűdjét és eredményeit, több olyan eltérésre is rámutathatunk, amelyek a nők és a férfiak társadalmi szerepeinek eltéréseiből adódnak. Egy többévszázados, kulturális hagyományok által létrehozott jelentésrendszer határozza meg a nőiség és a férfiség fogalmát, amely sztereotip normaként működik, és meghatározó módon jelen van a társadalmi élet minden területén, így az oktatásban is. A nőiség és a férfiség leegyszerűsített, idealizált normái szerint a férfiak a világ aktív formálói, a nők pedig a passzív elfogadók. Ez a felfogás mindkét nemet megakadályozza abban, hogy egyéni elképzelései szerint, korlátok nélkül, szabadon, a társadalom előítéleteitől nem tartva valósíthassa meg önmagát, választhassa meg életútját. A Phoenix Polgári Társulás Egyenlő…
-
Férfikutatások
A férfikutatások egy olyan társadalomtudományi irányzatot képviselnek, mely a férfitapasztalat társadalmi, kulturális és történelmi sajátosságait kutatja. Például hogy számos dél-amerikai államban évszázadok óta a hosszú haj szimbolizálja a férfiasságot, míg némely európai férfi számára ez a puhányságot vagy elférfiatlanodást jelképezi? Vagy milyen szerepet játszanak a különböző sportágak annak a meghatározásában, hogy ki az igazi férfi és ki nem? Vagy miért különböznek egymástól a férfiak és nők barátságai, miért utasítja visssza oly sok férfi, a nőkkel ellentétben, a meghittebb baráti kapcsolatokat? Több szociológus arra a következtetésre jutott, hogy a a férfiak szerepkeresését megnehezíti a mai világ ellazult, rugalmasabb értékrendje. Mivel olyan korban élünk, ahol sok fiatal nő már kevésbé hajlandó a…