• Női helyzet - Az egyenrangúságról

    Hol van a lányok helye az iskolában?

    Mint ahogy azt mindannyian tudjuk, létezik állami alaptanterv, amely meghatározza, mi az, amit a tanulóknak az egyes képzési szinteken – az alapiskola alsó és felső tagozatán, a gimnáziumban és a különféle többi középiskolában el kell sajátítaniuk. Ez az alaptanterv évfolyamokra lebontva írja elő azt a tananyagot és azokat a módszereket, amelyekkel a tanár az órán dolgozik. Természetesen a tananyag és a módszer is bizonyos százalékban variábilis, mégis van egy olyan alap, ami elvárásként jelenik meg, hiszen enélkül hogyan is tudnánk megállapítani, hogy az adott tanuló az adott évfolyamból továbbléphet-e a következőbe, vagyis rendelkezik-e azzal a tudásszinttel, amely a következő évfolyamba lépéshez szükséges. Mindannyiunk végigjárta különböző oktatási intézmények különféle szintjeit, van tehát saját tapasztalata a tanításról, a tanári hozzáállásról, a módszerekről. És mindünknek van negatív…

  • Női helyzet - Az egyenrangúságról

    Anyai szeretet – ösztön vagy viselkedési mód?

    Elisabeth Badinter azonos című könyve közel három évtizeddel ezelőtt jelent meg Párizsban, mondanivalója azonban ma is aktuális. A kérdés, hogy az anyai szeretet ösztönszerű-e és valamiféle univerzális női alapérzésként működik, vagy sokkal inkább függ a történelmileg és helyileg meghatározott társadalmi viselkedési formáktól, ugyanolyan aktuális, mint az apai szeretet új értékként való megfogalmazása, ellentétben a régi, hihetetlenül leegyszerűsített és restriktív apai szeretet definíciójával. Ez a témakör állandó viták tárgyát képezi napjainkban az Egyesült Államokban és Európa nyugati felében is. S nagyon aktuális a volt szocialista blokk országaiban annak ellenére, hogy – mint azt a szerző bizonyos fokú elégtételként elkönyveli – a marxista-leninista tanok alapján eddig a legnagyobb mértékben ezekben az országokban…

  • Női helyzet - Az egyenrangúságról

    Jól működő párkapcsolat [2. rész]

    Az erőszakos és az erőszakmentes (asszertív) kommunikáció Az erőszakmentes kommunikáció az érzéseink és szükségleteink kifejezésének az a módja, amikor érzéseinkért nem a másikat vádoljuk, hanem egyszerű állítások formájában közöljük vele, hogy bizonyos események milyen érzéseket váltanak ki belőlünk, és ezek számunkra pozitív vagy negatív töltetet hordoznak. Egy jól működő párkapcsolatban az ilyen kommunikációt nyitottan fogadják. Amennyiben azt tapasztalja, hogy partnere mind a tényeket, mind az Ön érzéseit megkérdőjelezi, igényeit, kéréseit pedig kineveti vagy figyelmen kívül hagyja, csaknem bizonyos, hogy a kapcsolat nem működtethető. Az erőszakos kommunikáció modellje:  Összehasonlítgatás, vádaskodás Általánosítás Erkölcsi ítélkezés („jó/rossz”, „normális/ beteges”, „helyes/helytelen”) Sértések és gorombaság Az érzéseinkért való felelősség átruházása Fenyegetés, büntetés Példa: Azért hagytalak ott…

  • Női helyzet - Az egyenrangúságról

    Jól működő párkapcsolat

    “A szeretet nem érzés, hanem viselkedés.” (Susan Forward)  A jól működő párkapcsolatnak nincsen biztos receptje, hiszen minden ember és minden kapcsolat más. Léteznek viszont olyan támpontok, amelyekkel eldönthető, hogy egy kapcsolat egyenrangú és erőszakmentes-e. Amennyiben ezek a feltételek adottak, jó esélye van rá, hogy kapcsolata – legyen az akár munka, akár baráti vagy szerelmi kapcsolat – kiegyenlített, mindkettőjük számára értékes, és a felmerülő konfliktusok közös erővel rendezhetők. Minden párkapcsolatot el tudunk helyezni egy olyan képzeletbeli skála valamely pontján, amely az ideális, konfliktusmentes együttműködéstől egészen az egyik fél meggyilkolásáig eljutó bántalmazó kapcsolatig terjed. (A szerelmi és házastársi kapcsolatokon belüli gyilkosság jóval gyakoribb, mint hinnénk: évente csak Magyarországon több mint száz nőt…

  • Női helyzet - Az egyenrangúságról

    Második Anyák napja!

    Na nem csak a második anyáknak a napja, bár olyan is lehet, ha mondjuk valakinek van egy második anyja, bármilyen minőségben is legyen az! Most például pont lelkiismeret-furdalásom lett hirtelen, mert az unokahúgom viccesen anyának szokott szólítani, és már nagyon régen nem találkoztam vele, pedig nem is vagyunk messze egymástól. Viszont ha most véletlenül olvassa ezt, akkor üzenem neki, hogy nagyon örülök, hogy új életet kezdett, és szorítok, hogy minden sikerüljön, és nagyon boldog legyen, mert megérdemli. De persze az édesfiam miatt is szokott (méghozzá gyakran) lelkifurdalásom lenni, hogy mindent megadtam-e neki, amit tudtam, de ha ezt említem, ő mindig megnyugtat, hogy minden rendben. És úgy látom, mégis jól csináltam…

  • Női helyzet - Az egyenrangúságról

    Lányok és fiúk az iskolában

    Mai iskoláinkba és óvodáinkba a fiúk és a lányok látszólag egyenrangú emberként járnak, a koedukált közoktatás évtizedei alatt legalábbis ez a képzet alakult ki bennünk. Ha azonban közelebbről megnézzük az oktatási folyamat egyes jellemzőit, a tanárok és a diákok attitűdjét és eredményeit, több eltérésre is rámutathatunk. Ezek az eltérések a nők és a férfiak társadalmi nemi szerepének eltéréseiből adódnak, amelyek még mindig sztereotípiákkal terheltek. Ez az évszázados kulturális hagyományok által létrehozott jelentésrendszer határozza meg a nőiség és a férfiség fogalmát, amelyek sztereotip normákként működnek és meghatározó módon jelen vannak a társadalom minden területén, így az oktatásban is. A nőség és férfiség leegyszerűsített, idealizált normái szerint a férfiak a világ aktív…

  • Női helyzet - Az egyenrangúságról

    Siker-történetek

      Nyilván minden szerző oly céllal veti papírra (pötyögi be a számítógépbe) gondolatait, hogy minél több emberhez eljuthassanak, történetei ne csak magának, hanem másoknak is örömet szerezzenek. Jómagam elsőként női regényt írtam, mellyel főként a női olvasókat céloztam meg. Szerény ember lévén bíztam abban, hogy szűkebb szülőföldem, az Ipoly-mente női olvasóinak polcára felkerül majd Serena története, s az ismerősök, rokonok révén talán eljut Budapestre, Pozsonyba, Kassára… Én már ezzel is nagyon elégedett lettem volna. Ahogy általában, az élet ilyen téren is szolgál meglepetésekkel, méghozzá abból a szájtátós fajtából. Az Érdekek és érzelmek ugyanis nemcsak az ország határain túlra, de még a tengeren túlra is eljutott, s most egy-egy példánya olaszországi,…

  • Női helyzet - Az egyenrangúságról

    Genderérzékeny oktatás – a tudás sokszínűsége

    A gyerekek, lányok és fiúk látszólag egyenrangú emberekként látogatják iskoláinkat. Ha közelebbről megnézzük azonban az oktatási folyamat egyes jellemzőit, a pedagógusok és a diákok attitűdjét és eredményeit, több olyan eltérésre is rámutathatunk, amelyek a nők és a férfiak társadalmi szerepeinek eltéréseiből adódnak. Egy többévszázados, kulturális hagyományok által létrehozott jelentésrendszer határozza meg a nőiség és a férfiség fogalmát, amely sztereotip normaként működik, és meghatározó módon jelen van a társadalmi élet minden területén, így az oktatásban is. A nőiség és a férfiség leegyszerűsített, idealizált normái szerint a férfiak a világ aktív formálói, a nők pedig a passzív elfogadók. Ez a felfogás mindkét nemet megakadályozza abban, hogy egyéni elképzelései szerint, korlátok nélkül, szabadon, a társadalom előítéleteitől nem tartva valósíthassa meg önmagát, választhassa meg életútját. A Phoenix Polgári Társulás Egyenlő…

  • Női helyzet - Az egyenrangúságról

    Hol vannak a lányok a tantervben?

    Hol vannak a lányok a tantervben? Kde zostali diečatá zo študijného plánu? Where are the girls from study material? Mint ahogy azt mindannyian tudjuk, létezik állami alaptanterv, amely meghatározza, mi az, amit a tanulóknak az egyes képzési szinteken – az alapiskola alsó és felső tagozatán, a gimnáziumban és a különféle többi középiskolában el kell sajátítaniuk. Ez az alaptanterv évfolyamokra lebontva írja elő azt a tananyagot és azokat a módszereket, amelyekkel a tanár az órán dolgozik. Természetesen a tananyag és a módszer is bizonyos százalékban variábilis, mégis van egy olyan alap, ami elvárásként jelenik meg, hiszen enélkül hogyan is tudnánk megállapítani, hogy az adott tanuló az adott évfolyamból továbbléphet-e a következőbe, vagyis rendelkezik-e azzal a tudásszinttel, amely a következő évfolyamba lépéshez szükséges.…

  • Női helyzet - Az egyenrangúságról

    A tanári pálya “női munka” vagy „férfi munka”? Az iskolaügy feminizálódása III.rész)

    A tanári pálya “női munka” vagy  „férfi munka”? Az iskolaügy feminizálódása III.rész Profesia učiteľa je “ženská práca” alebo “mužská práca”? Feminizácia školstva III.časť The teachers’ profession is  “women profession” or men’s profession”? The feminisation of School System / Education III.part.   A tanári pálya elnőiesedésének egyik oka az eddigiekben felvázolt szocializációs folyamat, amelyben a lányokat olyan pálya felé irányítják, amely a másokkal való törődéssel, a neveléssel, a gondoskodással kapcsolatos, hiszen ezeket tulajdonságként tipikusan a nőkhöz társítják. A nemi sztereotípiákon szocializálódtunk, tehát a női munka-férfi munka pontos elosztását belénk nevelték. A társadalmi hierarchia szerint a nők a magánszféra területére tartoznak, a férfiak a nyilvános szférába. A magánszféra területére sorolódik a gyermeknevelés,…