-
Krinolin-gondolatok. Catalina Bianchi írása
Annak idején, a Krinolinba zárva című regényem írásának címadási szakaszában bizony megküzdöttem a feladattal. Az írói munka legnehezebbjének tartom a címadást. Mindenképpen szerettem volna, ha egy tipikusan a korra jellemző női ruhadarab belekerül a címbe: kalap, fátyol, fűző… s végül jött a krinolin, mint a korszak valóban leglátványosabb divatcikke, amely a szó szoros értelmében és képletesen is bezárva tartotta a női testet és lelket. Ötletesnek, kifejezőnek találtam a véglegesített címet. A regény megjelenése után azonban, mikor az egyik gimnazista osztályban eldicsekedtem a nagy hírrel, s elárultam a címet is, értetlen tekintetekkel találtam magam szemben. Tanárnő, az egy város? A találékonyabbak I-padjük keresőjének segítségével próbáltak okosabbak lenni, s elkerekedett szemekkel…
-
Ajándékkönyv lányoknak!
Kevesen tudják, de a lányok hosszú évtizedek óta jobb eredményeket érnek el az iskolai tanulmányaik során, mint a fiúk. Hogy lehet ez? Hiszen az iskolarendszer, a tanítási módszer, a tanterv, a tananyag, az egész komplex rendszer a fiú tanulókra épült a kezdetektől. Tudjuk jól, hogy a lányok egészen a 19. századig a nem igazán járhattak iskolába, felsőbb fokú tanulmányokat pedig csak a 19. század végétől végezhettek, akkor sem tömegesen, mert csak kevesen engedhették meg maguknak, és csak kiváló eredménnyel vették fel őket, sokkal szigorúbb elbírálásban részesültek, mint a fiúk. És csak bizonyos szakokat nyitottak meg előttük, elsőnek a tanítóképzőt. Miután onnan kikerültek, kezdődött a nehéz kenyérkereset, először csak lányiskolákban alkalmaztak…
-
Gyerek a munkahelyen?
Beszélgetés a nők munkapiaci helyzetéről A péntek esti gombaszögi beszélgetés résztvevői: SimonaPetrík, Parlamenti képviselő, Szapu Marianna dékán, a pozsonyi Genderkutató Központ vezetője, Bott Domonkos Lívia, közgazdász, a MinorityKids projekt vezetője (Phoenix PT), Bolemant Lilla a Phoenix PT elnöke Simona Petrík csak húsz percre szeretett volna bemenni a munkahelyére, a szlovák parlamentbe féléves gyermekével a karján, de váratlan akadályba ütközött: a gyermek nem alkalmazott, nem mehet be! Hogy is van ez az anyák és az anyaság támogatásával? A nőknek ódákat zengenek az anyaság szentségéről, de amikor ezt a nyilvánosság előtt is vállalják, az elítélendő? Ki mondhatja meg, hogy mi a jó az anyának és a gyermekének? Bemutatjuk legújabb projektünket, a Minority Kids…
-
Ajándékkönyv lányoknak!
Kevesen tudják, de a lányok hosszú évtizedek óta jobb eredményeket érnek el az iskolai tanulmányaik során, mint a fiúk. Hogy lehet ez? Hiszen az iskolarendszer, a tanítási módszer, a tanterv, a tananyag, az egész komplex rendszer a fiú tanulókra épült a kezdetektől. Tudjuk jól, hogy a lányok egészen a 19. századig a nem igazán járhattak iskolába, felsőbb fokú tanulmányokat pedig csak a 19. század végétől végezhettek, akkor sem tömegesen, mert csak kevesen engedhették meg maguknak, és csak kiváló eredménnyel vették fel őket, sokkal szigorúbb elbírálásban részesültek, mint a fiúk. És csak bizonyos szakokat nyitottak meg előttük, elsőnek a tanítóképzőt. Miután onnan kikerültek, kezdődött a nehéz kenyérkereset, először csak lányiskolákban alkalmaztak…
-
Anyai szeretet – ösztön vagy viselkedési mód?
Anyai szeretet – ösztön vagy viselkedési mód? /Materská láska- inštinkt alebo forma správania ? Mother’ love – instinct or a form of behavior? Elisabeth Badinter azonos című könyve közel három évtizeddel ezelőtt jelent meg Párizsban, mondanivalója azonban ma is aktuális. A kérdés, hogy az anyai szeretet ösztönszerű-e és valamiféle univerzális női alapérzésként működik, vagy sokkal inkább függ a történelmileg és helyileg meghatározott társadalmi viselkedési formáktól, ugyanolyan aktuális, mint az apai szeretet új értékként való megfogalmazása, ellentétben a régi, hihetetlenül leegyszerűsített és restriktív apai szeretet definíciójával. Ez a témakör állandó viták tárgyát képezi napjainkban az Egyesült Államokban és Európa nyugati felében is. S nagyon aktuális a volt szocialista blokk országaiban annak…
-
Anyai szerep – dicsőített és lenézett
Több évtizede annak, hogy Simone de Beauvoir francia filozófusnő kétségbe vonta az anyai ösztön létezését. Ugyanezt tette több pszichológus és szociológus, nők és férfiak egyaránt. Mivel azonban feministák voltak, a társadalom nem tartotta elég tudományosnak véleményüket. Ahelyett, hogy munkáikról vita folyt volna, sokan inkább lenézően nyilatkoztak róluk. A kutatók nagyon vigyáztak arra, nehogy levonják a megfelelő tanúságokat a „primitív“ társadalmakban uralkodó viszonyokból. Az, hogy némelyikükben az apa anyaibban viselkedik, mint az anya, és hogy az anyák nemtörődömök, sőt kegyetlenek, nem változtatta meg nézőpontunkat. Elizabeth Badinter francia írónő Anyai szeretet című könyve részletesen taglalja az anyaság, az anyai szeretet történetét a XVII. századtól napjainkig. Legfontosabb üzenete, hogy anyai ösztön mint olyan…
-
A fiúgyermek és az anya kapcsolata
Bár a nők a feminizmus bizsonyos korszakában csupán saját láthatóvá tételükkel foglalkoztak, mostanában egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy a férfiak problémáit is megismerjék. A feminizmus legtöbb áramlatának végső célja a nők és a férfiak együttműködése, s nem egy olyan világ kialakítása, amelyben a férfiak láthatatlanná válnának. Érdekes következtetésekre jutott két feminista szociológus, amikor a fiúk lelki fejlődését kutatta. Első látásra sok nő és férfi elcsodálkozik azon, hogy mennyi problémával küszködnek a fiúk, miközben be kell illeszkedniük a patriarchális, vagyis a férfiakat előtérbe helyező rendbe. A társadalom már a gyermek születése előtt gondoskodik róla, hogy behelyezze őt a számára kijelölt női vagy férfi szerepbe. A neveléssel az emberi lényeket formáljuk…