• Női helyzet - Az egyenrangúságról

    Hol van a lányok helye az iskolában?

    Mint ahogy azt mindannyian tudjuk, létezik állami alaptanterv, amely meghatározza, mi az, amit a tanulóknak az egyes képzési szinteken – az alapiskola alsó és felső tagozatán, a gimnáziumban és a különféle többi középiskolában el kell sajátítaniuk. Ez az alaptanterv évfolyamokra lebontva írja elő azt a tananyagot és azokat a módszereket, amelyekkel a tanár az órán dolgozik. Természetesen a tananyag és a módszer is bizonyos százalékban variábilis, mégis van egy olyan alap, ami elvárásként jelenik meg, hiszen enélkül hogyan is tudnánk megállapítani, hogy az adott tanuló az adott évfolyamból továbbléphet-e a következőbe, vagyis rendelkezik-e azzal a tudásszinttel, amely a következő évfolyamba lépéshez szükséges. Mindannyiunk végigjárta különböző oktatási intézmények különféle szintjeit, van tehát saját tapasztalata a tanításról, a tanári hozzáállásról, a módszerekről. És mindünknek van negatív…

  • Női helyzet - Az egyenrangúságról

    Második Anyák napja!

    Na nem csak a második anyáknak a napja, bár olyan is lehet, ha mondjuk valakinek van egy második anyja, bármilyen minőségben is legyen az! Most például pont lelkiismeret-furdalásom lett hirtelen, mert az unokahúgom viccesen anyának szokott szólítani, és már nagyon régen nem találkoztam vele, pedig nem is vagyunk messze egymástól. Viszont ha most véletlenül olvassa ezt, akkor üzenem neki, hogy nagyon örülök, hogy új életet kezdett, és szorítok, hogy minden sikerüljön, és nagyon boldog legyen, mert megérdemli. De persze az édesfiam miatt is szokott (méghozzá gyakran) lelkifurdalásom lenni, hogy mindent megadtam-e neki, amit tudtam, de ha ezt említem, ő mindig megnyugtat, hogy minden rendben. És úgy látom, mégis jól csináltam…

  • KönyvBarátnők

    A nők, a művészet és a tudomány…

    „A nőknek rendelkezniük kell azzal a szabadsággal, hogy témáikat és eszközeiket maguk válasszák meg.” – Herta Nagl-Docekal – A női művészet témáját felvetve azt is gondolhatnánk, hogy ez egy könnyebb, könnyedebb, úgynevezett nőies téma – ami a női finomsággal, gyengédséggel, áldozatkészséggel, gondoskodással van kapcsolatban. Nem hiszem azonban, hogy bármivel is könnyedebb téma lenne, mint bármilyen aktuális politikai helyzet, hiszen a női művészet elismerésével szorosan összefügg a nők hosszú évszázados harca az egyenjogúságért. Általában a 18. századtól számítjuk azt a tudatos törekvést, amely a női nem, a társadalom másik felének elnyomása ellen küzdött és küzd a mai napig. Az évszázadok során persze a harcmodor és az eszközök változnak, és ma már…

  • Situácia žien

    Rodové rozdiely vo výchove

    Nerodíme sa ako ženy, stávame sa nimi! – píše Simone de Beauvoir, feministická sociologička, vo svojej knihe Druhé pohlavie. Toto dielo podnietilo vznik feministických filozofických výskumov, zavedenie výrazov rod (spoločenská rola) a pohlavie (biologická rola). Základnou myšlienkou jej diela je, že rodová identita nie je biologicky podmienená, determinovaná, ale vytvára sa spoločenskými vzťahmi v procese socializácie. Čo je vlastne socializácia? Každá spoločnosť má svoj systém hodnôt, noriem, očakávaní o tom, akí majú byť jej členovia. Socializácia je proces integrácie do spoločnosti, počas ktorého sa jednotlivec naučí spoznať sám seba a svoje prostredie, osvojí si želané spôsoby správania a spolužitia. Pod socializačným procesom teda rozumieme všetko, čo sa učíme od svojho narodenia a čo nám nie je geneticky…

  • Női helyzet - Az egyenrangúságról

    Lányok és fiúk az iskolában

    Mai iskoláinkba és óvodáinkba a fiúk és a lányok látszólag egyenrangú emberként járnak, a koedukált közoktatás évtizedei alatt legalábbis ez a képzet alakult ki bennünk. Ha azonban közelebbről megnézzük az oktatási folyamat egyes jellemzőit, a tanárok és a diákok attitűdjét és eredményeit, több eltérésre is rámutathatunk. Ezek az eltérések a nők és a férfiak társadalmi nemi szerepének eltéréseiből adódnak, amelyek még mindig sztereotípiákkal terheltek. Ez az évszázados kulturális hagyományok által létrehozott jelentésrendszer határozza meg a nőiség és a férfiség fogalmát, amelyek sztereotip normákként működnek és meghatározó módon jelen vannak a társadalom minden területén, így az oktatásban is. A nőség és férfiség leegyszerűsített, idealizált normái szerint a férfiak a világ aktív…

  • KönyvBarátnők

    A félkegyelmű

    Gondolatok a Komáromi Jókai Színház előadása kapcsán   Nasztaszja Filipovna! Ki ő? Fogalmazódik meg bennem a kérdés a Komáromi Jókai Színház előadását nézve. Ki ő? Ő, akinek életéről férfiak döntöttek és szeretnének dönteni. Vagy ő döntött mindig, tudatosan vállalva döntései következményeit? Vagy csak sodródott, játszott? Játszmák sorozatát játszotta végig? Ki ő, aki Tockij kitartottjaként vált ismertté és Tockij (Mokos Attila) számára fölöslegessé, sőt társadalmilag terehessé. Ezt a helyzetet Tockij egyszerűen pénzzel és házassággal szeretné megoldani, de a lány, aki eddig nem okozott gondot, szépen belesimult a Tockij által felkínált életbe, most nem működik Tockij elképzelése szerint. Ellenáll. Játszmákba kezd. Mi okozhatja  az ellenszegülést? Talán az, hogy tárgyként kezeli őt az,…

  • Situácia žien

    Situovanosť písania žien v maďarskej literatúre

    Obraz ženy a spisovateľky v maďarskej literatúre Spisovateľky maďarskej literatúry prvej polovice 20. storočia čelili zo strany literárnej kritiky požiadavke, ktorá spájala v sebe dve, súčasne nesplniteľné úlohy. Prvou bolo vytvorenie textu, ktorý úprimne vyjadruje ich ženskosť, zároveň je jemný, nerušivý, cudný a zdržanlivý. Autorka mala nájsť pozíciu subjektu, ktorá jej umožňuje úprimné vyjadrovanie svojej (tradičnej, stereotypnej) ženskosti. K splneniu tejto požiadavky sa však musela dostať do pozície predmetu túžby pre muža, čiže byť pasívnou, cudnou a emocionálnou, ale súčasne aj úprimnou a samostatnou umelkyňou. Tento paradox dostával do problémov aj samotných kritikov, ktorí aj pri najúprimnejšej snahe sa vo svojich vyjadreniach neraz ocitli v konfliktoch so svojimi stereotypnými názormi.…

  • KönyvBarátnők

    Feminista esztétika és kultúrakutatás

    Műfaj? Írásmód? Témák? – kérdezi Bán Zsófia Nőirodalom, mi az? című írásában. Véleménye szerint, ahogyan nem beszélhetünk férfiirodalomról, hanem egyes, ilyen-olyan írókról, úgy női irodalomról sem, mert a műbe ütközünk. „A nők-írta irodalom kérdése a nyugalomé: hogy izgágaság nélkül, életünk egyensúlyi pontjában állva bírjuk elviselni a nemünket. Alázat és gőg nélkül. Csak lenni. Írni.”[1] Valóban elég lenne ennyi ahhoz, hogy a nőt egyenrangú íróként értékeljék és bekerüljön az irodalmi kánonba? Hogy „elviselje” a nemét, és egyszerűen csak írjon? Miért nem természetes, hogy a nők ott vannak a művészetben, az irodalomban? Szükség van-e arra, hogy külön tárgyaljuk a nőirodalmat és a nőírókat, hiszen ezzel marginalizáljuk a témát. A feminista irodalomszemlélettel kapcsolatban…

  • Situácia žien

    Mária Szucsich – spisovateľka s pirátskymi koreňmi

    Osudy spisovateľského páru v búrlivom 20. storočí   „Sme potomkami dalmátskych pirátov, ktorí sú pochovaní na jednom z ostrovov v Jadranskom mori,“ rozprávala mi s hrdosťou v hlase stará mama, keď prišla reč na jej rodinu. Prvé texty v pécskych novinách publikovala Mária Szucsich ešte ako mladé dievča pod pseudonymom Dalmata. So spisovateľkinou vnučkou Dr. Erzsébet Barta som sa zhovárala v jej budínskom byte. „Meno Márie Szucsich je len o čosi viac ako poznámka na okraji literárnej histórie,“ píše Zsófia Bárczi v súvislosti s autorkiným románom Od jari do zimy (Tavasztól télig). Kniha je denníkom desaťročného dievčatka, v ktorom opisuje istý úsek svojho života i života svojej schudobnenej rodiny, a to od apríla 1897 do februára 1898. „Len jednému nerozumiem: oplatí sa…

  • KönyvBarátnők

    Szucsich Mária, a kalóz író

    Egy író-alkotó pár élete a viharos huszadik században   „Dalmát kalózok leszármazottai vagyunk, akinek az Adriai tenger egyik szigetén van a temetőhelyük – mesélte büszkén nagyanyám, amikor a családja szóba került. Fiatal lányként már írásai jelentek meg a pécsi lapokban, Dalmata álnév alatt.” Szucsich Mária unokájával, dr. Barta Erzsébettel budai otthonában beszélgettem. „Szucsich Mária neve alig több mint széljegyzet az irodalomtörténet margóján.” – írja Bárczi Zsófia az írónő Tavasztól télig című regénye kapcsán. A regény egy tízéves kislány naplója, aki kishivatalnoki sorba süllyedt, elszegényedő családja történetének és saját életének egy szeletét írja le áprilistól a következő év februárjáig. „Csak egyet nem értek, hogy érdemes-e ezért a sok kellemetlenségért élni?” –…