• Események

    Újra Gombaszögön!

    A tavalyi pihenő után az idén újra ott leszünk Gombaszögön, méghozzá nem is akármilyen témákkal. Az esélyegyenlőség témakörét az eddiginél is több szempontból próbáljuk megvilágítani azok számára, akik nyitottan közelednek a kisebbségi témák felé, legyen az nemzetiségi vagy nemi kisebbség. Így kerül terítékre a magyar filozófia története, a nők részvétele a társadalmi és művészeti életben, különös tekintettel a nemzeti kisebbséghez tartozásukra, és az is, hogy hogyan éli meg egy szlovákiai magyar nő a svédországi létet, valamint hogyan lehet összehasonlítani a szlovákiai és svédországi helyzetet a nők és a férfiak esélyegyenlősége szempontjából. Szeretettel várunk minden érdeklődőt! Lássuk a részletes programot! Péntek 17:00 – 18:30 Kisszínpad Filozofikus nemzet-e a magyar? A magyar filozófia…

  • KönyvBarátnők

    Szucsich Mária, a kalóz író

    Egy író-alkotó pár élete a viharos huszadik században   „Dalmát kalózok leszármazottai vagyunk, akinek az Adriai tenger egyik szigetén van a temetőhelyük – mesélte büszkén nagyanyám, amikor a családja szóba került. Fiatal lányként már írásai jelentek meg a pécsi lapokban, Dalmata álnév alatt.” Szucsich Mária unokájával, dr. Barta Erzsébettel budai otthonában beszélgettem. „Szucsich Mária neve alig több mint széljegyzet az irodalomtörténet margóján.” – írja Bárczi Zsófia az írónő Tavasztól télig című regénye kapcsán. A regény egy tízéves kislány naplója, aki kishivatalnoki sorba süllyedt, elszegényedő családja történetének és saját életének egy szeletét írja le áprilistól a következő év februárjáig. „Csak egyet nem értek, hogy érdemes-e ezért a sok kellemetlenségért élni?” –…

  • KönyvBarátnők

    Kusza papírlapok… Janković Nóra írása

      Asztalom mellett papírlapok kusza összevisszaságban. Nem tegnap, nem a múlt héten, de nem is a múlt hónapban kerültek oda. Néha kezembe veszem őket, tanácstalanul, elbátortalanodva, töprengve, miközben érzem papírlapokat szorító ujjaim csontjainak, ízületeinek, porcainak feszülését, ahogy próbálnak ellenállni az ellenállhatatlannak, az elfolyó idő feszítő erejének. Döntenem kellene, de döntésképtelenné váltam. Merre tovább? Nem tudom. Amikor az Árnyékok illatát írtam, még megingathatatlanul hittem, igenis, nekünk, Nőknek, akiknek bizonyítottan génjeikben a gondoskodás, életfeladatunk a szeretett férfi „megmentése”. Az önsorsrontástól, a káros szenvedélyektől, a saját tehetetlenségétől, vagy éppen a mama hoteltól. Csakhogy megéri feladni önmagunkat, életünket, mindennapjainkat, feláldozni személyes életidőnket és boldogságunkat egy férfiért?! Talán egy Férfiért igen! Csak éppen Férfiembert találni…

  • KönyvBarátnők

    Nyár, ikrek, rejtélyek… Bolgár Kati írása

    Tavaly, amikor a Havas ikrek történetét befejeztem, úgy gondoltam, ez csak egy kis kitérő volt az ifjúsági regény műfajába, az én világom a női regény. Ezt akartam hinni, hisz biztosan jobban értek a női lélek rejtelmeihez, mint a kiskamaszos családok mindennapjaihoz. Aztán kiderült, ebben is tévedtem. Na, nem én magam jöttem erre rá, hanem az olvasók visszajelzései döbbentettek rá. Persze, a saját diákjaim biztosan elfogultak, a kollégáim gyerekei is elfogultak… de teljesen ismeretlenek is gratuláltak, s szinte követelték, írjak még ifjúsági regényt. (Részlet a Kincsesnaplóból, aminek a folytatása hamarosan következik) Több nagyszünetes folyosói ügyelet telt el azzal, hogy a hetedikesek szó szerint kedvesen „nyaggattak”, mindenképpen legyen folytatás. Néhány nappal ezelőtt…

  • KönyvBarátnők

    Krinolin-gondolatok. Catalina Bianchi írása

      Annak idején, a Krinolinba zárva című regényem írásának címadási szakaszában bizony megküzdöttem a feladattal. Az írói munka legnehezebbjének tartom a címadást. Mindenképpen szerettem volna, ha egy tipikusan a korra jellemző női ruhadarab belekerül a címbe: kalap, fátyol, fűző… s végül jött a krinolin, mint a korszak valóban leglátványosabb divatcikke, amely a szó szoros értelmében és képletesen is bezárva tartotta a női testet és lelket. Ötletesnek, kifejezőnek találtam a véglegesített címet. A regény megjelenése után azonban, mikor az egyik gimnazista osztályban eldicsekedtem a nagy hírrel, s elárultam a címet is, értetlen tekintetekkel találtam magam szemben. Tanárnő, az egy város? A találékonyabbak I-padjük keresőjének segítségével próbáltak okosabbak lenni, s elkerekedett szemekkel…

  • KönyvBarátnők

    Női hősök és női írók

    “Miért ír?” – kérdezték egyszer Uršula Kovalyktól, az egyik könyve megjelenése után. “Mert hatéves koromban megtanultam írni” – felelte az írónő. Én ugyanígy vagyok az olvasással. Amióta hétéves koromban megkaptam a Pöttyös Panni az óvodában című könyvet, és nagyapám csak félig olvasta fel nekem az első fejezetet, hiába könyörögtem neki, hogy folytassa, kénytelen voltam rendesen megtanulni olvasni, mert annyira érdekelt a történet. Később is majdnem mindent elolvastam, ami a szüleim könyvtárából a kezembe került, és minden nyilvános könyvtárba beíratkoztam, és rengeteg könyvet elolvastam. A kalandregények különösen érdekeltek, csak egy gond volt velük, nem találkoztam bennük egyetlen egy olyan hősnővel sem, aki igazán magával ragadott volna. Kénytelen voltam a férfi hősökkel…

  • KönyvBarátnők

    Ajándékkönyv lányoknak!

    Kevesen tudják, de a lányok hosszú évtizedek óta jobb eredményeket érnek el az iskolai tanulmányaik során, mint a fiúk. Hogy lehet ez? Hiszen az iskolarendszer, a tanítási módszer, a tanterv, a tananyag, az egész komplex rendszer a fiú tanulókra épült a kezdetektől. Tudjuk jól, hogy a lányok egészen a 19. századig a nem igazán járhattak iskolába, felsőbb fokú tanulmányokat pedig csak a 19. század végétől végezhettek, akkor sem tömegesen, mert csak kevesen engedhették meg maguknak, és csak kiváló eredménnyel vették fel őket, sokkal szigorúbb elbírálásban részesültek, mint a fiúk. És csak bizonyos szakokat nyitottak meg előttük, elsőnek a tanítóképzőt. Miután onnan kikerültek, kezdődött a nehéz kenyérkereset, először csak lányiskolákban alkalmaztak…

  • KönyvBarátnők

    Újra krinolinban… Catalina Bianchi írása

    Nem, nem, szerencsére a 2017-es ősz divatkollekcióinak nem része a krinolin, sem Párizs, sem Róma utcáit nem árasztották el az abroncsszoknyás hölgyek, viszont a 21. századi szerző, vagyis én, néhány hete úgy érzem, ebben a cseppet sem kényelmes egykori ruhadarabban vonszolom magam.A Krinolinba zárva c. regényem első olvasói néhány napon belül jelezték ama kérésüket, hogy mindenképp szeretnék olvasni a folytatást, s annak ellenére, hogy ők már elképzelték a lelküknek épp legmegfelelőbb befejezést, azért mégis kíváncsiak arra, hogyan képzelem én, a történet szülőanyja Emilia és Marco házasságának további napjait.Ugyanezzel a kéréssel találkoztam a könyvbemutatókon is, hát mit tehet ilyenkor a szerző? Teljesíti olvasói kívánságát. És elkezdődött az ötletelés, a koncepció kidolgozása.…

  • KönyvBarátnők

    Egy rejtélyes napló a múltból…

    A tizenévesek számára nem túl sok igazán olvasmányos és izgalmas könyv van a piacon. A tavalyi Könyvhét újdonsága volt Bolgár Katalin Kincsesnapló című ifjúsági regénye, amely azóta is nagy népszerűségnek örvend. E heti ajánlónkban ebből olvashattok egy rövid részletet, és ha felkeltete érdeklődéseteket, meg is rendelhetitek itt.   A tartalomból: A gimnazista ikerpár, Emma és Kristóf éppen egymás cukkolásával van elfoglalva, amikor titokzatos idegenek zörgetnek be a kapun, és azt állítják, nagyapjuk az ő kertjükben ásta el a kincsét, mielőtt külföldre menekült a háború elől. A szülők tiltása ellenére a két fiatal titokban azonnal nyomozni kezd barátaikat is bevonva. A múltból felbukkanó árnyalakok és egy váratlan szerelem is próbára teszi…

  • KönyvBarátnők

    Nőirodalom és nemzeti identitás

    Az irodalmi folyamatoknak része az is, hogy szereplőik – emberek és intézmények – formálják őket – írja Menyhért Anna Női irodalmi hagyomány című tanulmánykötetében. Tovább folytatva a gondolatot kifejti, hogy még mindig tartja magát az a vélekedés, mely szerint ha egy mű jó, akkor előbb-utóbb bekerül a kánonba, ismert lesz, miközben megfeledkezünk arról, hogy ez nem magától történik meg, hanem attól, hogy a szövegek emberek – szerkesztők, írók, olvasók, kritikusok, tudósok, újságírók, könyvterjesztők, könyvesboltosok, könyvkiadók – közvetítésével és intézmények által meghatározott keretek között kerülnek kapcsolatba egymással. „Érdekviszonyok és hatalmi viszonyok is alakítják egy-egy korszak, kultúra, csoport közös ízlését. A magyar irodalomtörténet-írás azonban – a kifejezetten női irodalommal foglalkozó és ezért…